Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-30

1483 Az országgyűlés 30. ülése 1956 rébe tartozó földrendező és tagosító eljárások során gyakran történnek olyan sérelmek, amelyek gyengítik a munkás-paraszt szövetséget. A Szolnok megyei Tiszaszentimre községben a téli földrendezési eljárás során olyan 92 katasztrális hold földterületet is a nagyüzemi területhez csatoltak, amelyen 35 tanya van és abból 18 az egyéni dolgozó parasztok tulajdonában van. Ezek a földtulajdonosok a földjükért csereföldet lakóhelyüktől távol kaptak, annak ellenére, hogy közelebb is volt erre a célra fölhasználható föld. Ez az eljárás a törvényekben szabályozott eljárással ellentétben áll. Felsőbb intézkedés ellenére sem rendezték még ma sem ezt az ügyet megnyugtatóan. De az eljárás miatt zúgolódó parasztok közül kettőt bíróság elé állítottak. Büntetésük felfüggesztése mellett kerültek szabadlábra az utólagos intézkedés folytán. Különösen fontos a falun a földrendező és tagosító eljárásokban a törvényesség betartása. Az ügyészi szervezetnek legyen feladata ebben a vonatkozásban is a törvényesség feletti felügyelet. A termelés legtermékenyebb emberei az újító és kutató típusú emberek, erről is szólni akarok népgazdaságunk érdekében. A termelés különböző területein a dolgozók új módszerekkel törekednek a termelékenység előmozdítására. Az újítások, találmányok sorsa pedig igen keserves. Mint országgyűlési képviselőhöz, a legkülönbözőbb dolgokban fordulnak hozzám segítségért, tanácsért. Mondhatom, hogy a legjelentősebb kérdések, amelyekben segítséget kértek tőlem, azok, amelyek az egyéni érdekeken túl társadalmunk összérdekét szolgálják. A találmányok és újítások megvalósításához kért segítség nagy feladatot jelent számomra. Törvény és rendeletek szabályozzák az újítások és találmányok ügyeit. Hogy azonban a becsületes üjítók. feltalálók rendkívül nehezen boldogulnak kezdeményező munkájukkal, az kitűnik a következőkből. Egy évvel ezelőtt elmondta nekem Kun László elvtárs, kutató, aki 1929 óta a kommunista párt tagja — három évi börtönbüntetést is szenvedett —, hogy találmányának kivitelezése jnilyen akadályokba ütközik. Azóta segíteni próbáltam ügye elintézését, de ennek ellenére igen kicsi az eredmény. Abból kiindulva, hogy minden bevált új termelési eljárás dolgozóink termelő munkáját eszi könnyebbé s az életszínvonal emelését szolgálja, igyekeztem ezt a találmányt az illetékes szerveknél megvalósításhoz segíteni. Eddig ez nem sikerült. Pedig a feltaláló a fűtőa

nyagmegtakarításban akar segíteni. Kun László találmánya igen egyszerű, a hővisszahasznosításban eddig ismeretlen elvek alapján épül fel Talán éppen ezért még eddig nem vezették be a gyakorlatba. Mellékesen megjegyzem, hogy a feltaláló a Szovjetunióban hadifogsága alatt« három szovjet mérnök elvtárs segítségét kapta ehhez a találmányhoz. Az ügyben az Állami Ellenőrzés Minisztériumához fordultam, s a vizsgálat megállapította, hogy a Hőtechnikai Kutató Intézet 1951 februártól 1956 áprilisig, öt év alatt a kísérleteket nem fejezte be ezzel a találmánnyal. A Miniszévi augusztus 1-én, szerdán 1484 tertanács titkárságának ipari osztálya segítségével, az Állami Ellenőrzés Minisztériuma vizsgálata nyomán most már talán megvalósulhat ez a találmány. Milyen találmányról van itt szó? Olyan berendezés létesítéséről, amellyel a jó szándékú, hozzáértő szakemberek szerint jelentős fűtőanyag megtakarítást érhetünk el a nagy kalóriafogyasztású üzemeinkben. Ez pedig közismerten szűk szén- és olaj ellátási lehetőségeinket tágítaná. Amint tudjuk, Pál József légpárnás köszörűgépének megvalósítása sem volt könnyű, az is több évig vesztegelt a vele foglalkozni köteles szervek közötti útvesztőben. Nem könnyű megállapítani, hogy a törvényes intézkedések ellenére milyen okok nehezítik az újítások és találmányok megvalósítását. Annyi azonban megállapítható, hogy a legtöbb nehézséget az anyagi érdekeltség okozza. Mert ha olyan találmányról van szó, amely a gyakorlatban már valami hozzá hasonló célt szolgál, mint Kun László aprószemcsés hővisszahasznosító találmánya, akkor bizony azt az érdekelt szakvéleményezők véleménye évekig akadályozza. Ilyen esetben a feltalálóról is hitelt rontó híreket terjesztenek. Az újítók és feltalálók életét megkeserítik az anyagi érdekekből fakadó rosszindulatú szakvélemények és a bürokrácia útvesztői, valamint az előforduló ötlet- és találmány lopások. Az újítások és találmányok olyan sorsáért, mint a Paies Kun-féle találmányok évekig való hátráltatása, a felelősségre vonás — úgy vélem — most már nem maradhat el. Gondolkodni kell arról is, hogy az ötlet-, újítás- és találmány tolvaj ok megkapják méltó büntetésüket. Azért beszéltem — tisztelt Országgyűlés — ezekről a kérlésekről, mert a dolgozóknak az a része szenved sérelmet a meg nem értés, a tologatás és az idővesztegetés miatt, akik lelkesen, nemcsak önérzetből, hanem dolgozó népünk ügyének szolgálatában, fizikai munkájukon túl értelmes, alkotó szellemi munkát is végeznek. Az ügyészi szervezet munkájától a törvényesség további szilárdulását _yárva, a legfőbb ügyész beszámolóját elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Mivel a beszámolóhoz több felszólaló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Non György legfőbb ügyész válaszolni kíván. NON GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Azok a képviselőtársak, akik beszámolómhoz hozzászóltak, sokoldalúan világították meg a szocialista törvényesség helyzetét hazánkban, eredményesen egészítették ki azt a képet, amelyet itt erről adni igyekeztem. Nagy Dániel, Csikesz Józsefné, Sárfi Rózsi képviselőtársaim hozzászólásaikban ismertették, milyen eredményeket értünk el, milyen hibák vannak még az üzemekben és falun a törvényesség megtartását illetően. Kétségtelen, hogy ezek a területek a törvényesség megszilárdításában igen fontosak. Biztos vagyok abban, hogy amit elmondottak, nagy visszhangra talál e falakon kívül is. Az államgazdasági szervek vezetői intézkedéseikben a jövőben óvakodni fognak attól, hogy törvénveinket, a dolgozók jogait megsértsék és igyekezni