Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-51
27Í7 Az Országgyűlés 51. ülése 1958. szeptember 26-án, pénteken 2718 következett súlyos betegsége alatt is állandó kapcsolatot tartott választóival, s hűen teljesítette népével szembeni kötelességét. Temetésén az Országgyűlés képviseltette magát és sírjára koszorút helyezett el. Javasolom, hogy Molnár Mihály képviselőtársunk emlékét jegyzőkönyvben örökítsük meg. (Helyeslés.) Az Országgyűlés a javaslatot elfogadja. (Az Országgyűlés tagjai az elnök megemlékezését állva hallgatták végig.) Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Minisztertanács elnöke törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők, valamint a tanácsok tagjainak választásáról szóló jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából kiadtam az Országgyűlés jogi és igazságügyi bizottságának. A javaslat kinyomtatásáról és az Országgyűlés tagjai közötti szétosztásáról gondoskodtam. Tisztelt Országgyűlés! Az Ügyrend 22. §-ának (2) bekezdése alapján az ülésszak tárgysorozatául a következőket javasolom: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, 2. a Minisztertanács beszámolóját, 3. az országgyűlési képviselők, valamint a tanácsok tagjainak választására vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényj a vasi atot, 4. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Országgyűlés feloszlására vonatkozó javaslatát. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a javaslatot? (Igen.) Az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatát * elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. Dobi István elvtársat, az Elnöki Tanács elnökét illeti a szó. Dobi István beszéde: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A mai ülés a magyarországi szocialista építés igen komoly és talán legnehezebb harci szakaszát zárja le. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány együttes kezdeményezésére úgy határozott, hogy javaslatot tesz az Országgyűlés feloszlására. Az erre vonatkozó átiratot eljuttattuk az Országgyűlés elnökének kezeihez. Nehéz világpolitikai helyzetben, sorozatos imperialista provokációk idején szólítjuk új országgyűlési képviselőválasztásokra, — s mivel 1958. november 28-án a tanácsok megbízatása is lejár — új tanácstagi választásokra — az ország népét. De másfelől örömmel állapíthatjuk meg, a szocialista tábor világtekintélyének, hatalmi túlsúlyának növekedését, a béke erőinek szilárd elhatározottságát, hogy bárminő háborús fenyegetéssel szemben megőrzik az emberiség békéjét. Hazánkban a dolgozó milliók bizalommal és hűséggel állnak a párt és a kormány mögött, amelyekről elmondhatjuk, hogy méltóak erre a bizalomra és alkalmasak, hivatottak szocialista építésünk továbbvitelére. Belső nyugalom, építkezés, békés munka légkörében élünk, nem egészen két évvel az ellenforradalom után. Az 1953-ban megválasztott Országgyűlés ma záróülését tartja, ezért kérem, engedjék meg, hogy felszólalásomban bizonyos mértékben kiléphessek az elnöki beszámoló megszokott kereteiből. Amit az Elnöki Tanács munkájának ismertetésén túl elmondani szeretnék, összefügg az Elnöki Tanácsnak 1953 óta kifejtett tevékenységével, az ellenforradalommal kapcsolatos tapasztainkkal és a magam munkájával, hazánk és népünk helyzetének alakulásával az ellenforradalom alatt és azóta a világpolitikában. A Magyar Néoköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről 1957. december 19-én hangzott el itt a legutóbbi beszámoló. Az ország teljes konszolidációja mutatkozott abban is, hogy azóta nagymértékben csökkent a törvényerejű rendelet alkotásának szükségessége. A népgazdaság további fejlesztése, a szocialista kultúra terjesztése és békés nemzetközi kapcsolataink kiszélesítése érdekében történtek döntések. Az Elnöki Tanács minden intézkedéséből a párt és a kormány politikája tükröződött vissza. Jogszabályalkotó tevékenységünket a Minisztertanáccsal teljes összhangban, egyetértésben végeztük. Teljesítettük feladatainkat abban az értelemben is, amint gondoskodnunk kell a Népköztársaság Alkotmányának betartásáról és másokkal való megtartatásáról. őrködnünk kell a szocialista törvényesség felett. 1958. március 7-én, 8-án országos értekezletet tartottak Budapesten a tanácsfunkcionáriusok. A tanácsok országszerte jelentős szerepet játszottak az ellenforradalom felforgató törekvéseinek megfékezésében. Az országos értekezleten megjelent párt és állami vezetők a tanácsok végrehajtóbizottsági vezetőivel megvitatták az elért eredményeket, a tanácsi munkában jelentkező hibákat és hiányosságokat és komoly eredményeket sikerült elérni a tanácsi munka továbbfejlesztése érdekében. Itt megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem az Elnöki Tanács tagjainak és az országgyűlési képviselőknek a megyei és megyei jogú városi tanácsüléseken való fokozott részvételét. Ha ezen az úton továbbhaladunk, növeljük a tanácsok tekintélyét és munkájuk színvonalát az egész dolgozó nép érdekében. A tanácsok községfejlesztési munkájának szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet hatása mindenütt megmutatkozik a tanácsok munkájában. Ez év áprilisától július végéig 2245 községi tanácsülésen tárgyalták meg a községpolitikai terveket, több mint 54 000 tanácstag jelenlétében és oly módon, hogy a tanácstagoknak több mint a fele résztvett a vitában és helyes kezdeményezések történtek a helyi lehetőségek felhasználására, a társadalmi munka megszervezésére. Példaképpen említem meg Romhány, Nógrád megyei község tanácsának községfejlesztési munkáját, ahol bekötőút építéséről, szeszfőzde újjáépítéséről, villanyhálózat bővítéséről határoztak, sok kérdésben a tanácsok kezdeményezése szerint. Erről a faluról érdemes tudni, hogy a múlt-