Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-28
1349 Az országgyűlés 28. ülése 1956. évi július 30-án, hétfőn. 1350 Elnöki Tanács előtt e munkaterületen álló feladatok jó végrehajtásának. Ezen a téren is vannak bizonyos kezdeményezések, sőt kezdeti eredmények is. Ezek azonban még nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a tanácstörvény és egyéb jogszabályok előírnak. Az Elnöki Tanácsnak a jövőben sokkal fokozottabb gondot kell fordítania az államhatalom helyi szervei működésének segítésére és ellenőrzésére, de ugyanakkor fokozottan kell törekednie arra is, hogy kiszélesítse a dolgozókkal való szoros kapcsolatát, elősegítse a dolgozók panaszainak, bejelentéseinek érdemleges intézését. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. évi júliusi határozata nyomán világossá vált, hogy az Elnöki Tanácsnak is sokkal több tennivalója van az állami élet demokratizálása, a tömegeknek az állami munkába való bevonása terén. E célkitűzések megvalósításának biztosítéka, hogy az Elnöki Tanács az Alkotmány 21. szakaszának megfelelően beszámol az országgyűlés előtt, amely a maga bírálatával, ellenőrzésével segíti, s biztosítja, hogy az Elnöki Tanács munkájában gyakran megmutatkozó formalitásokat leküzdjük, s helyette az állami élet demokratizmusának tartalmát fokozzuk. Az Elnöki Tanács által megalkotásra kerülő jogszabályok előkészítésében az országgyűlés állandó bizottságai cselekvően működjenek közre, javaslataikkal, kezdeménvezéseikkel nyújtsanak segítséget a jogszabályalkotások munkájához. Az Elnöki Tanácsnak fel kell használni munkájában ezt a segítséget annál is inkább, mert a bizottságok közreműködése állami életünkben a demokratizmus kiterjesztését és erősítését is jelenti. (Elnök: VASS ISTVÁNNÉ — 22.45) Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az Elnöki Tanács munkája megfeleljen népünk bizalmának, és határozataink, törvényeink segítsék dolgozó népünket a boldog jövő, a szocializmus építésében, második ötéves tervünk sikeres megvalósításában. Tisztelt Országgyűlés! Most pedig ismertetni kívánom az Elnöki Tanács két ülésszaka között hozott határozatait. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tanácsok legfelső fokon való irányításával kapcsolatos jogkörében a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsoknál 52 választókerületben tűzött ki új választást a megüresedett tanácstagi helvek betöltésére. Ez idő alatt a községi, a járási és a városi, valamint a városkerületi tanácsoknál 2768 tanácstag helye üresedett meg, amelyből 673 végrehajtó bizottsági funkció volt. Az előbb említett tanácstagok nagy része lemondással, kisebb része összeférhetetlenség címén vált meg tanácstagságától. A tanácstagok lemondása, valamint az öszszeférhetetlenség területén még gyakran találkozunk a tanácsdemokratizmus megsértésével, különösen olyan formában, hogy a tanácstagságra érdemtelenné vált tanácstagokat nem választóik hívják vissza, hanem a végrehajtó bizottság javaslatára a tanácsülésen szüntetik meg a mandátumukat, összeférhetetlenség címén. A tanácstagoknak a választók által való visszahívása, amely komoly politikai munkát igényel, még ritka esetben tapasztalható. Éppen ezért a párt, a Hazafias Népfront helyi szerveinek jó munkájával, ezeket a hiányosságokat igyekszünk sürgősen megszüntetni. Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács az országgyűlés elmúlt időszaka óta 1951. évi 9. számú törvényerejű rendelete alapján 2460 sokgyermekes anyát részesített 3 millió 43 ezer forint pénzjutalomban. A sokgyermekes anyák e nagyösszegű jutalmazása pártunk és kormányunk megbecsülését és segítségét fejezi ki a sokgyermekes anyák felé. Azonban meg kell itt is említenem, hogy a közeljövőben felül kell vizsgálni az 1951. évi 9. számú törvényerejű rendeletet is, mivel az abban foglaltak a sokgyermekes anyák kitüntetésére fordítják a fősúlyt és korlátozzák annak lehetőségét, hogy a sokgyermekes anyák megfelelő összegű pénzjutalomban is részesüljenek. A kormánykitüntetések adományozásával kapcsolatban meg kell jegyeznem még, hogy a hiányos nyilvántartás és a javaslatok nem elég átgondolt felterjesztése miatt még sok hiba van, amit ki kell küszöbölni ; a minisztertanáccsal közösen ki kell javítanunk, hogy az egyes tárcák között megszűnjenek az aránytalanságok a kitüntetések terén. Tisztelt Országgyűlés! Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa az Alkotmány 20. paragrafusának negyedik bekezdése alapján biztosított jogkörében Bognár Józsefet belkereskedelmi miniszteri, Háy Lászlót külkereskedelmi miniszteri tisztsége alól felmentette és egyben Bognár Józsefet külkereskedelmi miniszterré, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszterré megválasztotta. Háy Lászlót a Magyar Nemzeti Bank elnökévé kinevezte. Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács nevében röviden a törvényerejű rendeletek kérdésével kívánok foglalkozni. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés két ülésének időszaka közötti időben 13 törvényerejű rendeletet alkotott. Ezeket a hivatalos lapban közzétettük és az Alkotmány 20. paragrafusának megfelelően az országgyűlés jelen időszakában bemutatjuk. Mindemellett azonban mégis szükségesnek tartom az Elnöki Tanács által alkotott legfontosabb törvényerejű rendeletekről rövid indokolást adni az országgyűlésnek. A törvényerejű rendeletek közül ki kell emelnem a mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatos törvényerejű rendeleteket. A Néoköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 15. számú törvényerejű rendelete a földrendezések és tagosítások kérdését szabályozza. Ennek a törvényerejű rendeletnek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése szempontjából igen nagy a jelentősége, mert az 194^ óta több akalómmal végrehajtott taeosítás és íiPdrendezés tapasztalatai azt mutatják, hogv az egymást követő eljárások végrehajtására kiadott utasítások helyett egységes szerkezetű, a lakosság számára kihirdetett új törvényerejű rendelet nagyban elő fogja segíteni ezen a területen is
