Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-48

2565 Az Országgyűlés 48. ülése 1958. évi április 18-án, pénteken 2566 belőle. A kormány felhívását követő takarékos­sági mozgalom ezért nem lehet spontán, és si­kere nem utolsó sorban attól függ, hogy milyen intézkedéseket tervezünk, s hogyan ellenőrizzük azok végrehajtását. Ennek a feladatnak a megol­dásában, úgy vélem, fontos szerep jut a Pénzügy­minisztériumnak és az egész pénzügyi szervezet­nek. A Pénzügyminisztériumnak a takarékosság­gal kapcsolatos irányító és kezdeményező szere­péről külön is szólnunk kell. Vállalati téren to­vább kell fejleszteni az anyagi érdekeltség rend­szerét, tudatosítani kell a nyereségrészesedéshez fűződő eddigi tapasztalatokat és ismertetni kell a rendszer 1958. évi célkitűzéseit. Számos tennivaló van a készletgazdálkodás területén. Itt a felesleges láncszemek kiiktatá­sára, a felduzzadt készletek csökkentésére kínál­kozik sok lehetőség. Hasznos lenne és javaslom is a szakminisztériumokkal karöltve olyan intéz­kedési terv kidolgozását, amely elősegítené az elfekvő készletek átcsoportosítását és értékesí­tését. Ebben az évben éppen a múlt hibáin okulva hathatós intézkedésekkel biztosítani kell a be­ruházási eszközök hatékony felhasználását. Az új, központosított gazdasági rendszer megterem­tette ennek reális alapjait. Most az a legfontosabb teendő, hogy helyes pénzügyi ösztönzőkkel, az ellenőrzés fokozásával jelentősen redukáljuk a befejezetlen beruházások állományát és érde­keltté tegyük a beruházókat, a tervezőket, a ki­vitelezőket egyaránt a beruházási költségek csökkentésében. A legszigorúbb takarékosságra kell törekedni a közületek gazdálkodásában is. Egyrészt indokoltnak látszik megszüntetni, ille­tőleg csökkenteni a költségvetésben a túlzottan igénybevett állami támogatásokat, másrészt ol­csóbbá kell tenni az állami apparátus működé­sét. Ez utóbbi érdekében a minisztériumokkal és az országos főhatóságokkal együtt ugyancsak célszerűnek látszik közös intézkedési tervet ki­dolgozni és annak betartását rendszeresen ellen­őrizni. Ügy gondolom, különös figyelmet kell for­dítani ebben a munkában az igazgatási kiadások felülvizsgálatára, a reprezentációk és a külföldi kiküldetések mértékének és indokoltságának megvizsgálására. Természetes dolog, hogy a takarékossági mozgalom elképzelhetetlen a lakosság anyagi megtakarításainak fokozása nélkül. Ebben a te­kintetben az 1958-as évben jelentős feladat hárul az Országos Takarékpénztárra. Ismeretes tisztelt képviselőtársaim előtt, hogy 1957-ben jelentősen emelkedett a dolgozó nép életszínvonala. Ennek eredményeként napról napra nőtt a forint iránti bizalom, ami kedvezően hatott a lakosság ta­karékbetéteinek alakulására. Jól szemlélteti ezt az, hogy a betétállomány növekedése az 1956-os évi erős visszaesés után már az 1957. év első nap­jaiban megindult és azóta folyamatos volt. A be­tétállomány az év végén kereken 245 millió fo­rinttal volt magasabb az 1956. évi október 23-i, addig legmagasabb állománynál. A lakosság ta­karékbetétállományának fejlődési üteme ebben az évben meggyorsult. Nem egyszer előfordult az, hogy a lakosság összbetétállományának napi emelkedése a tízmillió forintot is meghaladta. Ennek következtében 1958. március 31-re a la­kosság betétállománya mintegy egymilliárd 880 millió forintra gyarapodott. Az Országos Taka­rékpénztár számottevő eredményeket ért el. ame­lyeknek kihatása ez év folyamán fog teljes egé­szében megmutatkozni. Az üzemi és területi ta­karékhálózatnak az eddiginél sokkal erőtelje­sebb szervezése jelenti ez idő szerint a legfonto­sabb feladatot ezen a területen. Tisztelt Országgyűlés! A Pénzügyminiszté­rium költségvetése az állami költségvetés szer­ves része és mint ilyen, a népgazdasági terv cél­kitűzéseivel teljes összhangban áll, azok meg­valósítását szolgálja. Éppen ezért kötelessége a Pénzügyminisztériumnak a költségvetés mara­déktalan végrehajtása. Az elmondottak alapján úgy látom: a feltételek és a készség is megvan ennek teljesítésére és ezért a Pénzügyminiszté­rium és az 1958-as év költségvetését a magam részéről elfogadom és javaslom, hogy a tisztelt Országgyűlés is fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután több felszólaló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Antos István pénzügyminiszter elvtárs kí­ván szólni. ANTOS ISTVÁN pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi állami költségvetés bizottsági tárgyalásain, valamint az Országgyűlés mostani ülésszakán képviselőtársaim számos fi­gyelemre méltó javaslatot tettek. Észrevételeiket, javaslataikat a kormány megvizsgálja, munkája során hasznosítani fogja és azok sorsáról az Or­szággyűlés legközelebbi ülésszakán fog beszá­molni. A költségvetés előadója az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága nevében ugyan­csak több javaslatot terjesztett elő. Így indítvá­nyozta, hogy a Budapesti Orvostudományi Egye­tem és a klinikák rendbehozatalának meggyor­sítására a költségvetésben már biztosított össze­gen felül további kétmillió forintot bocsássunk rendelkezésre. A javaslat indokolt. Bejelentem, hogy a kormány a Minisztertanács tartalékából ezt az öszeget biztosítani fogja. A terv- és költ­ségvetési bizottság javasolta továbbá, hogy a kórházak munkaerő ellátásának kérdését ez év második felében a kormány vizsgálja felül és le­hetőség szerint tovább javítsa. A kormány ezt a javaslatot is magáévá teszi. Végül a mezőgazda­sági bizottság felvetése alapján javaslat hangzott el oly irányban, hogy az év folyamán jelentkező esetleges beruházási megtakarításokat, amennyi­ben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése szükségessé teszi, a termelőszövetkezeti beruhá­zások további növelésére fordítsuk. A kormány gazdaságpolitikájának fontos része a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. Az ezt elősegítő ja­vaslattal a kormány ugyancsak egyetért. Mint­hogy az elhangzott javaslatok elfogadása nem érinti a költségvetés eredeti előirányzatait, a szükséges összegek a Minisztertanács tartaléká­ból fedezhetők, a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem az Országgyűlést, hogy az 1958. évi állami költségvetést és a költségve­tési törvényjavaslatot az eredeti összegekkel és szövegezésben fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal.

Next

/
Thumbnails
Contents