Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-6
289 Az országgyűlés 6. ülése 1959. évi július 29-én, szerdán. 290 vetélt gazdaságossági számítások, melyek, ha nem is adnak abszolút értékű eligazítást, de lehetővé teszik a beruházások gazdaságosságának az eddiginél sokkal megalapozottabb elbírálását. A beruházások mellett a tervezettnél többet fordítottak az 1958. évi költségvetésből a központi készletek növelésére is. A 370 milliós előirányzattal szemben ennél a tételnél 710 millió forintos a teljesítés. A tervezettnél nagyobb kiadások — minthogy azok döntő részben a beruházásokkal és a központi készlettartalékokkal kapcsolatban jelentkeztek — a felhalmozás bővítését szolgálták. Ez teljes mértékben indokolt volt, hiszen még így is viszonylag kevés jutott a nemzeti jövedelemből beruházási célokra. A költségvetési szervek kiadásai általában az előirányzatnak megfelelően alakultak. A központi költségvetési szervek és a tanácsi szervek — kereken 100—100 millió forint híján — az előirányzott kiadásokat használták fel. Ez 99,3 százalékos teljesítésnek felel meg. A költségvetés végrehajtása során jelentős fejlődést értünk el az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás területén. Az intézmények hálózata számos új létesítménnyel bővült. Emellett javult az intézmények által nyújtott ellátás, amit elsősorban az alkalmazottak létszámának növelése segített elő. A korszerűbb betegellátást az új gyógyászati eljárások alkalmazása és az egészségügyi intézmények jobb gyógyszerellátása biztosította. Előrehaladás történt az állóeszközök bővítése, a szükséges felszerelések beszerzése és az állagmegóvás tekintetében. A társadalombiztosításban részt vevők számának növekedése következtében emelkedtek az e célra szolgáló kiadások is. A tanácsok gazdálkodásában eredményesnek bizonyulták a gazdasági önállóság növelésére, a tanácsi hatáskör bővítésére hozott határozatok. A tanácsok 1958-ban a saját bevételeknél 145 millió forint, az adóbevételi terveknél 125 millió forint többletbevételt értek el. A bevételi többletet nagyobb részben községfejlesztési célokra, kisebb részben pedig az év folyamán felmerült új szükségletekre fordították. A helyi feladatok jó megoldását segítette a községfej elesztési alap, melynek bevételei országosan 831 millió forintot, kiadásai pedig 587 millió forintot tettek ki. A kiadások azért maradtak el a bevételektől, mert a községfejlesztési tervek kidolgozása elhúzódott, a szerződések megkötésére és azok vállalatba adására a legtöbb helyen csak az év derekán került sor. így számos létesítmény befejezése 1959. évre húzódott át. A községfejlesztési alap segítségével a tanácsok az év folyamán, egyebek közt, 1,2 millió négyzetméter járdát, 189 kilométer utat építettek, 30 fürdőt és strandot létesítettek, 400 törpe vízierőművet és kutat helyeztek üzemibe, 250 kultúrotthont adtak át rendeltetésének. 1958-ban a lakosság életszínvonala a tervnek megfelelően alakult. A lakosság 5 százalékkal fordított többet vásárlásokra, mint 1957ben. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt év költségvetése végrehajtásának adtai azt bizonyítják, hogy 1958-ban a népgazdaság és a társadalmi élet minden területén igen eredményes tevékenység folyt. Az 1958. évi gazdasági célkitűzéseknek még kettős jellegük volt. Ennek az esztendőnek a gazdasági tevékenysége egyfelől az ellenforradalom utáni helyreállítási szakasz befejezését szolgálta. 1958-ban azt kellett elérni, hogy az 1957. évben már kialakult szilárd egyensúlyt, melyet akkor a baráti hitelek is alátámasztottak, 1958-ban már teljes egészében, saját erőnkre építsük. Másfelől azonban az 1958. évi gazdasági célkitűzések már előre is mutattak; ez az év a népgazdaság fejlődésének, a dolgozó nép anyagi jóléte emelésének céljait szolgáló hároméves terv első esztendeje volt. Az 1058-as év gazdasági eredményei mindkét célkitűzés szempontjából igen kedvezőek. A gazdasági egyensúly és a bővített újratermelés 1958-ban már teljes egészében saját erőre támaszkodott; a külföldi adósságállomány nem nőtt, hanem csökkent. Ugyaniakkor az 1958-as év, a hároméves terv első éve, jól alapozta meg a fejlődést, már az első esztendőben meggyorsult a szocialista építés, és kedvező feltételek teremtődtek a 'második esztendő számára a tervezettnél nagyobb ütemben történő előrehaladáshoz. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány olyan politikát folytatott, amely a dolgozó nép ügyét, a szocialista építést az adott körülmények között a legeredményesebben szolgálta. Ez a politika megnyerte a tömegek támogatását, milliók aktivitását váltotta ki a gazdasági építő munkában, azért születtek ilyen kedvező eredmények. Az ellenforradalom után a párt és a kormán kidolgozta azokat a gazdaságpolitikai irányelveket, amelyek figyelembe-veszik a szocialista építés korábbi pozitív tapasztalatait, ugyanakkor elvetik azok hibáit. Ez a gazdaságpolitika az ország erőforrásainak lehető teljes kihasználására, a tömegek alkotó erejének kibontatkoztatására, a szocialista országok fejlöd«") gazdasági együttműködésére épül. Reális tervcélkitűzések, a minisztériumok, a tanácsok és a vállalatok nagyobb önállósága — ugyanakkor szigorú centralizmus a tervgazdálkodás legfonfontosabb kérdéseiben, továbbá az anyagi ösztönzés széleskörű kiterjesztése jellemzik ezt a gazdaságpolitikát. Az elért kedvező eredmények indokolttá teszik, hogy a továbbiakban is alkalmazzuk azokat a gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyek hozzájárultak az 1958-as év eredményeinek eléréséhez. Érdemes ezek közül a lefontosabbakat külön is megemlíteni. 1. A gazdasági vezetés a mennyiségi eredmények túlhajtása helyett a szükségleteknek megfelelő gyártmányösszetétel kialakítását, a gyártmány- és gyártáskorszerűsítést, a helyes termelési szerkezet kialakítását helyezte előtérbe. 2. A korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítottunk a termelés gazdaságosságának fokozására. A kormány takarékossági felhívása
