Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-10

t 561 Az Országgyűlés 10. ülése I960. uraké, a tőkéseké volt, amíg a világon csak ilyen típusú államok léteztek, a békét akaróknak való­ban háborúra kellett, készülniük. De ez a világ, amelynek egyetlen, mindent átfogó társadalmi rendszere a kizsákmányolás rendszere volt, örök­re és visszavonhatatlanul a múlté. A szocializmus győzelme egy országban, de méginkább a szocia­lizmus világrendszerré válása, új korszakot nyi­tott meg az emberiség történelmében: lehetővé vált, hogy a háborúkat, mint a nemzetközi vitás kérdések megoldásának eszközét, egyszer s min­denkorra kiküszöböljük a nemzetközi életből. Ko­runkban a régi rómaiak bölcsessége már nem tükrözi a valóságot. Napjainkban e közmondást úgy lehetne módosítani : ha őszintén békét akarsz, készülj a békére és hagyj fel a fegyverkezési haj­szával. Ezt az új helyzetet, ezt az új valóságot tárta fel a szovjet leszerelési javaslat, ezért beszélhe­tünk teljes joggal arról, hogy e javaslat, minden kétséget kizáróan, megalapozott és reális. A Szovjetunió kormányának legutóbbi intéz­kedése kézzelfogható és cáfolhatatlan bizonyítéka a Szovjetunió őszinte békeakaratánák és annak az eltökéltségének, hogy az enyhülés folyamatát továbbfejlessze. A Szovjetunió szeptemberben tette meg javaslatát az általános és teljes lesze- . relésire. Januárban már egyoldalúan, anélkül, hogy megvárná, hogy javaslatát elfogadják, vagy akár csak érdemben tárgyalják, egyharmadával csökkenti hadseregének létszámát. Meg sem várva az enyhülés szakaszának tel­jes kibontakozását, a Szovjetunió de facto meg­teszi az első lépést a teljes leszerelés felé. Az in­^ázkedés végrehajtása után a Szovjet Hadsereg létszáma nem lesz nagyobb, mint amennyit a nyugati hatalmiak legutóbbi javaslatukban a Szovjetunió számálra előirányoztak. Ezek tények. A tamáskodók ezzel azt az érvet vetik szem­be, hogy igen-igen, de a hadsereg ütőképessége nem lesz kisebb. Ez így van, ez nem titok. De a katonai ismeretekhez a legminimálisabban értők is tudják, hogy tűzerővel területet elfoglalni nem lehet. Ahhoz gyalogságra van szükség. A lét­számcsökkentés tehát a békeákaratnak, a nem­zetközi fejlődés kedvező irányába vetett bizalom­nak cáfolhatatlan bizonyítéka. S ezt jól tudják az emberek százmilliói szer­te a világon. Ezért megbecsüléssel és tisztelettel, egyre szélesebben kibontakozó rokonszenvvel kí­sérik figyelemmel a Szovjetunió erőfeszítéseit. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztár­saság fegyveres erőinek létszáma évek óta csupán akkora, amennyi a honvédelmi kiképzéshez, ha­táraink védelméhez múlhatatlanul szükséges. Honvédelmi kiadásaink a most beterjesztett költ­ségvetésnek mindössze 4—6 százalékát teszik ki. Ezt számunkra egyedül az teszi lehetővé, hogy a Szovjetunió vezette szocialista tábor tagjaként élvezzük a szocialista rendszer erejének és óriósi ütemű fejlődésének az élet minden területén ható áldásait. Büszkék és boldogok ' vagyunk, hogy ehhez a győzelmes táborhoz tartozhatunk. Bí­zunk abban, hogy a többi országok — elsősorban a nagyhatalmak — követni fogják a Szovjetunió példáját és boldogok leszünk, amikor eljön a nap, hogy hadseregünket a többiekkel együtt meg­szüntethetjük, és országunk valamennyi fia a ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESlTÖ évi január 30-án, szombaton 562 békés építőmunkának szentelheti erejét, képes­ségeit. Kormányunk nevében kijelentem: teljes szívvel csatlakozunk a szovjet lépéshez, üdvözöl­jük és támogatjuk azt. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Nagy és megtisztelő feladat a jelenlegi nem­zetközi helyzetben a Magyar Népköztársaság külpolitikájának végrehajtásán munkálkodni. Felelősségteljes kötelesség a béke védelméért dolgozni. Mi, a külügyrninisztérium dolgozói, mé­lyen átérezzük ezt a felelősséget, s mindent meg­teszünk, hogy a Szovjetunió vezetésével a tartós béke megteremtéséért vívott harcból tevékenyen kivegyük a részünket, hogy a magunk szerény erejével is hozzájáruljunk a világ békének bizto­sításához. Ebben a szellemben dolgoztunk eddig is és így fogunk dolgozni méginkább a jövőben. A Forradalmi Munkás-Paraszt kormány ne­vében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a kül­ügyi bizottság és a kormány közös javaslatát emelje határozattá. (Lelkes, nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának fel­hívására vonatkozó határozati javaslat vitájá­ban Szakasits Árpád, dr. Beresztóczy Miklós és dr. Ortutay Gyula képviselőtársaink jelentkeztek szólásra. Szakasits Árpád képviselőtársunkat illeti a szó. SZAKASITS ÁRPÁD: Tisztelt Országgyűlés! .A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ valamennyi parlamentjéhez és így a mi ország­gyűlésünkhöz is eljuttatott nagyjelentőségű fel­hívását lelkes örömmel és mélységes együttérzés­sel üdvözlöm. Teljesen egyetértek Kiss Károly képviselőtársam előadói beszédével, s az általa előterjesztett határozati javaslattal, valamint Sik Endre külügyminiszterünk beszédével. A Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának az a történelmi je­lentőségű döntése, amely a Szovjet Hadsereg lét­számát további î"200 000 fővel csökkenti és Hrus­csov elvtárs hatalmas beszéde, amely egyszerre volt a béke szolgálata és a Szovjetunió leküzdhe­tetlen erejének megnyilatkozása, épp úgy célba talált, mint a szovjet óriásrakéta a Csendes óceán vizein. Megmozgatta az elméket és meghódította a szíveket. Pontosabban: vitathatatlan győzelmet aratott á háborús uszítás, téveszmék és háborús módszerek felett. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának döntése ugyanis a tettnek mindig ellen­állhatatlan erejével illusztrálta Hruscsov elvtárs­nak az ENSZ közgyűlésén elhangzott felejthetet­len beszédét, amelynek kíséretében benyújtotta az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szov­jet javaslatot. Emlékezhetünk rá valamennyien, hegy milyen lenyűgöző hatást gyakorolt ez a be­széd és a benyújtott javaslat a világ közvéle­ményére és arra is, hogy ez a közvélemény olyan elementáris erővel nyilatkozott meg, hogy a nyu­gati politikusok és vezető államférfiak sem száll­hattak vele szembe, nem mertek nemet mon­dani. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének^ köz­gyűlése sem, vonhatta ki magát a történelmi je­lentőségű javaslat ellenállhatatlan hatása alóL amint erre éppen előttem szóló külügyminiszte­rünk is rámutatott. Egyhangúlag elfogadta a szovjet—amerikai közös határozati javaslatot, 27

Next

/
Thumbnails
Contents