Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-51
2725 Az Országgyűlés 51. ülése 1958 gyezte, és azokban a napokban már többen, illetékeseknek tartották magukat pártalakulások engedélyezésére. ' Mindszentv alighanem kaoott valami utasítást, hogv Adenauer és Fanfani pártjának mintáiára indítsa el a magvar keresztény párt szervezkedését. Amikor rádióbeszédét elmondta és az 1945-ös püsoökkari konferencia határozatára hivatkozott, kaptunk tőle egv támpontot. A konferencia ugyanis a földkérdéssel kapcsolatban „ a történelmi osztályok" tiszteletben tartandó előjogairól beszélt. A prímás pártja tehát, alighanem a régi földbirtokosokra akart támaszkodni. Hogy Habsburg Ottónak milyen szerepe lett volna ebben az alakulásban, nem tudom, ö közben jelentkezett Washingtonban, Szent István koronájáért, de az amerikaiak nem adták ki neki. Elképzelhetetlen volt. hogv Nagv Tmre és' csoportja azért szervezte az ellenforradalmat, azért szerezte volna meg magának a hatalmat a Knmmnnkto Pártban, hoffv azután Mindszenty, vagy a kisgazdapárti jobboldal kezébe szándékozott volna adni a kormányt. És itt jelentkeznek, tisztelt Országgyűlés a külső ténvezők, akikre — én úgv láttam — minden ellenforradalmi vezető spekulált, s akikben a? én m** crty vŐT./W£fif»m szerint mindannvian csalódtak volna, már ami az ő személvük magasabbra emelését, sérthetetlenségük tiszteletbentartását illeti. De ezek a külső ténvezők ma is megvannak, s minden körülménvok között ezerszeres éberségre figvelmeztetnek bennünket. Az ellenforradalom és sok minden, ami azóta történt, megmutatta, hogy a nyugatiak mérhetetlpn gvűlölettél nézik Magvarország szocialista feilődr'sét. és ahol ártani tudnak nekünk, ártani próbálnak. A mi feladatunk, hogy minden támadásra készenlétben legyünk. A marfvarországi ellenforradalom plőkészítMe. kirobbanta«*, fppweres támogatása és az elleníínV megindított baisza folytatása saitóban, a rádiókban és a diolomaria területen, kétségtelenül része annak a hidegháborúnak, amit az Egvesült Államok által vezetett imperialista tábor a szocialista országok pilon folvtat. Nemcsak méretekben, hanem kisebb térségekre. et*veCV országra leszűkítve is folvik a harc és ehhez az imperialista ba+almaVnaV kint a nar*wilá<*ban felhasználható í'mvnökttVva ó<3 hoWí «szövet ségpsekre is szüks^oük van A? ü <Tirr >'Wi párdát Magvarországról mp<-fkao f ák, a nnütikai szökevények elsŐ CSOOOrtiáhan TVJÍIÍTV FornnnV)nr| Varga Bélában es társaikban TV az FWesttlt Államok már előbb is felha«?nálta EeVhaMt Tibort. Fábián Bélát és m^^Vot. akik fnr-m^ykiesen éppoly kevéssé szólaltak in°wn, mint Varga Béla, aki most megint npm tudom hánvadszor indul a világkörüli útra. hogv — amint íriák és mondiák — „megmagvnrázza a magyar kérdést" különböző országok n»neinek. Ha az ellenforradalom gvőzött volna 1956 -j októberében, világos, hogv ezek az ügynökök — ' kipróbált és olvan emberpk. akikre már sokat költött Amerika — a lpcplsők között érkpztpk volna Nvpoat felől hatalorná+vétpVe. s leofeiiebb azokVnl a nyilas é" horthvst.a tábornokokkal lett voi^a vitáink, akik velük együtt, ugvancsak már több, mint egy évtizede amerikai szolszeptember 26-án, pénteken 2726 gálatban vannak. A vitában persze nem Nagy Tmre, vagv TiMv Zoltán lett volna a döntőbíró, hanem valami amerikai követségi titkár, vagy ezredes. Nem gondolnám, hogv az amerikaiaknak akár Nagy Imrére, akár Tildyre szükségük, iránvukban bizalmuk lett volna. De volt-e alapja Nagy Imre esetleges egyéb spekulációinak? Reális alapi a, hosszabb lejáratra — nem lehetett. Ez lett volna tehát Nagy Imre és Tildy Zoltán holnapja — ha Magyarországon győz az ellenforradalom. De nem győzött. Hogy mi lett volna a nép holnapja, annak a jelei megmutatkoztak abban, hogy a német herceg már jött a bauxitért, a csepeli gvárért, Mindszenty jelentkezett az egymillió hold szétosztott egvházi birtokért és a „történelmi osztáIvok" földiéiért. Itt is, amott is felbukkantak 800 holdas, 1000 holdas régi földbirtokos urak, volt főszolgabírák, csendőrök. És az ellenforradalom győzelmének másnapián már helyükön ültek volna a főisoánok — a kereskedelemben, iparban elkezdődött volna az osztozkodás, és a régi gyárigazgatók, a bankárok beültek volna a régi helyükre. En nem mondom, hogy ez az új honfoglalás minden nehézség nélkül ment volna végbe. A munkások biztosan sok helyen felzendültek volna és a parasztok megfogiák a vasvilla nyelét. De az országba egyre több fegyver, imperialista és fasiszta zsoldos áradt volna, Nvugatról és — amint mondani szokták — a ..törvénves kormány kérésére" megjelentek volna az amerikai csapatok. Pontosan úgv. ahngvan most Libanonban történt ahogyan Jordániába elmentek az angolok, hogv a népnél szpmben fegvverrel őrizzenek egy királvt, akit utál a néne és szabadulni szeretné tőle. Ahogvan Taiwan szigetén védik — úgv moncfiák. hngv védik a kínai nép érdekeit, hatszáz millió kínaival szemben, Csang Kai-sek és banHáia 1nv4i»a. De erre a próbatételre messe került sor, meri a forradalmi munkás-paraszt kormánv kérésére segítségünkre iöttek a szoviet csanatok. TlWis monHhatom. hogv az öntudatra ébredt nép kérésére iöttek és ió volna, ha egvszer ebben a kérd^hen is viláffosafi látnának nvugaton. Ebben az országban irgalmatlan, szörnvű nvomorúság volt a dolgozó nén között a kaoitoiizmns Hpión. íVTiVnyben Fszterházv Pál a marfvavn^cvííoi 9on non hold és auszlriai szá/ezer híVd földié iövpdelmpvel nem is tudott mi+ kezrlfri. s e<?v Gráf nevű borkereskedő opvmillió és. 119 000 nenpő. Dreher Jenő nedig félmillió npngő tiszta iövpdpipm után adózott, a Magvar Altalános Kőszénbánvánál nedig a kifizetett bér 66 (j-T-íyiióVi volt a orofit. esv gvári munkás átlagos havi keresete 97 oongő a mezőgazdasági munkás naoszámia néha csak 80 fillér volt. A maffvar urakat és dámáikat meg lehetett találni a világ minden gazdag üdülőhelvén és mágnásaink csodálatosan ki tudtak öltözni egv-egv parádéra. De az inarban munkanélküliség volt — hi.szen igazában feilelt iparunk nem volt — eevptTv ag^árnroletár pedig 4—5 gvermekével néha kpvp>qpbből élt. mint amennvit egv valamirevaló hor>Virtq7rta.tó a kutváiára költött. De a kisebb földtulaidonnal rendelkező parasztság helyzete sem volt sokkal különb — nála legfeljebb volt
