Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-31
1517 Az országgyűlés 31. ülése 1956. évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1518 veti népköztársaságunk kormányának békés kül- j politikáját, mely az államok békés egymás mel- | lett élésének biztosítására irányul. A delegáció tagjai nagy elismeréssel nyilat- ! koztak a látottakról, s a következőket mondót- \ ták: ,.Mi eddig nagyon keveset hallottunk arról, j hogy milyen nagy volt a háború pusztítása Magyarországon, különösen Budapesten. Ezért kü- j lönösen meglepő számunkra, hogy tizenegy év alatt milyen jelentékeny eredményeik vannak | az újjáépítésben. Reméljük, hogy a jövőben még többet teszünk majd mindketten a magyar—finn barátság elmélyítése és a béke érdekében." Bizonyos, hogy a finn parlamenti delegáció hazánkban tett látogatása elmélyítette a magyar és finn nép közötti barátságot, s nagyban elősegíti az országaink közötti kapcsolatok kiszélesítését és további megerősítését. Tisztelt Országgyűlés! Meghívásunkra a Brazil Köztársaság szenátusának két tagja tett látogatást hazánkban, majd pár nappal később megérkezett a brazil parlamenti delegáció is. Itttartózkodásuk alatt megtekintették a parlamentet, a Ganz Vagongyárat, az Ikarus Gyárat, a Kereskedelmi Mintatermet, a főváros nevezetességeit, balatoni kirándulásuk során a Herendi Porcelángyárat, a badacsonyi Kisfaludy-házat és a balatonfüredi SZOT üdülőt. A szenátorok többirányú megbeszélést folytattak, s elmondták, hogy a brazil szenátus vezetősége célul tűzte ki a kelet-európai államokkal való kapcsolat kiépítését, s ez nem csupán gazdasági, hanem diplomáciai kapcsolat megteremtésére is vonatkozik. Mindaz, amit lá+tak és tapasztaltak, nagyon meglepte őket, s mély benyomással volt rájuk. Mint mondották, nem számítottak arra a nyílt őszinteségre, amellyel az egyszerű embereknél és a felelős pozícióban levő államférfiaknál egyaránt találkoztak, akik az elkövetett hibákról is nyíltan beszéltek. Az egyik szenátor őszintén megmondta, hogy mielőtt idejött, ő is elhitte, hogy Magyarországot az oroszok tartják megszállva, hogy a templomok ajtaiai be vannak szögezve és hogy a papok — ha még van ilyen egyáltalán Magyarországon — nem misézhetnek. Nagyon meg voltak lepődve, amikor a temolomok látogatása alkalmával egyházi vezetők közölték velük, hogy az egyházak szabadon működnek, hogy teljes vallásszabadsáe van. hogy például a Mátvás-templomban a szovjet csapatok megérkezése után egy héttel már misét tartottak és azóta is rendszeresen miséznek. Kijelentették, személyesen győződtek meg arról, hogy mindazoknak a koholjmányoknak. amelyeket Magyarországról hallottak, rjontosan az ellenkezőjéről győződtek meg, mindazoknak pontosan az ellenkezőié igaz. Elutazásuk előtt a sajtó képviselői előtt Andrade szenátor kijelentette: „Népeink társadalmi rendszerének különbsége nem akadályozhatja meg baráti együttműködésünket. Kérem a sajtó munkatársait — mondotta —, tolmácsolják az egész magyar népnek, minden dolgozónak jókívánságainkat. Azt kívánjuk nekik, hogy sikerrel építsék tovább ezt a gyönyörű országot, hogy Magyarország minél gazdagabb és szebb legyen." A Brazil Köztársaság két szenátorának és parlamenti delegációjának hazánkban tett látogatása, az itt szerzett tapasztalataik alapján tett nyilatkozatai hozzájárulnak a két ország közötti kapcsolatok elmélyítéséhez és megerősödéséhez. Tisztelt Országgyűlés! A Szovjetunióban járt s onnan hazautazó szíriai parlamenti küldöttség két tagja néhány napot töltött hazánkban. Ezalatt ellátogattak Sztálinvárosba, megnéztek termelőszövetkezeteket, látogatást tettek az országgyűlés elnökségénél, megtekintették az országházát. A velük való szívélyes beszélgetés kapcsán nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról és tapasztaltakról. Néhány napig vendégünk volt a japán parlament három tagja is, akik ugyancsak ellátogattak Sztálinvárosba, majd Kisbért és Bábolnát tekintették meg. Hegedűs András, a minisztertanács elnöke és Apró Antal, a minisztertanács elnökhelyettese együtt fogadta a japán parlamenti képviselőket, akikkel szívélyes eszmecserét folytattak a két nép közötti kapcsolatok kiépítésének lehetőségeiről. Ezek a rövid, néhány napos látogatások is alkalmat nyújtanak arra, hogy a törvényhozók között szívélyes kapcsolatok alakuljanak ki, s ezen keresztül is erősödjék a békés egymás mellett élés gondolata, s hozzájáruljon a béke biztosításának nagy ügyéhez. A csehszlovák parlamenti küldöttség baráti látogatásának viszonzására ez év elején került sor. Tíztagú küldöttségünk február 29-től március 14-ig tartózkodott a Csehszlovák Köztársaságban. Ez a látogatás a két ország népei közötti barátság ápolásának újabb fontos állomása volt. Tapasztalataink még jobban megerősítették azt a meggyőződésünket, hogy az egyes országok parlamentjeinek kölcsönös látogatása rendkívül hasznos és gyümölcsöző. Küldöttségünk csehszlovákiai látogatása népeink választott képviselőinek szívélyes, meleg baráti találkozója volt. Parlamenti delegációnk látogatása azt az alapvető célt szolgálta, hogy még jobban elmélyítse és kiszélesítse a magyar-csehszlovák barátságot, s az országaink közötti együttműködést. Delegációnk még jobban megismerte a Csehszlovák Köztársaság leikes, szorgalmas népeinek eredményeit, számtalan gazdag tapasztalattal tért haza s amerre járt, mindenütt tapasztalta, hogy meleg baráti érzés él Csehszlovákia népeiben a magyar nép iránt. Küldöttségünk részletesen megismerkedett a csehszlovák nemzetgyűlésnek, a nemzetgyűlés különböző bizottságainak tevékenységével, a képviselők munkájával. E területen több olyan hasznos tapasztalatot szerzett, amelyet felhasználhatunk országgyűlésünk munkájának megjavítására. így például a nemzetgyűlés bizottságainak igen jók a kapcsolatai az egyes tárcák minisztereivel, akik minden nagyobb feladatnál komolyan támaszkodnak az illetékes bizottságokra. A képviselők tevékenységénél elsősorban a képviselők és a lakosság közötti közvetlen, szoros kapcsolat ragadta meg küldöttségünk figyelmét. A képviselők alapvető feladata a lakosság között végzett felvilágosító, nevelőmunka, a párt- és kormányhatározatok ismertetése. A képviselők többsége aktívan részt vesz a nemzetgyűlés különböző bizottságainak munkájában is. A bizottságokban végzett munkájukon keresztül alkotóan részt vesznek a nem-