Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-8

421 Az Országgyűlés 8. ülése 1960. évi január 28-án, csütörtökön 422 Egyre inkább felismerik ezt termelőszövetkezeteink is; az anyagilag legerősebbek saját erő- és munkagépek beszerzésére törekednek. Ebben az évben már a szövetkezeti saját erőnek csaknem felét gépvásárlásokra fordítják. Az állam egyrészt 75 százalékos gépvásárlási hitel nyújtásával siet az elavult kisüzemi munkamódszerekkel szakító szövetkezetek segítségére, másrészt tovább növeli az állami gépállomások kapacitását is. A gépállomások 1960-ban a tavalyinál csaknem 50 százalékkal több, normálholdban kifejezett gépi munkát végeznek a termelőszövetkezetek számára. A szövetkezeteknek nyújtott átlagosan 30 százalékos díjkedvezményre a költségvetés csaknem 600 millió forintot biztosít. Az új esztendőben induló termelőszövetkezeteknek létre kell hozniuk a közös termeléshez szükséges forgóalapokat, meg kell téríteniük a tagok által bevitt állatok és felszerelések ellenértékét. Az új és a régi szövetkezetekben egyaránt fontos a közös állatállomány gyarapítása, állatvásárlás útján is. Ezeknek a feladatoknak a megoldását az állam több mint 1,4 milliárd forint középlejáratú hitellel segíti elő. A szövetkezeti nagyüzemek kialakításának és megszilárdulásának azonban nemcsak anyagi, műszaki feltételei vannak. A termelőszövetkezetek tagságán és vezetőségén múlik, hogy szocialista államunk sokoldalú anyagi támogatását hogyan használják fel. A szocialista munkafegyelem megszilárdítása, a helyes munkaszervezet kialakítása, az ösztönző jövedelemelosztási , formák kikísérletezése, a növénytermelési és állattenyésztési tevékenység átfogó, megfelelő szakmai színvonalú, tervszerű irányítása komoly követelményeket támaszt a termelőszövetkezetek régebbi és újonnan választott vezetőivel, elnökeivel, agronómusaival, könyvelőivel szemben. A mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenek az olyan termelőszövetkezeti vezetők, akik több év távlatában gondolkoznak, terveznek és cselekednek, akik helyesen tudják összeegyeztetni a társadalmi és egyéni érdekeket. Azok a termelőszövetkezeti vezetők látják el jól feladatukat, akik a szövetkezet saját erőforrásait és az állami hiteleket a termelési alapok bővítésére, több és jobb áru termelésére használják fel. Csakis több áru értékesítéséből származhat a tagok nagyobb jövedelme. Azt várjuk a régi és az új termelőszövetkezetektől, hogy a megtermelt áruikat mind nagyobb mértékben az állami és szövetkezeti kereskedelmen keresztül értékesítik és ezzel a városok jobb ellátását is szolgálják. A szocialista nagyüzemeknek több, jobb és olcsóbb árut kell adniuk az országnak. Korszerű termelési eljárásokkal, több műtrágya alkalmazásával és az öntözéses gazdálkodás fejlesztésével biztosíthatják a termelés növelését. Elsősorban a közös gazdaságban kell növelni a termelést, de a háztáji gazdaságból származó árutermelésnek is nagy fontossága van. Ennek előmozdítására a továbbiakban is a gazdaságpolitika egyes ágainak — az ár-, hitel- és adópolitikának — helyes összehangolásával kell törekednünk. Segítséget jelent a termelőszövetkezeti tagok részére az az intézkedés, amely lehetővé teszi a teljesített munkaegységekre fizetendő előlegek meghitelezését. Azért, hogy a termelőszövetkezetek rendszeres készpénzelőleg folyósításával is fokozhassák a tagok anyagi érdekeltségét, s ugyanakkor előmozdítsák a közös áruértékesítést is, a termelési alapok meghatározott százaléka erejéig hitelt nyújtunk az újonnan alakult és a területileg jelentősen megnövekedett szövetkezetek részére. A hitel fedezeteként a termelőszövetkezeteknek áruértékesítési kötelezettséget kell vállalniuk az állam felé. Mint az eddigiekből is kitűnt, a kormány a költségvetésben jelentős összegeket irányoz elő a termelőszövetkezeti mozgalom anyagi alátámasztására. A támogatás mértéke a rendelkezésre álló erőforrások figyelembe vételével került megállapításra. Az igények ennél nyilvánvalóan nagyobbak, de arra számítunk, hogy az állami pénzügyi segítséget mindenütt kiegészíti majd a termelőszövetkezeti tagok saját anyagi hozzájárulása. Az állami eszközök nagysága nyilvánvalóan határt szab a termelőszövetkezeti mozgalom gazdasági, szociális és kulturális jellegű igényei további kielégítésének. Elhatározott szándékunk, hogy a népgazdasági terv és a költségvetés ez irányú előirányzatait is szigorúan betartsuk. A költségvetés figyelembe veszi az egyénileg dolgozó parasztság termelési érdekeltségét is. A többtermelésből eredő többletjövedelmeket a kormány a jövőben sem szándékszik elvenni a parasztságtól. Ez évi költségvetésünkben az egyéni parasztgazdaságok adózása a tavalyi szinten van előirányozva. Az egyénileg gazdálkodók részére a költségvetés biztosítja a kedvezményes állategészségügyi, növényvédelmi szolgáltatásokat és módjukban áll a gépállomások munkáját igénybe venni. Számítunk rá, hogy az egyéni gazdák az állami és szövetkezeti szervekkel továbbra is termelési szerződéseket kötnek, a földművesszövetkezetektől a jövőben is_beszerzik a termeléshez szükséges eszközöket és termékeiket elsősorban a szocialista kereskedelem útján értékesítik. Bízunk benne, hogy hasonlóan az előző esztendőkhöz, a dolgozó parasztok 1960-ban is maradéktalanul eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek. Tisztelt elvtársak! Hároméves tervünk túlteljesítésével együtt jár az életszínvonalemelés eredeti előirányzatainak túlteljesítése is. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme három év alatt az eredetileg tervezett 8 százalék helyett 15 százalékkal emelkedik. A reáljövedelem-növekedés túlteljesítése mintegy egyharmad részben az átlagbérek emelkedéséből adódik. A népgazdasági terv szerint a reálbérek ebben az évben 2,1 százalékkal nőnek, három év alatt összesen 10 százalékkal, az eredetileg tervezett 6 százalék helyett. A foglalkoztatottság javulásából ered a reáljövedelmek terven felüli többletének mintegy egyötöde. Ebben az évben további 140 000 fővel nő a népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma, nem számítva a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. Ezzel tovább emelkedik a keresők aránya az egész lakosságon belül és 100 keresőre kevesebb eltartott jut. mint az előző évben. A nyugdíjak és a családi pótlék tavaly végrehajtott rendezése, va-