Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

425 Az Országgyűlés 8. ülése 1960. évi január 28-án, csütörtökön 426 Tisztelt Országgyűlés ! Az 1960-as évben előttünk álló feladatok eredményes elvégzése nagy erőösszpontosítást igényel. Jobb gazdasági munka, színvonalasabb vezetés szükséges ahhoz, hogy megtelelő eredménnyel zárjuk az évet. Az állami és gazdasági élet minden területén egységes gazdasági szemléletet és egységes cselekvést kell megvalósítanunk, A terven felüli tartalékok feltárásának egyik legfőbb tényezőjeként az egyoldalú mennyiségi szemlélettel szakítva, továbbra is állítsuk előtérbe a szükségletek tényleges kielégítését, a minőséget, a termelékenység, az önköltség, a műszaki színvonal kérdését, egyszóval a gazdaságosságot. Nagyon fontos, hogy a tanácsok, a vállalatok, az irányító szervek dolgozóinál sokszor jelentkező kizárólagosan helyi szemléletet és érdekeltséget összhangba tudjuk hozni a népgazdaság egészének legfontosabb érdekeivel. A terv és a költségvetés összeállításánál a kormányt az a meggyőződés vezette,, hogy a kitűzött nehéz és bonyolult feladatok megoldásában éppúgy számíthat a dolgozó tömegek egyetértésére és tevékeny támogatására, mint az eddigiekben. E meggyőződés helyességét igazolja többek között hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indult munkaverseny mozgalom is, amely újabb hatalmas erőforrásává válhat népgazdaságunk fejlődésének. A munkások, parasztok és értelmiségiek alkotó munkáján alapuló szocialista építés ez évi programját tükrözi és szolgálja az 1960. évi állami költségvetés. Ezért a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. ELNÖK: Dr. Dabrónaki Gyula képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. DR. DABRÓNAKI GYULA: Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter elvtárs ismertette az i960, évi költségvetést. Az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat és annak indokolása részletes áttekintést nyújt az államháztartás ez évi előirányzatairól. A terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta a költségvetést és megállapította, hogy terveink végrehajtását az évi költségelőirányzatunk pénzügyileg biztosítja és az az 1960. évi népgazdasági tervvel összhangban van. A Pénzügyminisztérium sikeresen oldotta meg az 1959. január 1-én hatálybalépett új termelői árrendszerből adódó költségvetési feladatokat, melynek hatására a költségvetés bevételeinek és kiadásainak belső arányai jelentősen megváltoztak az elmúlt évhez képest. Nagymértékben nőtt az állami vállalatok által befizetésre kerülő nyereség. Közelebbről: az állami vállalatok költségvetési befizetésének előirányzata 55 milliárd forint, mely összegből G

gyedül a szocialista ipar nyereségbefizetése 30,9 milliárd forint. A bevételek összetételének változásával előtérbe került a nyereségbefizetés a forgalmi adóval szemben. Amíg a forgalmi adó a termelés 21 '

1 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ emelkedésével automatikusan növekszik, a nyereségrészesedés emelkedése elsősorban a jobb gazdálkodás eredményeként jön létre. A tervév folyamán nő a nyereség volumene és aránya az állami vállalatoktól eredő befizetésekben és a költségvetés összes bevételeiben is. Ennek és a költségvetésben mutatkozó elszámolás-technikai intézkedéseknek következtében az állami vállalatok befizetései ebben az évben a költségvetés bevételeinek 81 százalékát teszik ki. Az életbeléptetett új termelői árrendszer hatására is a társadalmi tiszta jövedelem fő pénz- « ügyi forrása a szocialista vállalati nyereség. Természetesen a termelékenység és a költségszínvonal javulása is kifejezésre jut e számokban. A nagy bevételi emelkedés lehetővé teszi népgazdaságunk erősítése és a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében a megemelt szükséges kiadások eszközlését is. A megnövekedett nyereség fő forrásai természetesen a dolgozók szorgalmas, áldozatkész munkája, a termelés, a teljesítmények és a forgalom emelkedése. Az állami vállalatok nyereségtöbblet befizetésének mintegy 42 százaléka ebből származik. A másik fő forrása a költségszínvonal csökkentése, a gazdálkodás és a jövedelmezőség javulása. A költségvetési előirányzat — helyesen — a népgazdasági tervvel összhangban számol azzal, hogy a száz forint termelésre, teljesítményre, illetve forgalomra jutó költség az iparban és az építőiparban, de a közlekedés és hírközlésben is, valamint a kereskedelmi forgalomban kevesebb lesz, mint az előző évben volt. Figyelemre méltó, hogy az iparban tervezett önköltségcsökkentéssel elérendő megtakarítás mintegy 75—80 százaléka az anyagköltségek csökkentéséből származik. Az új termelői árrendszer már a megelőző évben is. elősegítette ezt a folyamatot, de ez évben még jelentősebb mértékben hat a helyes anyaggazdálkodásra. Emellett a költségvetés számol a munka termelékenységének további emelkedésével. A terv elég szolid mértéket ír elő. A terv- és költségvetési bizottság véleménye, hogy e téren még igen sok tartalékkal rendelkezünk. Éppen ezért az 1960. évi népgazdasági terv végrehajtásánál minden területen fokozott erőfeszítéseket kell tennünk a termelékenység toyábbi emelésére. Tisztelt Országgyűlés! Szocialista gazdálkodásunkat erősíti az a tény, hogy a megtermelt többletek tekintélyes részét a felhalmozás szolgálatába állítjuk. Ezt szemléltette a költségvetés felhalmozási kiadásainak növekedése is. A terv szerint a nemzeti jövedelem több mint egyötödét a népgazdaság állóalapjainak növelésére fordítjuk. Az állami beruházások összege meghaladja ez évben a 20,5 milliárdot, ami 16 százalékkal nagyobb az előző évi teljesítésnél. A szövetkezetek felhalmozását és az egyéb beruházásokat is számításba véve az összes beruházások növekedése ennél is nagyobb: 18,6 százalék. A terv- és költségvetési bizottság helyeslő egyetértésben állapította meg, hogy előnyösen