Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-2

53 Az Országgyűlés 2. ülése 1959. február 18-án, szerdán 54 az Amerikai Egyesült Államokat. Ily módon nyugodtan állíthatjuk azt, hogy a három szputnyik és a Lunik a béke fegyverévé vált. A Szovjetunió XXI. kongresszusa, amely a közeli napokban fejezte be munkáját, azért is történelmi jelentőségű, mert a hétéves terv nagyszerű, szívet dobogtató célkitűzései egy tartós békekorszak megvalósulásának távlatait tárják felénk. Nem túlzás azt állítani, hogy soha nem voltak ilyen reálisak a béke kilátásai, mint éppen napjainkban. Ezeket a kilátásokat javítják nap-nap után azok a ragyogó sikerek, amelyeket a Kínai Népköztársaságban érnek el. Ismeretes, hogy nagy barátunk, a Kínai Népköztársaság ahg egy éve adta ki a jelszót: „Tizenöt év alatt utolérni Angliát!", már most látszik azonban, hogy a szocialista építésnek olyan nagyszerű lendülete bontakozott ki a hatalmas Kínai Népköztársaságban, hogy ezt a célt jóval rövidebb idő alatt el fogják érni. A szocialista tábor minden országából arról érkeznek hírek — s ez így van a mi hazánkban is —, hogy növekszenek a béke erői. A szocialista országok békés erőfeszítéseihez csatlakozik az egész világon minden békeszerető és azért harcolni kész ember erőfeszítése is. Érdemes dolgozni, alkotni, minden erőt megfeszíteni, hogy tovább növekedjék hazánkban is a békés jövő alapja. Tisztelt Országgyűlés! Münnich elvtárs beszámolójában rámutatott arra, milyen nagy veszélyt rejt magában az, ha a német militaristák masíroznak. Valóban, a történelem tanúsága szerint, ha a német militaristák masíroznak, az ogyre tovább növeli a hadiszállítók, az ágyúgyárosok, a junkerek és a revansvágyó tábornokok étvágyát, területi követeléseiket. Éppen ezért esak helyeselni lehet, hogy a kormány a Szovjetunió javaslatát a német békeszerződés megkötésére minden erejével támogatja. Ez a javaslat a legteljesebb mértékben megfelel dolgozó népünk érdekeinek és a béke ügyét szolgálja. Nem ördögöt festünk a falra, amikor saját keserves tapasztalataink alapján állítjuk, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban újra feltámasztott Wehrmacht, amelyet náci tábornokok vezetnek és atomfegyverekkel szerelnek fel, kanócot jelent egy puskaporos hordó tetején Európa szivében. A magyar népnek — amely évszázadok hosszú során sok szenvedést élt át a német uralkodó osztályok terjeszkedő politikája miatt ~ joga és kötelessége felemelni tiltakozó szavát az ellen, ami ma Nyugat-Németországban a béke ellen és így hazánk ellen is történik. Megyénk lakossága is megdöbbenve értesült arról, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban háborús bűnösök töltenek be igen felelős politikai, gazdasági és katonai posztokat. Még inkább megdöbbentő az a tény — amely a fentiek alapján már nem is meglepő, de figyelmeztetés a világ számára — hogy a Német Szövetségi Köztársaság az egyetlen ország Európában, amelynek hivatalos kormánypolitikájában területi követelések szerepelnék, s e politika nyíltan más országok területi épségét veszélyezteti. Ez az ország, ahogy a kormány jegyzéke a szovjet kormány január 11-i jegyzékére válaszolva meg3* állapítja, „gyűjtőmedencéje a más államok törvényes rendje ellen irányuló kém-, diverzáns- és uszító propaganda-szervezetek működésének. A Német Demokratikus Köztársaság területébe ékelt Nyugat-Berlin a kémek és diverzánsok valóságos ugródeszkája." Ezek a tények megyénk lakosságát — s az egész ország népét — mélységesen felháborítják. Felháborítják azért, mert a Német Szövetségi Köztársaságban nagy számban vannak felelős vezető posztokon azok, akik alig másfél évtizede parancsot adtak arra, hogy a Tisza-hidat lerombolják Szegeden és Algyőnél, a Maros-hidat felrobbantsák Makónál, a csongrádi hidat emberekkel együtt levegőbe röpítsék. Háborús bűnösök vannak vezető beosztásban, akik nemrégen a mi hazánkban is élet és halál urai voltak, akik vezették a nemzeti értékeink elpusztítására és az ország kirablására irányuló akciókat. Tisztelt Országgyűlés! Népünk tudja, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban hazánk esküdt ellenségei, fasiszták, hazaárulók és szervezeteik szabadon tevékenykedhetnek. Egyenes támogatást élveznek arra irányuló terveik megvalósításában, hogy diverzánsokat, kémeket küldjenek országunkba és féktelen uszítást folytassanak a Magyar Népköztársaság ellen. Ismeretes előttünk a Szabad Európa rádió népköztársaságunk ellen irányuló uszító hadjárata. Ez a rádió a Német Szövetségi Köztársaságban ma is működik. E rádiónak jelentős szerepe volt az 1956-os magyarországi ellenforradalom kirobbantásában és irányításában. Akkori szereplésével méltán érdemelte ki a „véres" rádió jelzőt, amellyel a polgári sajtóorgánumok nyugaton illették. Megyénk lakossága több alkalommal felemelte tiltakozó szavát azért, hogy tiltsák be ennek az aljas és hazug rádióállomásnak a tevékenységét. Ez a rádió az azóta már ezerszer leleplezett paradicsomi ígéreteivel a hazaárulók és az ellenforradalmárok mellett nyugatra csalt tapasztalatlan, kalandot kereső fiúkat és lányokat, akik közül nagyrrn sokan—szülői segítség híján — aljas emberkereskedők hálójába kerültek. Sorsuk az idegenlégió, a bánya, a kanadai erdőirtás lett, és mi a sorsuk a csaknem ötmillió munkanélkülit számláló Egyesült Államokban, a 620 000 munkanélkülivel küzdő Angliában, a kis Belgiumban, ahol 330 000-re rúg a munkanélküliek száma, vagy a Német Szövetségi Köztársaságban, ahol a munkanélküliek száma meghaladja az 1 340 0Ö0-et. Mindenütt az idegenek nehéz sorsa jut osztályrészül az aljas propagandával szülői háztól elszakított gyerekembereknek. Megyénk lakossága az egész ország dolgozó népével együtt emeli fel tiltakozó szavát azért, hogy megszűnjenek a Német Szövetségi Köztársaságban az általános békét veszélyeztető jelenségek, mert azok — s ezt több évszázad tapasztalatai igazolják — a magyar nép ellen is irányulnak. Ismereteim alapján állíthatom, hogy a megye lakossága helyesléssel fogadta a szovjet kormánynak a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslatát, valamint az arra adott magyar jegyzéket, amely a szovjet kormány jai vaslatát teljes mértékben magáévá teszi és tá-