Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-48
2565 Az Országgyűlés 48. ülése 1958. évi április 18-án, pénteken 2566 belőle. A kormány felhívását követő takarékossági mozgalom ezért nem lehet spontán, és sikere nem utolsó sorban attól függ, hogy milyen intézkedéseket tervezünk, s hogyan ellenőrizzük azok végrehajtását. Ennek a feladatnak a megoldásában, úgy vélem, fontos szerep jut a Pénzügyminisztériumnak és az egész pénzügyi szervezetnek. A Pénzügyminisztériumnak a takarékossággal kapcsolatos irányító és kezdeményező szerepéről külön is szólnunk kell. Vállalati téren tovább kell fejleszteni az anyagi érdekeltség rendszerét, tudatosítani kell a nyereségrészesedéshez fűződő eddigi tapasztalatokat és ismertetni kell a rendszer 1958. évi célkitűzéseit. Számos tennivaló van a készletgazdálkodás területén. Itt a felesleges láncszemek kiiktatására, a felduzzadt készletek csökkentésére kínálkozik sok lehetőség. Hasznos lenne és javaslom is a szakminisztériumokkal karöltve olyan intézkedési terv kidolgozását, amely elősegítené az elfekvő készletek átcsoportosítását és értékesítését. Ebben az évben éppen a múlt hibáin okulva hathatós intézkedésekkel biztosítani kell a beruházási eszközök hatékony felhasználását. Az új, központosított gazdasági rendszer megteremtette ennek reális alapjait. Most az a legfontosabb teendő, hogy helyes pénzügyi ösztönzőkkel, az ellenőrzés fokozásával jelentősen redukáljuk a befejezetlen beruházások állományát és érdekeltté tegyük a beruházókat, a tervezőket, a kivitelezőket egyaránt a beruházási költségek csökkentésében. A legszigorúbb takarékosságra kell törekedni a közületek gazdálkodásában is. Egyrészt indokoltnak látszik megszüntetni, illetőleg csökkenteni a költségvetésben a túlzottan igénybevett állami támogatásokat, másrészt olcsóbbá kell tenni az állami apparátus működését. Ez utóbbi érdekében a minisztériumokkal és az országos főhatóságokkal együtt ugyancsak célszerűnek látszik közös intézkedési tervet kidolgozni és annak betartását rendszeresen ellenőrizni. Ügy gondolom, különös figyelmet kell fordítani ebben a munkában az igazgatási kiadások felülvizsgálatára, a reprezentációk és a külföldi kiküldetések mértékének és indokoltságának megvizsgálására. Természetes dolog, hogy a takarékossági mozgalom elképzelhetetlen a lakosság anyagi megtakarításainak fokozása nélkül. Ebben a tekintetben az 1958-as évben jelentős feladat hárul az Országos Takarékpénztárra. Ismeretes tisztelt képviselőtársaim előtt, hogy 1957-ben jelentősen emelkedett a dolgozó nép életszínvonala. Ennek eredményeként napról napra nőtt a forint iránti bizalom, ami kedvezően hatott a lakosság takarékbetéteinek alakulására. Jól szemlélteti ezt az, hogy a betétállomány növekedése az 1956-os évi erős visszaesés után már az 1957. év első napjaiban megindult és azóta folyamatos volt. A betétállomány az év végén kereken 245 millió forinttal volt magasabb az 1956. évi október 23-i, addig legmagasabb állománynál. A lakosság takarékbetétállományának fejlődési üteme ebben az évben meggyorsult. Nem egyszer előfordult az, hogy a lakosság összbetétállományának napi emelkedése a tízmillió forintot is meghaladta. Ennek következtében 1958. március 31-re a lakosság betétállománya mintegy egymilliárd 880 millió forintra gyarapodott. Az Országos Takarékpénztár számottevő eredményeket ért el. amelyeknek kihatása ez év folyamán fog teljes egészében megmutatkozni. Az üzemi és területi takarékhálózatnak az eddiginél sokkal erőteljesebb szervezése jelenti ez idő szerint a legfontosabb feladatot ezen a területen. Tisztelt Országgyűlés! A Pénzügyminisztérium költségvetése az állami költségvetés szerves része és mint ilyen, a népgazdasági terv célkitűzéseivel teljes összhangban áll, azok megvalósítását szolgálja. Éppen ezért kötelessége a Pénzügyminisztériumnak a költségvetés maradéktalan végrehajtása. Az elmondottak alapján úgy látom: a feltételek és a készség is megvan ennek teljesítésére és ezért a Pénzügyminisztérium és az 1958-as év költségvetését a magam részéről elfogadom és javaslom, hogy a tisztelt Országgyűlés is fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután több felszólaló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Antos István pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. ANTOS ISTVÁN pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi állami költségvetés bizottsági tárgyalásain, valamint az Országgyűlés mostani ülésszakán képviselőtársaim számos figyelemre méltó javaslatot tettek. Észrevételeiket, javaslataikat a kormány megvizsgálja, munkája során hasznosítani fogja és azok sorsáról az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán fog beszámolni. A költségvetés előadója az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága nevében ugyancsak több javaslatot terjesztett elő. Így indítványozta, hogy a Budapesti Orvostudományi Egyetem és a klinikák rendbehozatalának meggyorsítására a költségvetésben már biztosított összegen felül további kétmillió forintot bocsássunk rendelkezésre. A javaslat indokolt. Bejelentem, hogy a kormány a Minisztertanács tartalékából ezt az öszeget biztosítani fogja. A terv- és költségvetési bizottság javasolta továbbá, hogy a kórházak munkaerő ellátásának kérdését ez év második felében a kormány vizsgálja felül és lehetőség szerint tovább javítsa. A kormány ezt a javaslatot is magáévá teszi. Végül a mezőgazdasági bizottság felvetése alapján javaslat hangzott el oly irányban, hogy az év folyamán jelentkező esetleges beruházási megtakarításokat, amennyiben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése szükségessé teszi, a termelőszövetkezeti beruházások további növelésére fordítsuk. A kormány gazdaságpolitikájának fontos része a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az ezt elősegítő javaslattal a kormány ugyancsak egyetért. Minthogy az elhangzott javaslatok elfogadása nem érinti a költségvetés eredeti előirányzatait, a szükséges összegek a Minisztertanács tartalékából fedezhetők, a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem az Országgyűlést, hogy az 1958. évi állami költségvetést és a költségvetési törvényjavaslatot az eredeti összegekkel és szövegezésben fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal.