Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-32
1623 Az országgyűlés 32. ülése 1956 is, amelyek nem tartoznak szorosan a begyűjtési vállalatok profiljába. Például a tégla, cserép, motorkerékpár és más dolgok. Meg kell említeni további példaként a MÁV helytelen intézkedéseit. Ugyanis a MÁV áruszállítás céljára, bármikor, olyan időben is kiállíthatja a vagonokat, amikor egyáltalán nincs lehetőség azoknak határidőre történő berakodására. Például éjfélkor kiállítja a MÁV a kocsit, amit hajnali 5 óráig kellene megrakni. A rakodást végző dolgozók pedig egy műszakban dolgoznak és nincs lehetőség az éjszakai rakodásra, mert erre béralap sincs. A MÁV pénzbírságot fizettet. A vállalatok többszázezer forintot fizetnek ki a MÁV részére bírság címén és ez a hatalmas összeg is a begyűjtési költségeknél jelentkezik. Igen komoly költségtöbbletet jelent a begyűjtésben a jelenlegi szűk raktárhelyzet is. Mert az árut a kelleténél többször kell mozgatni és gyakran messze kell szállítani tárolóhelyek hiánya miatt. Például a Győr megyei Tét községben a terménybeadási kötelezettség mennyisége kb. 100 vagon. A rendelkezésre álló férőhely a községben összesen 30 vagon. Tét községből a terményt, kb. 70 vagont, el kell szállítani a jóval messzebb fekvő raktárakba és a későbbiek során vissza kell szállítani Tétre, mert a községben van egy kereskedelmi őrlést végző malom. De ez nemcsak Tét községre jellemző, hanem országos jelentőségű probléma. Szólni akarok továbbá az export során felmerülő kérdésekről. Ha a gépállomások a cséplésnél jól dolgoznak, az exportminőség külön költség felmerülése nélkül is biztosítva van. Ha ''azonban a gépállomások a versenyben csak mennyiségre törekszenek és a minőségi követelményt nem tartják szem előtt, akkor az árufeljavítás költsége hallatlanul nagy. és ez mind a begyűjtési költségeknél jelentkezik. (MATOLCSI JÁNOS: De miről van szó konkrétan?) Arról van szó, hogy a gépállomásokon a cséplőgépnél, ha piszkosan, vagy szemetesen adják a gabonát, akkor azt rostálni kell, s azután zsákba rakni. (MATOLCSI JÁNOS: Az sohse volt, hogy egyenesen a cséplőgéptől menjen a minőségi gabonavetőmag. Azért van a szelektor és azért kell tisztítani.) Véleményem szerint mindaddig, amíg a forgalmazásban a központosított áruelosztás meg lesz, addig az adminisztrációt lényegesen csökkenteni nem lehet. De megoldható volna ennek jelentős egyszerűsítése, ha a vállalatoknak a jelenleginél jóval nagyobb önállóságot biztosítanának és a begyűjtés szerteágazó szervezetét az egységes irányítás megvalósításával egyszerűsítenék. A begyűjtési költségek csökkentése érdekében javaslom, hogy az 1957. évi begyűjtés kezdete előtt a begyűjtési minisztérium a vállalati dolgozók bevonásával dolgozza ki a begyűjtés egyszerű lebonyolítását a vállalatok részére. A pénzügyminisztérium, a földművelésügyi minisztériummal együtt. ELNÖK (csenget): Képviselőtársamat kérem, hogy a begyűjtési miniszterhez bejegyzett interpellációját szíveskedjék elmondani. évi augusztus 3-án, pénteken. 1624 KOZMA JÓZSEF: Kérdem, a begyűjtési minisztert: Mi a véleménye az eddig itt felvetett kérdésekről és milyen intézkedéseket akar tenni a begyűjtési feladatok könnyebb, egyszerűbb végrehajtása érdekében, és azért, hogy a begyűjtési költségek minél kevesebb összegbe kerüljenek népgazdaságunknak? (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra a begyűjtési miniszter válaszol. SZOBEK ANDRÁS begyűjtési miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szétágazóan tette fel Kozma képviselőtársunk a kérdést, megpróbálom röviden összefoglalni. Ami a költséget illeti, igaza van, de ha megnézzük a tendenciáját, az irányát, 1954 óta a következőképpen alakult: mázsánként a begyűjtés költsége 1954-ben 21,10 a Termény forgalmi Vállalat költsége. 1955-ben 18,—, 1956-ra előirányozva 17,62 forint, még mindig magas. Az Állatforgalminál — sertés, marha — 1954-ben szintén mázsánként: 92,77, 1955-ben 71,87, 1956-ra előirányozva 65,90 forint. Bornál hektoliterenként 1954-ben 196,50, 1955-ben 88,57, 1956-ban 120,86 forint van előirányozva. Tejnél, ugyancsak hektoliterben: 1954-ben 37,74, 1955-ben 55,45, 1956-ra 34,79 forint az előirányzott költség. Ezek a költségek azt mutatják, hogy ingadoznak, és teljesen helyes az a beállítás, vagyis az az igény, hogy ezeket a kérdéseket megvizsgáljuk. Az egyszerűsítésre vonatkozólag az egyszerűsítési bizottság nagyon komoly tervet dolgozott ki, amely most van végrehajtás alatt, most van folyamatban. Ez az egyszerűsítés nem mehet olyan mértékig még, ahogy szükség volna arra, mivel az egyéni gazdaságok miatt — meg kell mondanom — bizonyos mértékig még fenn kell tartani. Ezért az egyszerűsítést nem tudjuk úgy végrehajtani, ahogy arra szükség volna., Az egyszerűsítenél a költségcsökkentésnek a legfontosabb eleme a minősége minőségi átvételek szigorú betartása. Ha ez megvan — mintahogy ebben az évben megvan, nagyjában a múlt évvel szemben — akkor sokkal kevesebb a költség a raktárban a gabona kezelésére. A költség egyik kiható tényezője a létszám. A Terményforgalmi Vállalat létszáma 19.804 fő. ebből fizikai munkás mintegy 8,600. Ebből is látható, hogy a terményforgalom még nagyon nagy létszámmal dolgozik. Egy-két adatot azonban arra, hogy ez a 19,800 fő mit végez, ismerni kell a képviselőtársaknak, mert különben kint nem tudnak tájékozódni. Csak egy-két adat. Igaza van Kozma képviselőtársamnak, a terménynél például 52 féle szokványterményt veszünk át 530 féle áron. A kenyérgabonát magát 11 féle áron, az árpát 7 féle áron stb. Ezen túlmenően 26 féle nemesített vetőmagot veszünk át 306 féle áron, vagyis a termény a legbonyolultabb, 78 féle terményt 836 féle áron veszünk át, s ez a rendszerünkből folyik. (Közbeszólások: Begyűjtési rendszerünkből.) Igen. a begyűjtési rendszer komplikáltságából folyik, bocsánat, rosszul fejeztem ki magam. Az egyéni gazdaságok különbözősége óriási feladatot ró az apparátusra. Árrendszerünk
