Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-6

301 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 302 bizalom jegyében születhettek meg és a helyes gazdaságpolitika alapján külön örömmel állapíthatjuk meg, hogy a gazdasági konszolidáció a múlt évben lényegében befejeződött. Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy ezért a határtalan lekesedésért és kezdeményező készségért és munkaverseny-lendületért, amelyet az ipar dolgozói tanúsítottak az elmúlt esztendőben, — köszönetet ne mondjunk itt, a parlamentben is és további hasonló céltudatos munkájukhoz az ipar dolgozóinak sok sikert ne kívánjunk (Taps). Mindezek a körülmények lehetővé tették, hogy a kormány a költségvetési törvényjavaslat elfogadása alapján biztosított jogkörénél fogva évközben 2,3 milliárd forinttal emelje az összber

uházás és felújítás volumenét. Ez a jelentős felhalmozásnövekedés igen kedvezően befolyásolta Műszaki előrehaladásunkat és tegyük hozzá őszintén: jelenünket és jövőnket, költségvetési szinten is. \ Külön ki kell emelni, hogy a helyes beruházaspolitika, amelyet a kormány végez, biztosította, hogy 1958-ban az összberuházásnak majdnem 92 százaléka, pontosabban 91,7 százaléka műszakilag megvalósult beruházásokra jutott. Ha figyelembe vesszük, hogy a megvalósult beruházok alapján üzembehelyezésre került új tercelő berendezéseink modernizálásban, termelékenységben, minőségben magasabb ipari kultúrát biztosítottak, akkor megállapíthatjuk azt is, o°gy helyes gazdaságpolitikánk és beruházási Politikánk továbbfejlesztése és finomítása egyik alapvető feladatunk ez évben is. Nap mint nap haladunk ezen a területen előbbre és igen örvendetesen ezzel egy időben jayull az ipar dolgozóinak munkaviszonya, többet, jobbat, olcsóbban termelnek ipari dolgozóink, hevesebb fizikai munka kifejtése mellett, higiémkusabb körülmények között. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés teljesítéséről szóló jelentésből az is kitűnik, hogy újabb lépést tettünk előbbre a hároméves terv idő előtti befejezéséhez és a második ötéves terv jobb megalapozásához. A hároméves tervből elmúlt másfél esztendő. Az a

dottságainkat figyelembe vevő szerény tervezés feltételezte a népgazdaság minden területén a re

jtett tartalékok feltárását. A kormány nem csalódott a kezdeményezések területén, mert az l

Parban csaknem mindenütt a fajlagos teljesítmények, a selejt, az importanyag-megtakarítás 6s általában a gazdaságosság területén nem várt előrehaladás van és őszintén megmondhatjuk, hogy a rejtett tartalékok feltárásában vállalataink önálló fejlesztési programjaikon keresztül sok helyütt évekkel előbbre járnak, mint terveztük. Nagy lendületet adott az önálló kezdeményezésnek a párt március 6-i határozata. NehézIpari üzemeinkben járva, választópolgárainkkal történő számos beszélgetés alapján, az elmúlt évben és ez év elején is több esetben vetették fel Ipari dolgozóink, hogy fejlődésünk meggyorsítására a több és olcsóbb termelés lehetőségei ma már megvannak. Pártunk és kormányunk, értékelve a XXI. ORSZÁGGYŰLÉSI fiRTESlTÖ kongresszus politikai és gazdasági célkitűzéseit, ismerve lehetőségeinket és főleg munkásosztályunk lelkes, odaadó áldozatkész kezdeményezését, népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében kiadta a március 6-i határozatot. őszintén meg kell mondani, tisztelt Országgyűlés, hogy nagyipari üzemeinkben szinte várták e határozat megjelenését és ma viszont vállalataink a saját maguk által tervezett feladataikat menetközben finomítják, újabb rejtett tartalékokat tárnak fel, előbbrehaladásunk érdekében. Országszerte megvizsgálták dolgozóink a lehetőségeket és a március 6-i határozatból a műszaki értelmiség is megértette életszínvonalunk emelkedésének jelenlegi lehetőségeit és főleg igen jól megértette a rájuk háruló feladatokat. Az a versenylendület, amely ma már, elmondhatjuk: céltudatos, nemcsak a mennyiségi termelésre vonatkozik, hanem az önköltségre, a selejtcsökkentésre, sőt több esetben, főleg a karbantartás vonalán a műszaki fejlesztésre, s igazán elegedhetetlenül leglényegesebb része az ez évi feladataink megvalósításának. Nagyobb gyárainkban szemmel észrevehetően az eredményekből kontrollálhatóan látszik, hogy műszaki dolgozóink kezükbe vették a verseny szakszerű szervezését, műszaki irányítását és a párt, szakszervezet segítségét kérve azt is megállapíthatjuk, hogy jól szervezik a munka versenyt. Tisztelt Országgyűlés! Egyik legfontosabb hajtóereje ma az iparnak az előbb említett észszerű, konkrét feladatokat tartalmazó, műszakilag jól irányított munka verseny, amelynek előbbrevitele továbbra is egyik legalapvetőbb feladat, hogy az idei költségvetés teljesítése is eredményes legyen. Tisztelt Országgyűlés! Az ipar és ezen belül a nehézipar, első féléves tervét jelentősen túlteljesítette, dacára annak, hogy a március 6-i határozat után következett be a jobb szervező munka, nagyobb versenylendület és számos intézkedés. A termelékenység területén az első félévben a március 6-i határozatnak megfelelő öt százalék javulást még nem érte el az ipar, de minden remény megvan arra, hogy a második negyedévhez hasonló, vagy még jobb munkával elérje. Vannak üzemeink, ahol a második félévben már az 1965-re előirányzott napi vagy havi teljesítményüket tűzték ki célul és emellett természetesen a termelési értékszint megfelelő csökkentése és a termelékenység megfelelő emelése is reálisnak látszik. Nagy lendületet vettek és elismerésre méltók a műszaki fejlesztés területén elért eredmények. Sajnos ez nem mondható el minden területen. Lemaradás van például a híradástechnika, a műszeripar területén is. A műszaki fejlesztés beruházási vonatkozásában a kormány helyes intézkedésével megszüntette a terveszerűtlen kapkodást és ma már csak külön engedéllyel szabad és lehet teljes tervdokumentáció nélküli beruházáshoz hozzáfogni. Ez az intézkedés eleve megakadályozza, hogy a beruházások elhúzódjanak és biztosítja a gazdaságos kivitelezést, a beruházási keretösszeg betartását. Viszont vannak beruházások, amelyek a viszonylagos elmaradás és nem egyenletes I ütemű építés, tervezési hiányosságok miatt nem 14 i