Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-9

533 Az Országgyűlés 9. ülése 1960. évi január 29-én, pénteken 534 kitelepítendő elmebetegeket kell elhelyezni. így bel-, szülészeti és tbc-ágyakhoz jut a megyei kórház. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a megyei kórház Eger városa mellett négy járás fekvőbeteg-ellátását is biztosítja. Heves megye másik nagy kórházát, a gyöngyösi kórházat a hatvani kórház megnyitásával lehet tehermentesíteni. A megye vezetőségének az a kívánsága, s erre a lehetőség megvan, hogy az kb. 55-—60 ággyal még ebben az évben induljon be. Ehhez kérjük az Egészségügyi Minisztérium segítségét. A kórházi ágyak igen sokba kerülnek, viszont a legszínvonalasabb, legdifferenciáltabb betegellátást biztosítják. Éppen ezért meg kell ragadni minden lehetőséget a kórházi ágyak számának emelésére. Teljesen egyetértek azzal, ha a továbbiakban az egészségügyi célkitűzések tengelyébe az ágyfejlesztést állítsuk. Még mindig vannak rejtett tartalékok is: a kórházakban lakóknak lakást kell biztosítani az új lakásépítési program keretében. * Az egészségügyi ellátás másik fő területe a szakorvosi ellátás, (amelynek letéteményesei a rendelőintézetek. A megnövekedett feladatok ellátására két egymást kiegészítő módszer kínálkozik: a rendelési óraszámok gyarapítása és a szakrendeléseknek a területre való decentralizálása. Megyénkben mindkét módszer alkalmazására sor kerül. Egri viszonylatban a rendelőintézet óraszámait mintegy 10 százalékkal lehet emelni s ezzel a legfontosabb rendeléseket párhuzamossá lehet tenni azáltal, hogy a rendelőintézet II. emeletén levő SZTK-t a megyei tanács segítségével más helyhez sikerül juttatni. Hasonló megoldást kell keresni Gyöngyösön is. Hevesen és Hatvanban új rendelőintézetek létesültek, amelyek továbbfejleszthetők. Ezek a rendelőintézetek annak a célkitűzéseknek jegyében jöttek létre, hogy a szakorvosi ellátást vigyük le legalább a járási székhelyekig. Végül, de nem utolsósorban a körzeti orvosi ellátás megerősítésével lehet eredményesen elősegíteni a termelőszövetkezeti mozgalom egészségügyi megalapozását. Kevésbé vannak meg a feltét élek jelenleg új körzeti orvosok beállítására, létszámkérdés, orvoslakások hiánya következtében, viszont annál többet lehet tenni a körzeti orvosok tehermentesítése érdekében körzeti betegápolók ós orvosírnokok beállítása révén. Megyénkben, főleg a termelőszövetkezeti falvakban, 1959-ben 20 körzeti betegápolót és 49 crvosínickot állítottunk be. Az 1960. évi egészségügyi költségvetés jelentős létszámfejlesztést irányoz elő, így ezt a módszert tovább lehet fejleszteni. A felsoroltakon kívül azonban megyei és országos szinten egyaránt keresni kell a módszereket, például patronales, társadalmi erők mozgósítása, nem utolsósorban helyes felvilágosító munka, amelyekkel a termelőszövetkezetek egészségügyi ellátását egyre jobbá tehetjük. Orvosaink, egészségügyi dolgozóink általában . lelkiismeretesen ellátják megnövekedett feladataikat. A közelmúltban megjelent rendtartás szilárd alapját képezi a magasrendű szocialista orvosetika kialakulásának. A falusi orvos életében éppen olyan forradalom zajlik le, mint a parasztság életében, segíteni kell erkölcsileg, de anyagilag is, hogy helyt tudjon állni. Az 1960-as évi költségvetés, de az ötéves terv előirányzatai is emelik a bölcsődék és a szociális otthonok férőhelyeinek . számát. Azonban semmi esetre sem olyan mértékben, mint azt a szükséglet megkívánná. Anyagi lehetőségeink mellett elsődleges a kórházi ágyak gyarapítása. A bölcsődei ágyak számának gyarapítását gyorsítani, csak a társadalom önkéntes erőinek mozgósításával lehetséges. Ez feltétlenül szükséges, ha azt akarjuk, hogy a nők nagyobb számban kapcsolódjanak be a termelőszövetkezetek munkájába. Itt van a ,,de" az egészségügyi tervezés területén. Kulturális alapellátás terén kétségtelenül kedvezőbb a helyzet. Ez arra ve/zethető vissza, hegy az évek óta folyó kulturális forradalom a falun is óriási eredményeket ért el. A nyolcosztályos általános iskolák a fiatalabb nemzedéknél magasabb műveltség alapjait vetették meg. Az idősebb nemzedék tanfolyamok sorozatait hallgatta és hallgatja. Parasztságunk tanulni, fejlődni akar. A megye középiskoláiban 24 helyen vezették be a mezőgazdasági politechnikai oktatást. Az iskolatermek száma egyre növekedik. 1959-ben 38 tanterem épült, 1960-ban 49 épül. Mozi, könyvtár minden faluban van, televízió is egyre több helyen található. Ha megyei viszonylatban valamiben mégis hiány mutatkozik, ez mondható a kultúrházakra, kultúrtermekre. Száztizenhét községünk közül nyolcvanhatban van ugyan kultúrterem, de azok nem alkalmasak a 600—900 főt számláló termelőszövetkezeti tagságok szervezeti és kulturális életének kielégítésére. Helyi kezdeményezésekkel ezt a problémát megoldani nem lehet, folyamatosan anyagi alapot kell teremteni ennek a kérdésnek a megoldására. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A szocialista állami költségvetés nem öncélú, az ember érdekeit szolgálja, az ember egyre növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését. A költségvetés az anyagi javakat a dolgozó nép érdekeinek legmegfelelőbben használja fel. A termelés folyamatos növekedésével egyidejűleg nő az életszínvonal, fokozódik a szociális ellátottság és emelkedik a kultúra. Folyamatosan megszűnnek a társadalmi egyenlőtlenségek s az abból táplálkozó torz eszmények: nacionalizmus, úri gőg, faji gyűlölködés. A kommunizmus az igazi humanizmus. Ezt az igazságot kifejtve mondhatta Hruscsov élvtárs a következőket: ,,. .. a kommunizmus alatt az emberek a legmagasabb életszínvonalat, a legszabadabb rendszert; azt fogják érteni, hogy a dolgozók képességeinek kibontakoztatása előtt a legszélesebb lehetőségek nyílnak meg, s hogy valóban embernek érezhetik magukat a szó teljes értelmében, ahogy Gorkij mondotta: „Büszkén zeng e szó — ember." Ezen gondolatok jegyében fejezem be hozzászólásomat és az 1960-as évi állami költségvetést a Heves megyei képviselőcsoport és a magam nevében elfogadom, és azt elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés, az ülést 20 percre felfüggesztem. (16.04)