Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-36

1817 Az országgyűlés 36. ülése 1957. évi június 3-án, hétfőn. 1 818 határozza meg. E tényezők figyelembevételével az ipari termelés mintegy 68,7 milliárd forintban irányozható elő, ami 2,4 százalékkal magasabb ugyan az 1956. évi tényleges termelésnél, de közel hét százalékkal alacsonyabb, mint ameny­nyi az 1956. évi volt. Az átlagot meghaladó mértékben, kilenc szá­zalékkal magasabban irányoztuk elő a könnyű­és élelmiszeripar termelését, ennek megfelelően megváltozott a nehézipari és a könnyű- és élel­miszeripari termelés aránya. A nehézipar aránya az 1956. évi 56 százalékról 53 százalékra csök­kent, a könnyű- és élelmiszeripar részesedése pedig 44-ről 47 százalékra emelkedik. Ez az arányeltolódás szükséges következménye annak a már említett helyzetnek, amely a nemzeti jö­vedelem felosztását is meghatározta. A magas fo­gyasztási alapnak megfelelően az egyes iparágak között úgy kellett felosztani a rendelkezésre álló energiát és nyersanyagot, hogy annak felhaszná­lásával a fogyasztás minél nagyobb részét fedez­hessük hazai termelésből és minimálisra szorít­hassuk le a készáru-behozatalt. Ennek érdekében nemcsak a nehézipar és a könnyűipar egymás­hoz viszonyított arányát, hanem a nehézipar ter­melésének belső arányait is meg kellett változ­tatni, ami abban jut kifejezésre, hogy az átlagos­nál jobban csökken a nagyon energiaigényes és a beruházási javakat gyártó iparágak termelése. Ezek a tendenciák még világosabban látha­tók a legfontosabb termékek előirányzatai alap­ján. Az idei terv 14 millió négyzetméterrel több pamutszövetet, közel négymillió négyzetméterrel több gyapjúszövetet, 1170 tonnával több kötöttárut, hárommillió párral több cipőt, 5600 tonnával több szappant, 100 000 hekto­literrel magasabb sörtermelést irányoz elő annál, mint amennyit 1956-ban termeltek. A gépiparban termelt fontosabb fogyasztási cik­kek közül zománcedényből 10, alumíniumedény­ből 43, csőbútorból 24, rádióból 20 százalékkal lesz magasabb a termelés, mint 1956-ban volt. Mosógépből közel háromszor annyi készül. Ez­zel szemben a beruházási javak termelése lé­nyegesen az 1956. évi alatt marad. De nem ha­ladja meg a tavalyi szintet a szén, a villamos­-energia,' a hengerelt acél termelése sem, a kőlaj, cement, timföld és alumínumtermelés előirány­zata pedig ennél is alacsonyabb. Ezek az előirányzatok, bár igen szerények, sokkal kedvezőbbek, mint ahogy azt az év első hónapjaiban remélni lehetett. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a baráti országok, főként a Szovjetunió, még az egyezmények aláírása előtt megkezdték a nyersanyagszállításokat és ezzel lehetővé vált a termelés beindítása és viszonylag gyors emelése, másrészt hozzásegített ehhez hazai széntermelésünk kedvező alakulása. A ko­rábbi tervünkben az első félévi széntermelést például 8,3 millió tonnában irányoztuk elő, a végleges tervben már 9,4 millió tonnára emeltük, és megvan a remény, hogy a szénbányászat ezt is túl fogja teljesíteni. Annak ellenére, hogy a termelés a vártnál kedvezőbben alakul, a terv szerint 1957 negye­dik negyedében az ipari termelés egy munka­napi átlaga még legalább 5—8 százalékkal ala­csonyabb lesz,-mint 1956 harmadik negyedében volt. Ennél gyorsabb emelkedése a kapacitásnak meglenne, de nincs meg a lehetőség a legfőbb nyersanyagok — szén, kohászati termékek és más fontos importanyagok — biztosítására. Pél­dául a széntermelés negyedik negyedévre terve­zett napi 73 000 tonnás átlaga még alatta van az 1956 harmadik negyedévi több mint 77 000 tonnás napi átlagnak. Az energia- és nyersanyag­helyzetre való tekintettel az iparágak és a gyá­rak vezetőit óva kell inteni attól, hogy esetleg a biztonsági készletek rovására emeljék a ter­melést. A termelés emelése hasznos és kívánatos, ha megtakarított anyag felhasználásával érhető el, és ha a népgazdaság számára feltétlenül szük­séges termékekben valósítható meg. A termelés ésszerű megszervezése mellett az ipar vezetőire nagy feladat hárul a tervben előírt termelékenységi színvonal biztosítása te­rén. A munka termelékenysége az iparban az ellenforradalmi események következtében az el­múlt év végén hallatlan mértékben visszaesett, de még ez év első hónapjaiban sem alakult ki­elégítően. Számolva a munkafegyelem javulá­sával és a termelés növekedésével, a terv a má­sodik negyedévre már jelentős termelékenység­javulást irányoz elő, és azt a célt tűzi ki, hogy az év második felében lényegében elérjük a termelékenység 1956. október 23. előtti szintjét. Ettől az elvtől a terv csak annyiban tér el, amennyiben az eltérést egyes iparágakban indo­koltnak elismerhető intenzitáscsökkentés és a kapacitás ki nem használhatósága szükségsze­rűvé teszi. Ilyenformán azt irányoztuk elő, hogy az iparban már a harmadik negyedévben elér­jük az 1956 október előtti 92,2 százalékot, a ne­gyedik negyedévben pedig 99,1 százalékot. A ter­melékenység tervezett színvonalának biztosítása annál inkább szükséges, mert a kormány jelen­tős mértékben felemelte a munkabéreket, és csupán ebben az évben 5,1 milliárd forintot fordít bérpolitikai intézkedések végrehajtására. A termelékenység csökkenésének és a mun­kabérek emelésének együttes hatására az ipar­ban a 100 forint termelésre eső munkabér ez év első negyedévében 27,8 forint, a múlt év első háromnegyed évében 19,1 forint volt. A munka­bérköltségek ilyen nagymértékű viszonylagos emelkedése rendkívül kedvezőtlen helyzetet eredményezett az önköltség alakulásában. Az év utolsó negyedére a termelékenység­tervezet emelketíesének biztosítását feltételezve a száz forint termelésre eső munkabér még min­dig 22,3 forint lesz, az önköltség pedig az egész iparban 7,9 százalékkal lesz magasabb az 1956. első három negyedévi átlagnál. Ez a néhány adat önmagában is elegendő annak igazolására, hogy a reálbérek jelenlegi színvonalának biztosítása csak a termelékeny­ség emelése mellett lehetséges. Ezért minden erővel oda kell hatni, hogy az ipar a termelé­kenységi tervet teljesítse. A második negyedév első hónapjának ered­ményei biztatók. A termelekenység az iparban a múlt év azonos hónapjának 95 százalékát érte el. Vannak azonban egyes nyugtalanító jelensé­gek, amelyekre fel kell figyelnünk, és idejében

Next

/
Thumbnails
Contents