Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-28

1347 Az országgyűlés 28. ülése 1956. évi július 30-án, hétfőn. 1348 ágazatok közül a legnagyobb arányú beruházást a vegyipar kapja, s a második ötéves terv során meg akarjuk duplázni vegyiparunk termelését, s nem utolsósorban jelentős lépést kívánunk előre tenni a magyar műanyaggyártás fejlesztése terén is. Mindezek alapján javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot indokolása alapján" fogadja el. Javaslom továbbá, hogy módosítsa Népköztársaságunk Alkotmányának 24. §-át, amely a ^minisztériumok elnevezéséről és számáról intézkedik. ELNÖK: Minthogy a törvényjavaslathoz szólásra senki sem jelentkezett, szavazásra teszem fel a kérdést. Elfogadja-e az országgyűlés a törvényjavaslatot? Akik elfogadják, szíveskedjenek szavazni. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom és határozatilag kimondom, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára kíván szólni. KRISTÓF ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk 20. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a következőkben számolok be a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1956. évi február 11-én berekesztett ülésszaka óta kifejtett működéséről. Mindenekelőtt — tisztelt Országgyűlés — ki kell emelnem ezen ülésszak óta a Szovjetunió Kommunista Pártjának megtartott XX. kongresszusa történelmi jelentőségét, amelynek határozatai a Szovjetunió határain túl a szocializmust építő államok, így a mi népi demokratikus államunk számára is — de nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész világ valamennyi dolgozója számára — hatalmas történelmi jelentőségű esemény volt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a lenini tanítások elméletének és gyakorlatának tükrében vetette fel, többek között, a szocialista államépítés legfontosabb kérdéseit. Ezen elvek alapján a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a márciusi és az azt követő határozataiban már leszögezte országunk további demokratizálásának szükségességét. Különösen nagy jelentősége van a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége július 18. és 21. között megtartott ülésének, amelynek határozatai az ország további demokratizálása, a törvényesség megszilárdítása, egész dolgozó népünk jólétének megvalósítása érdekében az élet minden területén előremutatóan meghatározták a legfonto. sabb tennivalókat. Az állami élet demokratizmusának fejlesztése az Elnöki Tanácsra is jelentős szerepet, feladatot hárít. Az Elnöki Tanács munkáját is fel kell élénkíteni, tartalmasabbá kell tenni, biztosítani kell azt, hogy az Elnöki Tanács megfeleljen az Alkotmányban reá bízott feladatoknak. Az Elnöki Tanács az elmúlt hónapok során foglalkozott munkájának megjavításával, újabb, jobb módszerek kialakításával. Ennek érdekében több olyan határozatot hozott, amelyek segítik az Elnöki Tanács munkájának megjavítását. Például az Elnöki Tanács üléseinek rendszeresebbé tétele, a kegyelmezési jogkör gyakorlása, valamint azoknak a módszereknek a kidolgozása, amelyekkel ellenőrzi, támogatja a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti munkájának kiszélesítését. Figyelemmel kísérte a tanácsok üléseit és az azokon hozott határozatokat, az állandó bizottságok tevékenységét, ezt egyes megyékben közvetlenül is ellenőrizte. Meg kell azonban jegyeznem azt is, hogy az Elnöki Tanács munkájában még igen sok a tennivaló annak érdekében, hogy az Alkotmányban meghatározott feladatokat jól végre tudja hajtani. Az Elnöki Tanács munkájában még meglevő hiányosságokat annál inkább is ki. kell emelnem, mert az Elnöki Tanács eddigi tevékenysége során sok területen nem valósította meg azokat a helyes módszereket, amelyek a szocialista demokratizmus érvényesülését biztosították volna. Az Elnöki Tanács munkájában a demokratizmus gyakran formális volt, ami gyakran kifejeződött abban is, hogy az Elnöki Tanács ritkán tartotta meg üléseit és nem egy^ esetben az elnökséggel pótolta az Elnöki Tanács kollektív munkáját. De még inkább kifejeződött/abban, hogy az ország lakosságának többségét érintő kérdésekben is sokszor az' Elnöki Tanács alkotott törvényerejű rendeleteket, holott sokkal helyesebb és demokratikusabb lett volna, ha ezekben a kérdésekben az országgyűlés dönt. Ebből adódott elsősorban az is, hogy a törvényerejű rendeletek száma, a törvényekhez viszonyítva, aránytalanul megnövekedett, mivel a legfontosabb kérdéseket sokszor nem az országgyűlés elé terjesztettük. A jövőben biztosítani kell, hogy minden esetben az országgyűlés vitassa meg a legfontosabb kérdéseket. Ügy kell megszervezni az országgyűlésnek közvetlenül alárendelt szervek munkáját, hogy a törvényjavaslatok tervszerű, jó előkészítése segítse az országgyűlés munkáját a törvények alkotásában. Ennek elősegítése érdekében az országgyűlési ügyrend felülvizsgálata is szükséges volt és ezért az Elnöki Tanács felkérte az országgyűlés jogi bizottságát, hogy szakértők bevonásával dolgozza ki az ügyrend tervezetét, amelyet az országgyűlés jelen ülésszakán napirendre is tűztek. Az országgyűlés ügyrendjének megvitatása és elfogadása azonban felveti az Elnöki Tanács ügyrendjének felülvizsgálatát is. Az országgyűlés szerepének növekedésével az Elnöki Tanács feladatai nem csökkennek, hanem növekednek, mert az Elnöki Tanács elé kerülő törvényerejű rendeletek alapos előkészítése és megvitatása fokozott követelményeket állít az Elnöki Tanács elé is. Éppen ezért felveti annak szükségességét is, hogy az Elnöki Tanács munkájában fokozottabban érvényesüljön a kollektivitás, a demokratizmus. Az Elnöki Tanács munkájában előtérbe kell helyeződnie a tanácsok, mint államhatalmi szervek Alkotmány által reájuk bízott felügyeleti tevékenységének, másrészt ellenőrző szerepet kell, hogy gyakoroljanak az államhatalmi szervek működése felett, őrködnie kell az állami szervek törvényes tevékenységén. Az államhatalom helyi szervei munkájának megjavításában igen nagy jelentősége van az