Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-2
25 Az Országgyűlés 2. ülése 1959. február 18-án, szerdán 26 nél jóval nagyobb feladatok megoldása vár. A tervben kitűzött lakásépítési program, valamint egyéb építési munkák végrehajtásához többek között az szükséges, hogy az építőanyagot termelő üzemeknél biztosítsuk a legfontosabb beruházásokra előirányzott pénzügyi fedezetet. A vegyiparon belül, különösen a gyógyszeripar, a kőolajipar és a szervetlen vegyipar továbbfejlesztése lehetővé tette a termelési és önköltségi eredmények javulását. Különösen jelentős fejlődés következett be a gyógyszeriparban, amely lehetővé tette, hogy a magyar gyógyszeripar termékei külföldön igen keresettek és jó hírnévnek örvendenek. Ennek az iparágnak a továbbfejlesztése tehát nemcsak a belföldi szükségletek kielégítése végett, hanem kiviteli szempontból is rendkívül fontos. A vegyipar gyorsabb fejlesztése egész ipari és mezőgazdasági fejlődésünket meggyorsíthatja, s ezért fontos gazdasági feladatunk ennek a termelési ágnak gyorsabb előrevitele. A Könnyűipari Minisztérium vállalatai nagy erőfeszítéseket tettek, hogy gazdaságosabbá tegyék termelésünket és fokozzák ezt jövedelmezőségük javítása érdekében. A helyes készletgazdálkodás területén azonban több hiba történt. Jobban kell a belkereskedelemmel együttműködni és akkor elkerülhető lesz, hogy egyes cikkekből felesleges készletek halmozódjanak fel csak azért, mert nem vették figyelembe a fogyasztási igényeket. A szükségtelen termelés jelentős népgazdasági kárt okoz, ezért ennek megakadályozása fontos feladatunk. Meg kell említeni, hogy a minisztérium ipara sikeres erőfeszítéseket tett elsősorban a ruházat és a cipőipar kibővítésére. Néhány szót a mezőgazdaság szocialista részéről: állami gazdaságaink az elműt évben komoly eredményeket értek el a terméshozamok emelésében, azt azonban nem mondhatjuk, hogy a termelés költségei kielégítően csökkentek volna. A gépállomások munkájában is javulás észlelhető: tervüket teljesítették és kissé javították m unkájuk gazdaságosságát. A korm ány az 1958-as év elején kiadott •3004-es rendelettel új alapokra helyezte a termelőszövetkezetek álíami támogatását és azokat tobbtermelésre, a közös vagyon növelésére és árutermelésük fokozására ösztönözte. A termeoerők fejlődése a szövetkezetben úgy mutatkozott, hogy jóval nagyobb termelési eredményeket értek el, mint az egyéni parasztoknál. Ez azt s Dlzo nyítja, hogy az intézkedések, melyek a m eglevő termelőszövetkezetek megszilárdítását e, s megerősítését igényelték — eredményesek Az üzemi demokrácia kiszélesítése végett a feladatok eredményesebb megoldása céljából az elmúlt esztendőben az ipari és mezőgazdasági üzemeknél csaknem 2200 üzemi tanács alakult, több mint 66 ezer taggal. A választásoknál a legszélesebb demokratizmus érvényesült. A tanácstagok többsége az üzemek törzsgárdájából került ki s túlnyomólag szervezett dolgozót választottak be a tanácsokba. Az üzemi tanácsok eddigi működése bebizonyította, hogy létrehozásuk helyes volt, s bár fiatal szervek, kevés gyakorlattal rendelkeznek, mégis jelentősen segítették a gazdasági vezetőket. A szakszervezetek 1959-ben növelik erőfeszítéseiket az idei és a hároméves terv sikeres teljesítéséért. A képzés útján magasabb színvonalra emelik az üzemi tanácsok tevékenységét és szorgalmazzák a termelési értekezleteken elhangzott javaslatok megvalósítását. Tisztelt Országgyűlés! Beszámolóm további részében dolgozó népünk művelődésügyével kívánok foglalkozni. Először általánosságban értékelem a helyzetet. A szocialista társadalom felépítésének hatékony előmozdítása érdekében és annak igen fontos részeként a forradalmi munkás-paraszt kormány változatlanul kötelességének tartja a tudomány és a kultúra fejlődésének és a magyar nép kulturális felemelkedésének hathatós elősegítését. Ez sokoldalú munkát ró mindazokra az állami és társadalmi szervekre, intézményekre, amelyek a tudomány és a kultúra területén fejtik ki tevékenységüket. A kormány biztosította és továbbra is biztosítja a haladást szolgáló tudományos és művészi alkotómunka szabadságát, a tudományos és művészeti meggyőződés tiszteletben tartását. Szabadságot és támogatást biztosít minden tudósnak, írónak és művésznek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit. (Taps.) A tudósok, műszaki értelmiségiek, írók, művészek és általában az értelmiségi szakemberek munkájának megítélésében elsősorban.a képesség, a szaktudás és az a döntő szempont, hogy milyen mértékben járulnak hozzá alkotómunkájukkal az egész dolgozó nép anyagi és kulturális értékeinek műveléséhez, a dolgozó nép további felemelkedéséhez. A kormány az elmúlt időszakban épített mindazokra a kulturális eredményekre és vívmányokra, amelyeket a magyar nép felszabadulása óta elért. Ezután is ápolni és tovább fejleszteni kívánja haladó nemzeti hagyományainkat. Ugyanakkor a nemzetközi kulturális kapcsolatok széles hálózatának megteremtésével tudósaink, íróink, művészeink külföldi utazásaival, vendégszerepléseivel biztosítja, hogy nemzeti kultúránk a szocialista és a kapitalista országok haladó kulturális eredményeivel szüntelenül gazdagodjék és ezek nemzeti kultúránk szerves részeivé váljanak. Tisztelt Képviselőtársaim! A szocializmus megvalósításának egész társadalmi életünkben tudományos alapokon, marxista—leninista tudományos módszerekkel kell történnie. "uiiaK. Tisztelt Képviselőtársaim ! Az egész dolgozó nép javát szolgáló terveink megvalósításához szükség van a legszélesebb néprétegek cselekvő aktivitására, odaadó munkára. Különösen nagy feladat hárult már edl S is a kimagasló eredményeket elért munkásosztályunkra, a gyárak és üzemek fizikai és szelte l ,f 0lg0ZÓira- Na gy on fontos dolog, hogy a ioKh 6 í me S va lósító dolgozók az eddiginél még oDoan kivegyék részüket a gyárak, üzemek ügyeinek intézéséből.
