Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-49

2605 Az Országgyűlés 49. ülése 1958. évi június 19-én, csütörtökön 2606 említjük meg, mintha meg lennénk elégedve a mostani helyzettel. Nem! Egyáltalán nem vagyunk megelégedve, de azt látni kell, hogy a szocializmus építésével jelentős, nagy, új munkástömegek jönnek a mezőgazdaságból a városba, az új ipartelepekre, évről évre növekszik a születések száma, csökken a gyermekehalandóság, emelkedik az átlagos életkor, aminek mindanynyian természetesen nagyon örülünk. Érthető, hogy mind nagyobb gondot jelent elegendő számú lakás biztosítása. Mi a szocializmus építése közben ezt a problémát is meg fogjuk oldani. Pártunk és kormányunk minden erőfeszítést megtesz, hogy ebben a vonatkozásban is megszüntessük a lemaradást, s elviselhetőbbé tegyük a lakásviszonyokat. A 110 ezer lakás építésére vonatkozó javaslat is bizonyítja, hogy az ilyen igények kielégítésére már a közeljövőben is maximális erőfeszítéseket teszünk. De az egész ország közvéleménye előtt nyíltan meg kéli mondanunk, hogy a lakáskérdést kizárólag állami erőből megoldani nem tudjuk. Meg kell változtatni azt a széles körben megnyilvánuló helytelen szemléletet, amely szerint minden lakásigénylőt állami költségen kell lakáshoz juttatni. Szükséges, hogy mindenekelőtt az érintett családok tegyenek anyagi erőfeszítéseket annak érdekében, hogy saját maguk is hozzájáruljanak a lakásépítés költségeihez és lakáshoz jus' sanak. Az állam ehhez továbbra is ad támogatást. A lakáskérdés mellett a kormány nagy figyelmet szentel annak a problémának is, hogy a kellőszámú tanterem hiánya sok nehézséget okoz. Az általános iskolákba ugyanis most 180 ezerrel több tanuló jár, mint ezelőtt az elemi, a polgári és a gimnázium alsóbb osztályaiba együttvéve. Sok helyen meghonosították a „kétműszakos" oktatást. Éppen ezért a párt és a kormány azt javasolja, hogy bármily szűkösek is beruházási lehetőségeink, a következő három évben építsünk 3500 új tantermet éspedig 2800-at állami erőből, 700-at pedig a tanácsok a községfejlesztési alapból, társadalmi munka, helyi anyagok igénybevételével. Saját erőből ilyen nagy iskolaépítési program még nem volt az országban! Megoldjuk a legégetőbb tanteremhiányt, pedagógusok és gyermekek számára megteremtjük a tanulás, a tanítás és a nevelés jobb előfeltételeit. Tisztelt Országgyűlés! A magyar népgazdaság előttünk álló feladatait annál is könnyebben oldjuk meg, mert saját lehetőségeinken túl, számolhatunk azokkal az értékes előnyökkel, amelyeket a szocialista tábor többi országaival kialakított és továbbfejlődő mind szorosabb, mind tervszerűbb gazdasági együttműködés nyújt számunkra. Abban, hogy ma Magyarországon mind jobbak a gazdasági viszonyok, nyugodt termelőmunka folyik, hogy szilárd a pénzünk, s a magyar Országgyűlés húsz hónappal az ellenforradalom után már évekre előre a további fejlődés, a perspektíva kijelöléséről tárgyal — saját erőfeszítéseinken túl jelentős szerepe van a szocialista országok gazdasági segítségének, annak a gazdasági együttműködésnek, amelyet mi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretén belül folytatnuk. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő kommunista és munkáspártok képviselői nemrégiben tanácskozást tartottak Moszkvában. A tanácskozáson számos határozatot hoztunk a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésére. A szocialista országok között most a termelés szélesebbkörű szakosítása, a jobb munkai megosztás és a jobb kooperáció, a szocialista országok tervhivatalainak, tervező szerveinek szorosabb együttműködése, a fontos nyeranyagbázisok gyorsabb fejlesztése van napirenden. A moszkvai tanácskozáson hozott határozatok megvalósítása tovább növeli az egész szocialista tábor — közöttük hazánk — gazdasági erejét. A mi táborunkban megvan minden lehetőség arra, hogy országaink, népeink kölcsönös előnyére és hasznára széleskörű együttműködést építsünk ki, ilyen módon gyorsabban haladjunk I előre, leküzdjük az adódó gazdasági gondokat és | nehézségeket. A mi rendszerünk nem ismeri a gazdasági válságokat, depressziókat — ugyanakkor azt látjuk, hogy a kapitalista világban mindinkább kibontakozik az új gazdasági, termelési válság. Hiába bizonygatják a kapitalisták bértollnokai, hogy új gazdásági válságok nem lesznek. A külföldi lapokban sok számot és tényt olvashatunk az Egyesült Államok termelésének visszaeséséről, a sokmilliós munkanélküli tömegekről. Ezek a tények bizonyítják, hogy nincs „válságmentes kapitalizmus". Napjaink tapasztalatai is megmutatják az alapvető különbséget a szocialista országok tervszerű gazdálkodása, baráti együttműködése és a kapitalista országok anarchikus, válságokkal és háborús konfliktusokkal terhes gazdálkodása között. Magyarország, — mint a szocialista tábor ! tagja — kezdettől fogva híve és támogatója a nemzetközi gazdasági együttműködés szélesítésének és fokozásának. A magunk részéről népünk érdekében mindent megteszünk a baráti együttműködés erősítésére, mert tudjuk, hogy ez a szocializmus építésének, a dolgozók életszínvonala megalapozott emelésének fontos eszköze. Ugyanakkor most is, innen is felhívom az ország dolgozóinak figyelmét: saját lábunkon kell állnunk, a legjobban kell hasznosítanunk és mozgósítanunk saját erőinket és anyagi eszközeinket! Köztudomású, hogy gazdálkodásunkban i még mindig van jó néhány hiányosság. Ezek ! közül most részletesebben csupán azzal kívánok ! foglalkozni, hogy a mindennapos, az élet minden í területén rendszeresen és állandóan megnyilvá! nuló takarékosság fontosságát még nem sikerült mindenütt és mindenkivel megértetni. Ebben a vonatkozásban is van bizonyos biztató eredmény. Vannak nagyon értékes kezdeményezések és kezdeti sikerek is, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy különösképpen az ; üzemi dolgozók nagy része magáévá tette kor; mányunk takarékossági felhívását és a jó gazda I gondosságával leleményesen és állhatatosan törekszik minél több és nagyobb ésszerű megtaka-