Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-30

1473 Az országgyűlés 30. ülése 1956 ülnökök, ifjúsági funkcionáriusok is részt vesznek ezeken a tárgyalásokon. Az ügyész feladata nem szűnik meg az igaz- ! ságos ítélet meghozatala után sem. Tekintse ez a szervezet feladatának azt is, hogy ellenőrizze a büntetés végrehajtását, a börtönök rendjét, a letartóztatottak jogainak védelmét. Biztosítani kell azt is, hogy a társadalomba visszatérő érez- ; ze, hogy a szocialista társadalom — szigorú megtorló intézkedései ellenére is — lehetőséget ad az új életre mindazoknak, akik megtévedtek, vagy kárt okoztak a népi demokratikus rendszernek. Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló végighallgatása után igen nagy bizalommal vagyok a Legfőbb Ügyészség munkája iránt, a rendőrség, az államvédelmi szervezet munkája iránt. Számtalan jelét látom annak, hogy az még tovább fog javulni és rövidesen kiküszöböli munkájából a még egyes helyeken tapasztalható kisebb hiányosságokat. Nagy feladatok előtt áll az ügyészi szervezet. A Magyar Dolgozók Pártja j Központi Vezetőségének 1956. július 18—21-i határozata feladatul tűzi, hogy népi demokratikus rendszerünk, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét ki kell dolgozni a dolgozó nép számára hozzáférhető, érthető nyelven. Az egész párt- és tanácsapparátus, az ifjúsági szervezetek és szakszervezetek tekintsék feladatuknak azt, hogy az állampolgárokat ezeknek a törvényeknek betartására nevéljék« Olyan légkört kell teremteni, amely ki- j fejezi, hogy a szocialista erkölcs, a törvények megszegőit, a szocialista munkaerkölcs megsértőit az egész társadalom elítéli. Neveljük állampolgárainkat az államvédelmi, igazságügyi szervek munkájának megbecsülésére. Értessük meg a magyar nép minden tagjával, hogy eddigi eredményeink védelme és az új, nagy feladatok megojdása ezeknek a szervezeteknek áldozatkész munkája nélkül nem lehetséges. Fel kell lépni minden olyan kísérlet ellen, amely bizalmatlanságot akar szítani állambiztonságunk és jogvédelmünk ellen. Meg kell ér- \ tetni, hogy saját törvényeink megsértése, még a látszólag kis, úgynevezett szabálytalanságok is j hátráltatják előrehaladásunkat, fejlődésünk fé- ] kezőivé válnak. Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb ügyész be- | számolóját jelentős lépésnek tartom a szocialista törvényesség biztosításának útján, ezért a í beszámolót magam és pártom nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Felszólalásra következik Sárfi Rózsi képviselőtársunk. SÁRFI RÖZSI: Tisztelt Országgyűlés! Meg- ! hallgattuk a legfőbb ügyész beszámolóját a törvényesség helyreállításáról, a szocialista törvényesség kibontakozásáról. Beszámolójában többi között kitért arra, hogy a dolgozók igen nagyszámú munkaügyi panaszával hogyan foglalkoznak ügyészségeink. Én mindenekelőtt a munkatörvény néhány fejezetével kívánok foglalkozni. Kormányzatunk az első ötéves terv során körülbelül 700 millió forintot fordított üzemi szociális és munkavédelmi célokra. Ennek a jeévi augusztus 1-én, szerdán. 1474 lentős összegnek a felhasználása nagyban hozzájárult a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavításához. Hétszázmillió forint nagy összeg, de hibát követnénk el, ha csak ezzel mérnénk a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megváltozását az üzemekben. A felszabadulásunk óta eltelt rövid 11 esztendő alatt annyira megváltozott körülmények között él és dolgozik munkásosztályunk, amit semmiképpen sem lehet régi életéhez hasonlítani. Felszólalásom keretébe nem fér bele mindazon eredmények felsorolása, amiket népünk erőfeszítéseinek eredményeképpen kormányunk gondoskodása nyújt az üzemi dolgozóknak, csupán utalni szeretnék néhány vonatkozására. Mindenekelőtt kiemelném a munkatörvény megalkotását, amelynek minden pontja az emberről való gondoskodást sugározza, még azon pontjaiban is, amikor a munkavállaló kötelezettségeiről beszél, mert közvetve a közösség érdekén keresztül is az egyén közvetlen érdekeit szolgálja. Különös hangsúllyal szögezi le a munkatörvény az üzemegészségügyi, üzembiztonsági feltételek elengedhetetlen teljesítését; szociális intézmények létesítésére kötelezi a munkáltató vállalatokat, illetve az arra hivatott szerveket. Ilyen törvények csak szocialista államban lehetségesek, ott, ahol a dolgozó nép jólétéért, boldogulásáért, felemelkedéséért történik minden. Ennek a kötelezettségnek tesz eleget kormányzatunk, amikor évről évre bővíti és korszerűsíti a gyermekintézmények hálózatát, amikor egyre messzebbmenően gondoskodik a fiatalkorúak, a nők, az anyák védelméről. Mindenki tudja, hogy a mi országunkban 1945 előtt ilyen intézmények nem, vagy csak igen elenyésző számban voltak. Az elmúlt egy és fél évben tovább bővültek anya- és gyermekvédelmi intézményeink, de tovább bővültek és szaporodtak azok az intézmények is, amelyek a dolgozók élet- és munkakörülményeit javítják mindennapi munkájuk közben. Több üzemi orvosi rendelőt építettünk és bővült az üzemi rendelőórák száma. Üzemi orvosaink egyre nagyobb hozzáértéssel, nagyobb odaadással és szakszerűséggel látják el feladataikat az üzemekben. Több üzemben építettek, illetve korszerűsítették a konyhát. Szaporodott az üzemi ebédlők száma. A múlttal szemben, amikor állva, a gép mellett, sokszor hideg ételt ettek, összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között étkeznek a dolgozók. Hozzá kell tenni: igen olcsón és a legtöbb helyen jó minőségben. Üj üzemeink százai a törvényes előírásoknak, követelményeknek megfelelően épülnek. Régi üzemeink korszerűsítésénél is egyre jobban szem előtt tartják a törvényes előírásokat, a dolgozók megnövekedett jogos igényeinek kielégítését. A védő- és a szellőzőberendezések megjavításával sok helyen sikerült javítani a dolgozók helyzetén. Javult a párt- és a szakszervezetek felvilágosító munkája. Rendszeresebbé vált az új dolgozók kioktatása a védekezés módjára. A SZOT és a szakszervezetek fokozottabban ellenőrzik a munkatörvények betartását, a munkavédelmi felügyelők ma már gyakran él-