Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-10

589 Az Országgyűlés 10. ülése 1960 Ezen gondolatoktól vezetve kérem a beszámolóm szíves tudomásulvételét és annak elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Kérdem a tisztelt Országgyűlést, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját tudomásul vette. í Tisztelt Országgyűlés! Következik az Országgyűlés küldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatásáról szóló beszámoló. Lombos Ferenc elvtársat illeti a szó. LOMBOS FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Elvtársak! A két szomszédos testvérnép barátságának erősítését eredményezte az, hogy 1955 nyarán fogadtuk hazánkban a Csehszlovák Nemzetgyűlés küldöttségét, s viszonzásaként 1956 tavaszán országgyűlési küldöttségünk tett látogatást a testvéri Csehszlovákiában. A kialakult gyümölcsöző kapcsolatok elmélyítését és szélesítését célozta ia Csehszlovák Nemzetgyűlés Elnöksége részéről történt újabb meghívás, amelynek alapján 1959. november 8-án magyar parlamenti küldöttség utazott e nagyon szép országba, hogy ott hasznos tapasztalatokat szerezzünk a képviselők munkájáról, valamint az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a kultúra területeiről, illetve a munkájáról. Az is fontos feladatunk volt, hogy minden területen, illetve a munkának minden részén tovább erősítsük népeink baráti kapcsolatát, hiszen ez mindkét ország dolgozóinak közös érdeke. Nem lehet szavakkal elmondani az Országgyűlésnek azt a baráti fogadtatást, amellyel bennünket városokban, falvakban, iparban, mezőgazdaságban, iskolákban és mindenütt, ahol jártunk — fogadtak. Az országunk, népünk iránti szeretet, megbecsülés jutott kifejezésre ezeken a találkozásokon, az, hogy Csehszlovákia népei nagyra értékelik azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt esztendőkben elértünk. Az a baráti légkör, amely bennünket egész ottlétünk alatt végig kísért, lehetővé tette számunkra, hogy egyes részletkérdéseket is behatóan tanulmányozni tudjuk. Ez arra ösztönzött minket, hogy sokat kérdezzünk az ő munkamódszereikről, amit meg is tettünk. Elmondhatom, delegációnk minden tagja nevében, hogy a feltett kérdésekre nyílt válaszokat kaptunk, nem titkolták el előlünk az eredmények mellett a fogyatékosságokat sem. Arra kértek bennünket, utunk első pillanatától arra hívták fel a figyelmet Novotny, Siroky, Fierlinger és Bacilek elvtársak, hogy úgy tanulmányozzuk az egyes területet, mintha otthon lennénk. Mondjuk meg azt, ami náluk jobb, de azt is mondjuk el, amit mi csinálunk jobban idehaza, mert ez delegációnk munkáját még eredményesebbé teszi. Az egyes csehszlovák képviselők munkájáról szólva, meg kell említenem, hogy igen sokat vannak kint választókerületükben. Nemcsak gyűléseket tartanák ott, bár hozzáteszem többet tartanak, mint mi általában, hanem a terület évi január 30-án, szombaton 590 problémáit is igen jól ismerik, segítik azok megoldását és ezzel a lakosság között igen ismert és szeretett emberekké válnak. Beszéltünk egy képviselővel, aki egyben tsz-elnök is, s akiről el kell mondani azt, hogy a területén levő termelőszövetkezetek minden problémáját részletesen ismerte. Kiderült, hogy ezeket a termelőszövetkezeteket a mindennapi munkájában is igen sokat segíti. Ez az ember a többi tsz-ben levő tagságot is úgy ismerte, mintha a saját termelőszövetkezetében dolgoznának. A képviselőknek ez a személyes ismerete a lakosság részéről véleményünk szerint, nagyban növeli a Csehszlovák Nemzetgyűlés tekintélyét a dolgozók előtt. A képviselőcsoportok általában havonta egyszer ülnek össze, amikor a terület legfontosabb kérdéseit vitatják meg. A képviselők szorosan az illetékes pártbizottságok útmutatásai alapján végzik munkájukat a területen és együtt működnek a helyi tanácsokkal. Szinte rendszeresnek lehet mondani, hogy a megyei, járási, városi tanácsok vezetőit beszámoltatják azokról a kérdésekről, amelyek a lakosságot legjobban érintik, de emellett egyéb kérdéseket is megvitatnak. Az állandó bizottságokat gyakran hívják össze ülésre. E bizottságok munkamódszerében ernlítésre méltó, hogy egy-egy kérdést esetleg két-három bizottság együtt vitat meg. Így az egyes képviselők látóköre is szélesebb lesz. Az ülésekre jórészt írásos anyagot adnak ki, amelyet az esetek többségében egy hónappal előbb kiküldőnek, hogy mindenkinek legyen ideje az anyag alapos tanulmányozására, illetőleg, hogy a képviselők megfelelő tapasztalatokat is gyűjthessenek az élet különböző területeiről, választóik köréből. ^összegezve megállapíthatjuk, hogy a képviselők munkája igen sokoldalúan fejlődött ki Csehszlovákiában, ahol a képviselők legfőbb feladata, hogy a választók mindennapi problémáit megismerjék és az őket érintő kérdésekben elősegítsék a gvors és hathatós intézkedések meghozatalát, közreműködjenek a hozott határozatok végrehajtásában és ellenőrzésében. Tisztelt Országgyűlés ! Módunk és alkalmunk volt megnézni Csehszlovákia igen fejlett iparát, hiszen egy sor igen fontos nagyüzemet is meglátogatott parlamenti delegációnk, mint az ostravai iparvidék, a plzeni Lenin-művek, a litvinovi Sztálin barnaszén feldolgozó vegyipari üzem, a bohémiai Moser Üveggyár, a tiszovai külszíni fejtésű bányaüzem és hőerőmű, a plzeni sörgyár, öröm volt végignézni ezeket az üzemeket, mert többségükben olyan rend volt, hogy sok igazgatónk, párttitkárunk és UB-elnökünk megirigyelhetné. Beszéltünk ipari munkásokkal, akikről lehetett látni, hogy eltökélt szándékuk és meg is fogják valósítani azokat a célokat, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja tűzött eléjük a XI. kongresszuson, ahol meghirdette a szocialista építés befejezésének programját, a harmadik ötéves tervet. A dolgozók jogosan büszkék elért sikereikre és rendíthetetlen derűlátás hatja át őket a jövőt illetően. A kitűzött célokat megvalósíthatónak tartják, sőt mindenütt arra fogadkoztak, hogy üzemük túl fogja