Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

1517 Az országgyűlés 31. ülése 1956. évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1518 veti népköztársaságunk kormányának békés kül- j politikáját, mely az államok békés egymás mel- | lett élésének biztosítására irányul. A delegáció tagjai nagy elismeréssel nyilat- ! koztak a látottakról, s a következőket mondót- \ ták: ,.Mi eddig nagyon keveset hallottunk arról, j hogy milyen nagy volt a háború pusztítása Ma­gyarországon, különösen Budapesten. Ezért kü- j lönösen meglepő számunkra, hogy tizenegy év alatt milyen jelentékeny eredményeik vannak | az újjáépítésben. Reméljük, hogy a jövőben még többet teszünk majd mindketten a magyar—finn barátság elmélyítése és a béke érdekében." Bi­zonyos, hogy a finn parlamenti delegáció hazánk­ban tett látogatása elmélyítette a magyar és finn nép közötti barátságot, s nagyban elősegíti az országaink közötti kapcsolatok kiszélesítését és további megerősítését. Tisztelt Országgyűlés! Meghívásunkra a Brazil Köztársaság szenátusának két tagja tett látogatást hazánkban, majd pár nappal később megérkezett a brazil parlamenti delegáció is. Itt­tartózkodásuk alatt megtekintették a parlamen­tet, a Ganz Vagongyárat, az Ikarus Gyárat, a Kereskedelmi Mintatermet, a főváros nevezetes­ségeit, balatoni kirándulásuk során a Herendi Porcelángyárat, a badacsonyi Kisfaludy-házat és a balatonfüredi SZOT üdülőt. A szenátorok többirányú megbeszélést foly­tattak, s elmondták, hogy a brazil szenátus ve­zetősége célul tűzte ki a kelet-európai államok­kal való kapcsolat kiépítését, s ez nem csupán gazdasági, hanem diplomáciai kapcsolat megte­remtésére is vonatkozik. Mindaz, amit lá+tak és tapasztaltak, nagyon meglepte őket, s mély be­nyomással volt rájuk. Mint mondották, nem szá­mítottak arra a nyílt őszinteségre, amellyel az egyszerű embereknél és a felelős pozícióban levő államférfiaknál egyaránt találkoztak, akik az el­követett hibákról is nyíltan beszéltek. Az egyik szenátor őszintén megmondta, hogy mielőtt idejött, ő is elhitte, hogy Magyarországot az oroszok tartják megszállva, hogy a templo­mok ajtaiai be vannak szögezve és hogy a papok — ha még van ilyen egyáltalán Magyarországon — nem misézhetnek. Nagyon meg voltak lepőd­ve, amikor a temolomok látogatása alkalmával egyházi vezetők közölték velük, hogy az egy­házak szabadon működnek, hogy teljes vallás­szabadsáe van. hogy például a Mátvás-templom­ban a szovjet csapatok megérkezése után egy héttel már misét tartottak és azóta is rendsze­resen miséznek. Kijelentették, személyesen győ­ződtek meg arról, hogy mindazoknak a koholj­mányoknak. amelyeket Magyarországról hallot­tak, rjontosan az ellenkezőjéről győződtek meg, mindazoknak pontosan az ellenkezőié igaz. El­utazásuk előtt a sajtó képviselői előtt Andrade szenátor kijelentette: „Népeink társadalmi rend­szerének különbsége nem akadályozhatja meg baráti együttműködésünket. Kérem a sajtó munkatársait — mondotta —, tolmácsolják az egész magyar népnek, minden dolgozónak jó­kívánságainkat. Azt kívánjuk nekik, hogy siker­rel építsék tovább ezt a gyönyörű országot, hogy Magyarország minél gazdagabb és szebb legyen." A Brazil Köztársaság két szenátorának és parlamenti delegációjának hazánkban tett láto­gatása, az itt szerzett tapasztalataik alapján tett nyilatkozatai hozzájárulnak a két ország közötti kapcsolatok elmélyítéséhez és megerősödéséhez. Tisztelt Országgyűlés! A Szovjetunióban járt s onnan hazautazó szíriai parlamenti küldöttség két tagja néhány napot töltött hazánkban. Ez­alatt ellátogattak Sztálinvárosba, megnéztek ter­melőszövetkezeteket, látogatást tettek az ország­gyűlés elnökségénél, megtekintették az ország­házát. A velük való szívélyes beszélgetés kap­csán nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottak­ról és tapasztaltakról. Néhány napig vendégünk volt a japán par­lament három tagja is, akik ugyancsak elláto­gattak Sztálinvárosba, majd Kisbért és Bábol­nát tekintették meg. Hegedűs András, a minisz­tertanács elnöke és Apró Antal, a miniszter­tanács elnökhelyettese együtt fogadta a japán parlamenti képviselőket, akikkel szívélyes esz­mecserét folytattak a két nép közötti kapcsola­tok kiépítésének lehetőségeiről. Ezek a rövid, néhány napos látogatások is alkalmat nyújtanak arra, hogy a törvényhozók között szívélyes kapcsolatok alakuljanak ki, s ezen keresztül is erősödjék a békés egymás mel­lett élés gondolata, s hozzájáruljon a béke biz­tosításának nagy ügyéhez. A csehszlovák parlamenti küldöttség baráti látogatásának viszonzására ez év elején került sor. Tíztagú küldöttségünk február 29-től már­cius 14-ig tartózkodott a Csehszlovák Köztársa­ságban. Ez a látogatás a két ország népei közötti barátság ápolásának újabb fontos állomása volt. Tapasztalataink még jobban megerősítették azt a meggyőződésünket, hogy az egyes országok parlamentjeinek kölcsönös látogatása rendkívül hasznos és gyümölcsöző. Küldöttségünk cseh­szlovákiai látogatása népeink választott képvi­selőinek szívélyes, meleg baráti találkozója volt. Parlamenti delegációnk látogatása azt az alap­vető célt szolgálta, hogy még jobban elmélyítse és kiszélesítse a magyar-csehszlovák barátsá­got, s az országaink közötti együttműködést. De­legációnk még jobban megismerte a Csehszlovák Köztársaság leikes, szorgalmas népeinek ered­ményeit, számtalan gazdag tapasztalattal tért haza s amerre járt, mindenütt tapasztalta, hogy meleg baráti érzés él Csehszlovákia népeiben a magyar nép iránt. Küldöttségünk részletesen megismerkedett a csehszlovák nemzetgyűlésnek, a nemzetgyűlés különböző bizottságainak tevé­kenységével, a képviselők munkájával. E terü­leten több olyan hasznos tapasztalatot szerzett, amelyet felhasználhatunk országgyűlésünk mun­kájának megjavítására. így például a nemzet­gyűlés bizottságainak igen jók a kapcsolatai az egyes tárcák minisztereivel, akik minden na­gyobb feladatnál komolyan támaszkodnak az illetékes bizottságokra. A képviselők tevékeny­ségénél elsősorban a képviselők és a lakosság közötti közvetlen, szoros kapcsolat ragadta meg küldöttségünk figyelmét. A képviselők alapvető feladata a lakosság között végzett felvilágosító, nevelőmunka, a párt- és kormányhatározatok ismertetése. A képviselők többsége aktívan részt vesz a nemzetgyűlés különböző bizottságainak munkájában is. A bizottságokban végzett mun­kájukon keresztül alkotóan részt vesznek a nem-

Next

/
Thumbnails
Contents