Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-30
1505 Az országgyűlés 30. ülése 1956. Ezzel a törvénnyel lényegében a város és a falu dolgozó népének kezébe kerül az igazságszolgáltatási tevékenység többségét kitevő szabálysértések intézése. Az eljáró bizottságok a szabálysértési ügyek eljárása során a legkülönbözőbb életviszonyokkal fognak találkozni. Közegészségüggyel, közellátással, mezőgazdasági termeléssel, mezőrendészettel, közrendészettel, halászattal és még sokféle más üggyel kapcsolatos szabálysértések kerülnek majd a bizottságok elé. Hogy "ezekben a sokrétű szabálysértési ügyekben a szabálysértési bizottság tagjai megfelelően el tudjanak igazodni, ahhoz megfelelő politikai tájékozottságra, jártasságra, megfelelő élettapasztalatra és szocialista igazságérzetre van szükség. A tanácsok csaknem hatéves munkájuk során újra és újra bebizonyították már, hogy ezekkel a tulajdonságokkal a városok és falvak dolgozó lakossága rendelkezik. Nyugodtan rá lehet bízni a szabálysértési ügyek vitelét a falvak és a városok lakosaiból kikerülő szabálysértési bizottságokra, mert eddig is minden esetben beigazolódott, hogy pártunk útmutatása nyomán az egyszerű emberek az államigazgatás bonyolult feladatainak az elvégzésére is képesek. A bírságoló szervek működésük során az emberek nagy tömegével fognak találkozni. Ennek a ténynek nagy a jelentősége, az emberek ugyanis — akiket eljárás alá vonnak — az államapparátusról és a szabálysértési bizottságokról annak alapján alakítják ki véleményüket, hogy e szervek miként szólnak hozzájuk. Közömbös, lélektelen, bürokratikus ügyintézéssel jóvá nem tehető károkat okozhatnak a tanács és a tömegek közötti kapcsolatban. Arra kell törekednünk, hogy a bizottságok működésük első percétől kezdve az ilyen módszereket száműzzék a munkájukból. Több ezerre tehető azoknak az állampolgároknak a száma, akik évente feljelentőként, tanúként vagy elkövetőként kapcsolatba kerülnek majd a szabálysértési bizottságokkal. A szabálysértési bizottságoknak éppen ezért jelentős munkát kell végezniök azon a téren is, hogy az embereket az állampolgári fegyelemre és a szocialista együttélés szabályainak betartására neveljék. Kétségtelen, hogy a szabálysértési ügyek nem nagy ügyek, azonban a szabálysértési bizottságok apró, de mindennapi életben előforduló ügyeket igazítanak majd el. A szabálysértési bizottságoknak az lesz a szerepük, hogy a társadalmi életünkből a szabálysértési ügyek formájában jelentkező apró rendellenességeket, visszásságokat türelmes munkával eltávolítsák. Amennyiben a tisztelt Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja, úgy egészen biztos, hogy ezt a nemes feladatot a szabálysértés ügyek új szervei sikerrel fogják megoldani. Tisztelt Országgyűlés! Mivel ezt a feladatot a falu egyszerű emberei fogják elvégezni, sz.ikséges, hogy a bürokráciát erről a területről száműzzük. Éppen ezért javaslom, hogy az országgyűlés a törvénytervezet 7. §-át változtassa meg. A 7. § második bekezdésében az ügyészség részére igényli az évi augusztus l-en, szerdán. 1506 átjogó tájékoztatást, a rendszeres tájékoztatást. Javaslom, hogy az ügyészség elégedjék meg szóbeli tájékoztatással a bizottság részéről. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban a kormánynak olyan újabb intézkedését látom, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának irányelvein: a dolgozók nevelésén, az állami, társadalmi és gazdasági élet közvetlen irányításában való fokozottabb részvételén, a bürokrácia elleni következetes harcon épül fel. Ezért további előrehaladást jelent a dolgozók érdekei és a szocialista törvényesség megszilárdulása terén. Ezért a javaslatot örömmel üdvözlöm és elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A törvényjavaslathoz több felszólaló nincs. A vitát bezárom. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese kíván szólni. APRÓ ANTAL: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz hozzászóló képviselőtársaim egyetértettek a javaslattal, azt helyeselték és elfogadták. Két módosító javaslat van. Az egyik a jogi bizottság javaslata a törvényjavaslat 6. szakaszának módosítására. A javaslat így szól: „6. § (1) A községi, járási és járási jogú városi szabálysértési bizottságok határozata elleni jogorvoslatot az a végrehajtó bizottság bírálja el, amelynél a szabálysértési bizottság működik (2) A fővárosi, valamint a megyei jogú városi kerületi szabálysértési bizottság határozata elleni jogorvoslatot a fővárosi, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságánál szervezett szabálysértési bizottság bírálja el. E másodfokú szabálysértési bizottság megalakítására és működésére az elsőfokú eljáró szabálysértési bizottságokra irányadó szabályokat kell alkalmazni." Én egyetértek az előadó, Nánási képviselőtársunknak ezzel a módosításával, elfogadom és a tisztelt Országgyűlést is kérem, hogy fogadja el. Módosító javaslat hangzott el Györe képviselőtársunk részéről, aki azt javasolja: térjünk el attól a rendelkezéstől, hogy rendszeres jelentéseket, vagy átfogó tájékoztatót adjanak az ügyészségeknek a bizottságok munkájukról. Én egyetértek az indokolásával, a bürokrácia csökkentésére hivatkozott, alkalomszerűen kell jelentést, vagy tájékoztatást adni, szóbelileg, az ügyészek ezt össze tudják gyűjteni. Egyetértek Györe képviselőtársunk javaslatával; ne foglalkozzanak ezek a bizottságok rögtön jelentések tömegével, hiszen a felsőbb szervek valószínűleg szokásból állandóan kérték ezt. Javaslom, hogy a törvényjavaslat 7. szakasza (2) bekezdését ennek megfelelően módosítsuk, ezt a kötelező jelentéstételt töröljük. Ezekkel a módosításokkal kérem a törvényjavaslat elfogadását. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felteszem a kérdést szavazásra. Akik a törvényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal elfogadják, szíveskedjenek szavazni. (Megtörténik.) Ki van ellene? (Senki.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Senki.)
