Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-7
393 Az országgyűlés 7. ülése 1959. évi július 30-án, csütörtökön 394 Ilyen a Munka Törvénykönyve, ilyen az államigazgatási eljárásról szóló törvény és még sok fontos más jogszabály. Ezek azonban viszonylag kisebb területen töltik be szabályozó szerepüket. Éppen ezért is nagyon jelentős a Polgári Törvénykönyv-javaslat, amely kiadása után mint törvény, társadalmi életünk legszélesebb területén tölti be az Alkotmány alapján szabályozó és bátran mondhatjuk: tudatformáló szerepét. A törvényjavaslat 81—87. paragrafusai a személyhez fűződő jogokat szabályozzák és a népi demokratikus társadalmunk érdekének megfelelően az emberi méltóságot, a személyi szabadságot, az állampolgárok becsületét polgári jogunk is védelemben részesíti. Ezzel lényegében a jog szavával is kifejezésre juttatja azt az alapelvet, hogy a szocialista társadalomban legfőbb érték az ember. A kapitalista államokban gyakran hangoztatják a humanitás jelszavát, amely szótárukban az emberiességet, a szelíd, emberséges viselkedést jelenti. Hogy ez a gyakorlatban a dolgozó nép felé mit jelent, arra mi idősebbek jól emlékezünk a múltból, a fiatalok meg ízelítőt kaptak az ellenforradalom idején, amikor a dolgozó nép ellenségei hamis jelszavakkal tiszta demokráciáról, jogállamról, humanitásról beszélve, üldözték, börtönözték be és gyilkolták le százával az egyszerű sorkatonákat és a munkásból, parasztból lett vezetőket, azért, mert védték a dolgozó nép érdekét, védték a nép hatalmát. Ezek a tények és az imperialista államok mai népelnyomó politikája világosan megmutatja azt az alapvető különbséget, amely a burzsoá állam, a burzsoá törvények, a szocialista állam, illetve a szocialista jogszabály rendeltetése között fennáll. Tisztelt Országgyűlés, kedves képviselőtársaim! A Polgári Törvénykönyv megalkotása az általános indokolás szerint is százéves program valóraváltását jelenti. De. jelentősége jóval túlnő azon, hogy a polgári jogalkotásunk történ elniileg is mérhető elmaradását pótolja. A nagy jelentősége szerintem is éppen abban van — amit a miniszter elvátrs is kihangsúlyozott —, hogy előremutató és a legszélesebb területen egyezteti össze az állami, társadalmi szervek és az állampolgárok érdekeit, összhangban a szocialista építés célkitűzéseivel. A Polgári Törvénykönyv-javaslatot a HajdúBihar megyei képviselőcsoport és a magam részéről elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután a törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter elvtárs kíván szólni. DR. NEZVÁL FERENC igazságügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat vitájában felszólaló képviselőtársaim a Polgári Törvénykönyv egészével, a törvényjavaslat által megvalósítani kívánt célkitűzésekkel, a javaslat alapelveivel és rendelkezéseivel egyetértettek. Valamennyi felszólaló képviselőtársam egyetértőleg hivatkozott az előadói beszédre. Ebből — úgy gondolom — megállapítható, hogy az abban előadott gondolatokat magukévá tették. Ez pedig egyben jelenti azt is, hogy a maguk részéről is időszerűnek és szükségesnek tartják a Polgári Törvénykönyv javaslatának törvénybeiktatását, átérezték annak a szocializmus építése, társadalmi rendünk fejlesztése szempontjából betöltött fontos szerepét. Éppen azért, mert képviselőtársaim a törvényjavaslattal mind annak egészét, mind részletrendelkezéseit illetően egyetértésüket fejezték ki, részletekbe menő válaszra azt hiszem szükség nincs. Felment ez alól az a körülmény is, hogy minden tekintetben magamévá teszem azokat a nagyon értékes megállapításokat, amelyeket a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit értékelő gondolatokkal a vita során kifejeztek. Jóleső érzéssel veszem tudomásul, hogy az Országgyűlés tagjai méltányolják a szilárd magyar népi demokratikus jogrendszer kiépítését célzó törekvéseinket és értékelik azt a munkát, amelyet a párt és a kormány intenciójának megfelelően a törvény előkészítés síkján végeztünk. Tisztelt Országgyűlés! A Polgári Törvénykönyv javaslatáról elhangzott vita mindenekelőtt azt tette teljesen tudatossá és egyértelművé, hogy a Polgári Törvénykönyv megalkotása — amint ezt egyik képviselőtársam kiemelte — nem egyszerű jogalkotási aktus, hanem messzemenő politikai jelentőségű tett is. Politikai fontossága természetesen minden törvénynek van, de ebből a szempontból a törvények között fokozati különbségek vannak. Nagyobb annak a törvénynek a jelentősége, amely a gazdasági és társadalmi viszonyok széles körét fogja át, mint annak, amely csak egyes szűk területeken állapít meg szabályokat. Az, hogy a Polgári Törvénykönyv megalkotására egyáltalán képesek voltunk, hogy több évi munka után annak országgyűlési tárgyalására kerülhetett sor, önmagában is bizonyítja azt, hogy hazánkban az ellenforradalom kártevő hatását sikerült kiküszöbölni, ""hogy társadalmi rendünk szilárd, hogy országunkban minden vonalon széleskörű építőmunka bontakozik ki, hogy politikánk a dolgozók egyetértésével találkozik. Különösen jelentősnek tartom, hogy a Polgári Törvénykönyv-javaslatot éppen az ellenforradalmi pusztítás után elsőként megválasztott Országgyűlés tárgyalja, amelybe a dolgozók az ellenforradalom elleni harcban leginkább kitűnt, legállhatatosabb kommunistákat és pártonkívülieket küldték be. Ügy gondolom, hogy a felszabadulás óta elért vívmányaink, de különösen az ellenforradalom óta megvalósított eredményeink között a Polgári Törvénykönyv megalkotása előkelő helyet foglal el és feltétlenül bizonyítja a pártnak és a kormánynak az állampolgári jogok biztosítására, a törvényesség megszilárdítására, széleskörű demokratizmus kiépítésére irányuló törekvéseit. Több felszólaló képviselőtársam mutatott rá a Polgári Törvénykönyvnek a szocialista gazdasági rend, a szocialista termelési viszonyok megerősítésében betöltött szerepére. Részletesen elemezték a polgári jog szabályainak a mezőgazdaság szocialista fejlesztésével való kapcsolatát, a társadalmi tulajdon megóvásában és gyarapításában jelentkező szerepét, a tervszerű terme-