Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-51

2737 Az Országgyűlés 51. ülése 1958 megerősítéséről és fejlesztéséről szóló kormányhatározat és annak eredményes végrehajtása volt. E határozat kihatását teljes egészében az év végén lehet majd értékelni. Szeretném hangsúlyozni az állatállomány gyorsütemű növelésének fontosságát. Arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb mértékben biztosítsuk termelőszövetkezeteink kedvezményes feltételek melletti tenyészállat-ellátását. Mint már említettem, e téren is vannak szép eredmények. Ha sikerül elérnünk, hogv minél több termelőszövetkezetünk foglalkozzon tenyészállat-neveléssel, akkor a termelőszövetkezetek rövid időn belül elérik, sőt túlszárnyalják az egyénileg gazdálkodókat, már ami az úgynevezett állatsűrűséget illeti. Ez évben jelentős változások következtek be a termelőszövetkezetek árutermelésében is. A termelőszövetkezet több árut értékesít és a tagságnak több pénzt tud adni. ami előnyös a rendszeres előlegezés szemoontiából is. Termelőszövetkezeteinknek komoly segítséget ielentett az az intézkedés, hogy a szakmai vezetés gvengeségét pótlandó, állami támogatással szakértő a^ronómust alkalmazhatnak. Jelenleg mintegy 600 termelőszövetkezetben dolgozik agronómus állami támogatással. Sok új termelői szakcsoDort. mezőgazdasági társulás is alakult. Augusztus elseiéig az öszszes szakcsoportok és társulások száma 2336. tagiaik száma 71 614, szántóterületük pedig 67 772" katasztrális hold volt. 1958. augusztus 1-én a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csooortok. szakcsoDortok. társulások stb.. tehát a mezőgazdasági termelésre alakult különböző tíousú szövetkezetek ecvüttes száma 5876. a tagok száma 243 855. földterületük pedig 1 583 925 katasztrális hold volt. Az előzetes táiékoztató adatok szerint jelenleg 37 szövetkezeti községünk, városunk van. és az ősz folyamán előreláthatólag még további 56 lesz. Az elmondottak alaDián leszűrhetiük a következtetést: termelőszövetkezeti mozgalmunk kilábolt az ellenforradalom okozta hullámvölgyből és feilődósnok indult. Ezt a folyamatot illetékes szerveinknek a szövetkezeti parasztság és a legöntudatosabb egvéni parasztok támogatásával aktívabban kell népszerűsíteni, előbbre vinni, szigorúan betartva az önkéntesség elvét. Tisztelt Országgyűlés! Előrehaladásunkat általában az új beruházásokkal is mérni szoktuk. Engediék meg, hogv a továbbiakban az 1958. évi beruházási tervünkről, eddigi végrehajtásáról és további elképzeléseinkről beszéljek. A kormány az 1958. évi állami beruházási tervet 9.5 milliárd forintban hagyta jóvá. Ez az összeg a termelőszövetkezetek hosszúleiáratú hitelével, valamint a szövetkezeti saiát erőből megvalósult beruházásokkal és a magánlakás építkezésekkel egvütt 10.9 milliárd forintot tesz ki. Az állami beruházások összegéből az ipar 4.3 milliárd forinttal, a mezőgazdaság 1.2 milliárd forinttal, a közlekedés 1 milliárd forinttal, a lakásépítés pedig 1,3 milliárd forinttal részesedik. szeptember 26-án, pénteken 2738 Az 1958. évi felújítások összegét lakásfelújítással együtt 5,7 milliárd forintban állapítottuk meg. A beruházási összegnek mintegy 70 százaléka termelő jellegű beruházás, 30 százaléka pedig szociális, kulturális, kommunális és egyéb nem termelő jellegű beruházás megvalósítását szolgálja. Az építési beruházások részesedése az összes beruházásokból 49 százalék, a gépi beruházásoké 27 százalék, az egyéb beruházásoké pedig 24 százalék. Az 1958. -évi szerény beruházási keret, amely a nemzeti jövedelemnek mintegy 12 százalékát teszi csak ki, csupán a leghalaszthatatlanabb és a népgazdaság további arányos fejlesztése szem* pontjából legfontosabb beruházások megvalósítására ad lehetőséget. Erőnkhöz mérten fontes felújító jellegű beruházásokat is teszünk. Ki kell emelnem építő tevékenységünket. Ez évben 10 695 lakás építését fejezzük be a központi lakáskeretből. Tervezzük 20 000 magánlakás felépítését is. Ezzel a száz lakásra iutó lakosok száma 374 lesz, mintegv 0,5 százalékkal kevesebb, mint 1957-ben. A kórházi ágvfeilesztés eredményeképpen 1958 folyamán a 10 000 lakosra jutó ágyszám az 1958. évi 62.6 százalékkal szemben eléri a 68.3 százalékot. Befejeződik ez évben 771 általános iskolai új tanterem építése is. Tisztelt Országgyűlés! önök valamennyien értesültek róla, hogy évközben munkásosztályunk kiemelkedő munkáia, valamint pártunk és kormányunk helves gazdaságpolitikája eredményeképpen lehetővé vált az 1958. évi beruházási terv 15 százalékos felemelése. Az állami ipar félévi terveinek 3 százalékos túlteliesítése biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél nagyobb összegű beruházást lássunk el a szükséges géoekkel, építőanyagokkal és egyéb berendezésekkel. A felemelést magának a beruházási tervnek félévi túlteliesítése is lehetővé tette. Mindemellett a közelmúltban bevezetésre került új beruházási, tervezési és jóváhagyási rendszer is éreztetni kezdi jótékony hatását a beruházások tervszerűbb, gazdaságosabb megvalósításában. Az ez évi beruházási terv felemelése közvetlenül kihat a termelés színvonalának javulására is, ami viszont a hároméves terv további éveiben újra lehetővé teszi majd a beruházási terv ismételt megemelését. Népgazdaságunk fejlesztési lehetőségeinek állandó bővülése örvendetes új jelenség, amely éreztetni fogja hatását dolgozó népünk életszínvonalának a tervezettnél kedvezőbb alakulásában is. Tisztelt Országgyűlés! Rátérek külkereskedelmi helyzetünk ismertetésére. Milyen célt tűztünk ki e téren magunk elé? A külkereskedelmi mérleg aktivitásán keresztül meg kell teremtenünk a fizetési mérleg egyensúlyát, biztosítanunk kell az ellenforradalom után a Szovietuniótól és a baráti országoktól a gazdasági életünk talpraállításához kapott hitelek visszafizetését. Nyilvánvaló, hogy a külkereskedelem csakis a népgazdaság együttes erőfeszítésével oldhatja meg a reáháruló feladatokat.