Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-5

251 Az Országgyűlés 5. ülése 1959. március 20-án, pénteken 252 gyorsítsuk népgazdaságunk fejlesztését. A bolgár dolgozók az eddigieknél is nagyabb méretű népi mozgalmat kezdeményeztek, hogy háromnégy év alatt teljesítsék a harmadik ötéves tervet. Ez a széleskörű népi mozgalom tükrözi a bolgár dolgozók elhatározását, hogy következetesen küzdenek a VII. pártkongresszus határozatának megvalósításáért és azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásáért, amelyeket pártunk hozott a Bolgár Népköztársaság gyorsabb fejlesztése érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek főbb irányelveit Tódor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára ismertette a nemzetgyűlés előtti beszámolójában. E hatalmas feladat végrehajtásával a bolgár nép erejéhez mérten hozzájárul ahhoz, hogy a szocializmus megnyerhesse a kapitalizmussal vívott békés versenyt. Ehhez a dicsőséges harchoz Bulgária, Magyarország és a többi szocialista országok dolgozói is lelkesedést merítenek az SZKP XXI. kongresszusának történelmi nevezetességű határozataiból, a kommunista társadalom felépítésének dicsőséges programjából. Baráti népeink egységesek, egybeforrottak és szilárdan ihelytállanak a szocialista országok táborában. — összeköt bennünket a békéért és szocializmusért folytatott közös harc, a marxizmus—• leninizmus, a gyakorlati életben bevált közös ideológia. Népeink a hatalmas Szovjetuniónak, közös barátunknak és védelmezőnknek, köszönhetik szabadságukat, nemzeti függetlenségüket, a szocializmus építésében elért nagy sikereket. Semmiféle kísérlet — sem az imperialistáké, sem a jugoszláv revizionistáké — nem ingathatja meg egységes, szilárd sorainkat. — Békeszerető népeink fenntartás nélkül támogatják a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötésére, az atomfegyver-kísérletek eltiltására, a nemzetközi feszültség enyhítésére vonatkozó fontos javaslatait. — Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar dolgozók, marxista—leninista pártjuk vezetésével további még nagyobb sikereket érnek el hazájuk szocialista építésében. — Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép boldogságáért és jobb életéért folytatott küzdelem élharcosa! — Éljen a Magyar Népköztársaság és forradalmi munkás-paraszt kormánya! — Éljen a megbonthatatlan bolgár—magyar barátság! — Éljen a hatalmas szocialista tábor, élén a legyőzhetetlen Szovjetunióval! — Éljen a nemzetközi szolidaritás és a proletár internacionalizmus! (Lelkes nagy taps.) Ivan Mihajlov beszédét a következő magyar nyelven mondott szavakkal fejezte be: Éljen az örök bolgár—magyar barátság! (Hosszan tartó taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 18,05—18,30.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ünnepi ülésünket újból megnyitom. A Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttségének vezetője, Václav Kopecky elvtárs kíván szólni. (A képviselők helyükről ifelállva tapsolnak.) VÁCLAV KOPECKY: — Drága magyar Elvtársak! —i A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának, a csehszlovák kormánynak és a csehszlovák népnek forró, testvéri üdvözletét tolmácsolom. (Taps.) — A világ haladó embereivel, a dolgozó milliókkal együtt a csehszlovák dolgozó nép is megemlékezik 1919. március 21-ről, amikor a magyar forradalmi proletariátus, követve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját, kikiáltotta a Magyar Tanácsköztársaságot és hozzákezdett annak a nagy forradalmi célnak a megvalósításához, amely a Szovjetunióhoz hasonló munkás-paraszt állam megteremtését eredményezte. A nemzetközi kommunista mozgalom története megörökítette azt a hősies harcot, amelyet a magyar forradalmi proletariátus, élén a Kommunisták Magyarországi Pártjával, vívott a Magyar Tanácsiköztársaság győzelméért. — Mi, a Csehszlovák Kommunista Párt küldöttségének tagjai, ahhoz a nemzedékhez tartozunk, amely emlékezik még az 1919-es magyarországi eseményekre. Emlékezünk arra a hatjaimás visszhangra, amelyet a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása keltett a szomszédos Csehszlovákiában és ösztönözte a forradalmi kommunista mozgalmat hazánkban. — A Magyar Tanácsköztársaság léte annál is inkább hatással volt munkásságunkra, mert a cseh és szlovák forradalmi munkások a magyar munkásokkal együtt a Tanácsköztársaság ügyéért harcoltak. A régi harcosok közül néhányan velünk együtt érkeztek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeikre. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásával egy időben jelentős esemény volt az is, hogy Szlovákia keleti részén, Presovban kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot, ahol a forradalmi szlovák munkásság kezébe vette a hatalmat. — 1919 tavaszán, amikor kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, a csehszlovák forradalmi munkásmozgalom még csak kezdeti lépéseknél tartott, a Osehszlovák Kommunista Párt pedig'csak 1921 májusában alakult meg. A forradalmi mozgalom hazánkban még nem renr delkezett olyan erővel, hogy megakadályozhatta volna a csehszlovák burzsoázia szégyenletes munkáját, amely a nyugati imperialisták zsoldjában katonai egységekkel segített felszámolni a Magyar Tanácsköztársaságot. A magát polgári „humanistának" nevező Masaryk és Benes a jobboldali szociáldemokrata vezetőkkel együtt, gondoskodott arról, hogy Magyarországon győzedelmeskedjék a véres fehér terror, létrejöjjön Horthy fasiszta diktatúrája, az a diktatúra, amely később ádáz ellenségévé vált a Csehszlovák Köztársaságnak és 1938-ban, München után és 1939-ben, amikor a nácibandák megszállták a cseh tartományokat, segített Hitlernek elfojtani népeink szabadságát.