Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-7

393 Az országgyűlés 7. ülése 1959. évi július 30-án, csütörtökön 394 Ilyen a Munka Törvénykönyve, ilyen az állam­igazgatási eljárásról szóló törvény és még sok fontos más jogszabály. Ezek azonban viszonylag kisebb területen töltik be szabályozó szerepüket. Éppen ezért is nagyon jelentős a Polgári Tör­vénykönyv-javaslat, amely kiadása után mint törvény, társadalmi életünk legszélesebb terüle­tén tölti be az Alkotmány alapján szabályozó és bátran mondhatjuk: tudatformáló szerepét. A törvényjavaslat 81—87. paragrafusai a személyhez fűződő jogokat szabályozzák és a népi demokratikus társadalmunk érdekének megfelelően az emberi méltóságot, a személyi szabadságot, az állampolgárok becsületét pol­gári jogunk is védelemben részesíti. Ezzel lé­nyegében a jog szavával is kifejezésre juttatja azt az alapelvet, hogy a szocialista társadalom­ban legfőbb érték az ember. A kapitalista államokban gyakran hangoz­tatják a humanitás jelszavát, amely szótáruk­ban az emberiességet, a szelíd, emberséges visel­kedést jelenti. Hogy ez a gyakorlatban a dolgozó nép felé mit jelent, arra mi idősebbek jól em­lékezünk a múltból, a fiatalok meg ízelítőt kap­tak az ellenforradalom idején, amikor a dolgozó nép ellenségei hamis jelszavakkal tiszta demok­ráciáról, jogállamról, humanitásról beszélve, ül­dözték, börtönözték be és gyilkolták le százával az egyszerű sorkatonákat és a munkásból, pa­rasztból lett vezetőket, azért, mert védték a dol­gozó nép érdekét, védték a nép hatalmát. Ezek a tények és az imperialista államok mai népel­nyomó politikája világosan megmutatja azt az alapvető különbséget, amely a burzsoá állam, a burzsoá törvények, a szocialista állam, illetve a szocialista jogszabály rendeltetése között fenn­áll. Tisztelt Országgyűlés, kedves képviselőtár­saim! A Polgári Törvénykönyv megalkotása az általános indokolás szerint is százéves program valóraváltását jelenti. De. jelentősége jóval túl­nő azon, hogy a polgári jogalkotásunk történ el­niileg is mérhető elmaradását pótolja. A nagy jelentősége szerintem is éppen abban van — amit a miniszter elvátrs is kihangsúlyozott —, hogy előremutató és a legszélesebb területen egyezteti össze az állami, társadalmi szervek és az állampolgárok érdekeit, összhangban a szo­cialista építés célkitűzéseivel. A Polgári Törvénykönyv-javaslatot a Hajdú­Bihar megyei képviselőcsoport és a magam ré­széről elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután a törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelent­kezett, a vitát bezárom. Dr. Nezvál Ferenc igaz­ságügyminiszter elvtárs kíván szólni. DR. NEZVÁL FERENC igazságügyminisz­ter: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköz­társaság Polgári Törvénykönyvéről szóló tör­vényjavaslat vitájában felszólaló képviselőtár­saim a Polgári Törvénykönyv egészével, a tör­vényjavaslat által megvalósítani kívánt célki­tűzésekkel, a javaslat alapelveivel és rendelke­zéseivel egyetértettek. Valamennyi felszólaló képviselőtársam egyetértőleg hivatkozott az elő­adói beszédre. Ebből — úgy gondolom — megál­lapítható, hogy az abban előadott gondolatokat magukévá tették. Ez pedig egyben jelenti azt is, hogy a maguk részéről is időszerűnek és szüksé­gesnek tartják a Polgári Törvénykönyv javasla­tának törvénybeiktatását, átérezték annak a szo­cializmus építése, társadalmi rendünk fejlesztése szempontjából betöltött fontos szerepét. Éppen azért, mert képviselőtársaim a tör­vényjavaslattal mind annak egészét, mind rész­letrendelkezéseit illetően egyetértésüket fejez­ték ki, részletekbe menő válaszra azt hiszem szükség nincs. Felment ez alól az a körülmény is, hogy minden tekintetben magamévá teszem azokat a nagyon értékes megállapításokat, ame­lyeket a törvényjavaslat egyes rendelkezéseit értékelő gondolatokkal a vita során kifejeztek. Jóleső érzéssel veszem tudomásul, hogy az Or­szággyűlés tagjai méltányolják a szilárd magyar népi demokratikus jogrendszer kiépítését célzó törekvéseinket és értékelik azt a munkát, ame­lyet a párt és a kormány intenciójának megfe­lelően a törvény előkészítés síkján végeztünk. Tisztelt Országgyűlés! A Polgári Törvény­könyv javaslatáról elhangzott vita mindenek­előtt azt tette teljesen tudatossá és egyértelmű­vé, hogy a Polgári Törvénykönyv megalkotása — amint ezt egyik képviselőtársam kiemelte — nem egyszerű jogalkotási aktus, hanem messze­menő politikai jelentőségű tett is. Politikai fon­tossága természetesen minden törvénynek van, de ebből a szempontból a törvények között fo­kozati különbségek vannak. Nagyobb annak a törvénynek a jelentősége, amely a gazdasági és társadalmi viszonyok széles körét fogja át, mint annak, amely csak egyes szűk területeken álla­pít meg szabályokat. Az, hogy a Polgári Törvénykönyv megalko­tására egyáltalán képesek voltunk, hogy több évi munka után annak országgyűlési tárgyalására kerülhetett sor, önmagában is bizonyítja azt, hogy hazánkban az ellenforradalom kártevő ha­tását sikerült kiküszöbölni, ""hogy társadalmi rendünk szilárd, hogy országunkban minden vo­nalon széleskörű építőmunka bontakozik ki, hogy politikánk a dolgozók egyetértésével találkozik. Különösen jelentősnek tartom, hogy a Pol­gári Törvénykönyv-javaslatot éppen az ellenfor­radalmi pusztítás után elsőként megválasztott Országgyűlés tárgyalja, amelybe a dolgozók az ellenforradalom elleni harcban leginkább kitűnt, legállhatatosabb kommunistákat és pártonkívü­lieket küldték be. Ügy gondolom, hogy a felsza­badulás óta elért vívmányaink, de különösen az ellenforradalom óta megvalósított eredményeink között a Polgári Törvénykönyv megalkotása előkelő helyet foglal el és feltétlenül bizonyítja a pártnak és a kormánynak az állampolgári jo­gok biztosítására, a törvényesség megszilárdítá­sára, széleskörű demokratizmus kiépítésére irá­nyuló törekvéseit. Több felszólaló képviselőtársam mutatott rá a Polgári Törvénykönyvnek a szocialista gaz­dasági rend, a szocialista termelési viszonyok megerősítésében betöltött szerepére. Részletesen elemezték a polgári jog szabályainak a mezőgaz­daság szocialista fejlesztésével való kapcsolatát, a társadalmi tulajdon megóvásában és gyarapí­tásában jelentkező szerepét, a tervszerű terme-

Next

/
Thumbnails
Contents