Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-28

1351 Az országgyűlés 28. ülése 1956. évi július 30-án, hétfőn. 1352 a szocialista törvényesség megszilárdítását. Ez pedig egyben a mezőgazdasági termelés előmozdítását is eredményezni fogja. A törvényerejű rendelet lerögzíti, hogy csak olyan községekben engedélyezhető a földrendezés, ahol a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fejlődése következtében a dolgozó parasztok túlnyomó többsége a szövetkezeti gazdálkodás útját választotta. A földrendezési és tagosítási eljárásokra eddig a túlzott centralizáció volt a jellemző, ezért az eljárás során nem érvényesülhetett megfelelően a helyi tanácsok felelőssége, mert az eddigi jogszabályok a földrendezés és tagosítás engedélyezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének hatáskörét a földművelésügyi miniszterre ruházták. Az új törvényerejű rendelet 5. paragrafusa a földrendezés és tagosítás engedélyezését a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának hatáskörébe utalja. Ez az intézkedés jelentős mértékben növeli a megyei tanácsok szerepét és felelősségét a mezőgazdasági területek problémáinak megoldásában. A törvényerejű rendelet figyelembe veszi az egyre nagyobb számban alakuló termelőszövetkezeti községek egyre növekvő földrendezési szükségletét. Azért az eljárás engedélyezését nem szűkíti le egy-egy időszakra, hanem azt az év bármelyik szakában lehetővé teszi. A törvényerejű rendelet a nagyüzemi mezőgazdasági termelés érdekében a táblák kialakítását úgy szabályozza, hogy az sem az egyénileg dolgozó parasztok, sem pedig a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok sérelmével ne járjon, illetőleg ilyen sérelem esetén megfelelő csereingatlan, vagy egyéb kártalanítás biztosítását írja elő. Az egyénileg gazdálkodók számára sok esetben sérelmes volt, hogy — csereterületek juttatásától eltekintve — nem biztosították a kártalanítást megfelelően. A kártalanítás rendezését az érdekeltek egymás közötti megállapodására bízták és az ilyen kötelezettségek teljesítésére nem voltak mégfelelő biztosítékok. A törvényerejű rendelet 18. paragrafusában foglalt szabályozás ezt a visszásságot kiküszöböli és a kártalanítás kérdését elvileg is rendezi. Az Elnöki'Tanács 1956. évi 9. számú, a növényvédelemről szóló törvényerejű rendelete a növényvédelem jelenlegi feladataival foglalkozik. Erre annál is inkább szükség volt. mert eddig a védelemre vonatkozó alaprendelkezést még az 1894-ben hozott törvények foglalták magukban. E rendelet megalkotását a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal kötött nemzetközi egyezmények is kötelezővé tették. De jelentős ez a törvényerejű rendelet azért is, mert a terméseredmények növelése szempontjából elengedhetetlen a növényvédelmi feladatok megoldása, a kártevők elleni védekezés végrehajtása, és jelentős szerepe van azért is, mert itt az álamhatalom helyi szerveinek, a tanácsoknak is igen komoly munkát kell kifejteni. Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács mezőgazdasági technikumokról szóló 1956. évi 10. számú törvényerejű rendeletére a mezőgazdasági feladatok megoldásának fokozott elősegítése érdekében volt szükséff. Az inari technikumokra vonatkozóan már 1955. évben hasonló szabályozás történt. Ez is indokolttá tette a mezőgazdasági technikumokra vonatkozó új törvényerejű rendelet alkotását. Az új jogszabály a mezőgazdasági technikumokat olyan oktató intézményekké alakítja ki, amelyeken egész dolgozó népünk érdekeit odaadóan szolgáló, művelt, hazaszerető, gyakorlati szakembereket lehet képezni. A mezőgazdasági technikumokon az oktatómunka színvonalának emelése, a szakmailag képzett kádereknek az életre, a gyakorlati munkára nevelése igen hasznos segítséget fog jelenteni a mezőgazdaság egész szocialista szektora részére. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szabálysértések megállapításának rendjéről és egyes bűntettek szabálysértéssé minősítéséről alkotott 1956. évi 16. számú törvényerejű rendelete szabálysértéssé minősíti az olyan vagyonelleni bűncselekményt, amelynek értékhatára nem haladja meg a 200 forintot, továbbá a közellátás érdekét sértő kisebb bűntetteket. Erre a törvényerejű rendeletre azért volt szükség, mert az elmúlt évek során az igazságügyi és bűnüldöző szervek gyakran az első ízben megtévedt dolgozók ellen, egész kis jelentőségű ügyekben is büntető eljárást indítottak és súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki. Ez a bűnüldözési politika részint sértette a dolgozók igazságérzetét és jogos felháborodásukat váltotta ki, részint pedig elvonta az igazságszolgáltatás feladatainak megvalósítására hivatott szervek figyelmét a nagyobb és fontosabb ügyek érdemi elintézéséről. Ez a gyakorlat nem utolsósorban arra vezethető vissza, hogy jogszabályaink sok olyan cselekményt is bűntettnek minősítettek, amelyeknek társadalomra veszélyessége csekélyebb és így nem igényeltek bűntettként való elbírálást és az ezzel járó súlyosabb következményeket. Ezért szükségessé vált olyan jogszabály kiadása, amely bizonyos csekélyebb jelentőségű bűncselekményeket az eddigi bűntettből szabálysértéssé minősít át. Tisztelt Országgyűlés! A tűzoltóságról és tűzrendészetről szóló 1956. évi 13. számú törvényerejű rendelet megalkotását az tette szükségessé, hogy a tűzoltóság és tűzrendészet szerveinek működését ezideig mintegy harminc szétszórt jogszabály rendezte. Ez a körülmény egyrészt nagymértékben gátolta hatósági szerveink működését, másrészt a külső szervek, üzemek, vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok, intézmények részéről is nehézkessé tette az eligazodást a tűzrendészetre és tűzoltóságra vonatkozó szabályok között. E körülmények indokolttá tették a tűzrendészeti szabályok összegyűjtését, a tűzoltóság munkájának és a tűzrendészetnek átfogó szabá, lyozását. A szocialista kultúra egyik fontos területét tárgyalja az Elnöki Tanács 1956. évi 5. számú törvényerejű rendelete, amely tükrözi, hogy a könyv ma már a dolgozók mindennapi szükségletévé vált és kifeiezi, hogy a szocialista kultúra terjesztéséhez a könyvtárak fejlesztése milyen nasy segítséget nyúit. Dolgozó nénünk mesmövekedett kulturális igényeinek kielégítése egvre nagyobb feladatokat ró könyvtarainkra. A törvényerejű rendeletnek az a célja, hogy a köny-