Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-48

5223 Az Országgyűlés 48. ülése lí mindössze 9 százaléka készült mérnöki pályára, míg mintegy 45 százaléka jogot tanult, hogy felkészült apparátus álljon az elnyomó tőkés, feudális rend rendelkezésére. Az egyetemisták zömének fásultságában tükröződött az a perspektívátlanság, amely fiataljaink előtt állt. Ma a mérnökhallgatók aránya megközelíti az összes hallgatók 40 százalékát. Mellettük az orvosok, mezőgazdászok és közgazdászok száma vált uralkodóvá. A hallgatók száma 1938-hoz viszonyítva csaknem megnégyszereződött, a többségük a nép érdekét kívánja szolgálni tevékenységével. A kritikátlanul, csak a Nyugat felé hajlongok okulására hadd jegyezzem ,meg, hogy amíg hazánkban 1938^ban 10 000 lakosra 12,8 egyetemi vagy főiskolai hallgató esett, amely szám 1956-ban 41,3 főre emelkedett, addig az egyetemi képzéséről valaha , híres Angliában 1953-ban mindössze V*,8 fő, Belgiumban 1954-ben 26,7, Nyugat-Németországiban 25,3 fő, Spanyolországban 22 fő jutott. A felsorolt nyugati országok legmagasabb arányát is 14,6 fővel haladtuk meg. Nálunk az egyetemi és főiskolai hallgatók több mint 50 százaléka munkás és dolgozó paraszt származású, ugyanakkor Franciaországban — ahol az ipari munkásság az összlakosság 12 százalékát teszi ki —, 2 százalék munkás, 5 százalék paraszt származású ifjú tanul az egyetemeken. Amíg nálunk az egyetemi és főiskolai hallgatók 91 százaléka részesült ösztöndíjban és több mint fele diákotthonban lakott, addig az Orvosi Iskolák Világigazgatóságának 1953-ftá genfi közlése alapján a kanadai edmontoni, vagy a halifaxi egyetemeken 420—450 dollár a tanulmányi díj. Ezt nagyon sok fiatal előzetes fakitermelési és bányászati munkával tudja csak előteremteni, ha egyáltalán kap munkát. De nemcsak mennyiségi javulásról van szó a nevelő, oktató munkában, minőségileg is sokat fejlődött; az élet és iskola összekapcsolásában, a természettudományos képzés kiszélesítésében, B humán és reál tárgyak tartalmi munkájában is nagyon sokat léptünk előre. Az a tény, hogy több mint 10 000 területi és üzemi könyvtár, illetve fiók áll dolgozó népünk rendelkezésére, és hogy 1955-ben csak a területi könyvtárakból 18 132 000 kötetet kölcsönöztek ki, azt bizonyítja, hogy nálunk a legszélesebb rétegek számára is elérhetővé vált a könyv, míg Nyugaton még sok munkás szemében fényűzésnek kell számítani. Jellemző, hogy amikor 1956-ban a párizsi Magyar Intézetben a Magyar Könyvkiadó Igazgatóság vezetője előadást tartott a francia kiadók előtt, a imagyar könyvkiadás és olvasottság helyzetéről, hitetlenkedve fogadták, hogy a francia irodalom nagyjainak a műveit mi 80 000res példányszámokban adjuk ki, mint peldaui Stendhal Vörös és feketé-jét, vagy Balzac Goriot apó-ját. Náluk ilyen magas példányszamot, ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen elérni. Nyugat-Németországban egy közepes regény ára 15 márka, a munkások átlagkeresete pedig 300—400 márka havonta, tehát egy közepes könyv az átlagkereset 5—6 százalékába kerül, míg nálunk mindössze 1,5—2 százalékába. S. évi április 18-án, pénteken 2524 Filmszínházaink egy része korszerűségben elmaradt ugyan, de a film igazán elérhető nálunk minden dolgozó számára. Színházaink látogatottsága háromszorosára növekedett. Nemrég járt Hamburgban Operaházunk egyik karmestere, aki elmondta: az ottani opera igazgatója nehezen akarta elhinni, hogy Budapesten, amelynek lélekszáma 'nagyjában azonos Hamburgéval, két operaépület sem képes kielégíteni a közönség igényeit. Ismeretes előttünk a milánói Scala és más nyugati operák helyzete. Népünk megnövekedett kulturális színvonalát és igényét jelzi a népművelési házak és a művészeti csoportok száma. Itt is valóságos forradalom ment végbe az elmúlt nyolc esztendő alatt. 1957-ben 2022 területi kulturális otthonnal rendelkeztünk, e téren a legnagyobbarányú fejlődés falun következett be. A volt nincstelen agrárproletár, az urak cselédje a maga lábára állt, birtokosa lett a földnek és százával építelt magának kulturális otthonokat. Példának felhozhatom a Nógrád megyei Somoskőújfalu lakosait, akik 230 000 forint állami hozzájárulás mellett, társadalmi összefogással másfélmillió forint értékű kulturális otthont építettek. Volt olyan nap, amikor egyszerre 54 helyi szakmunkás dolgozott társadalmi munkában. Szakc község küldöttsége nemrég megkereste a Művelődésügyi Minisztériumot: egymilió forintnyi községfejlesztési hitel mellé félmilió forintot társadalmi úton teremtenek elő, hogy kulturális házat építhessenek. Kulturális otthonainkban 3714 művészeti csoport és csaknem 1500 kor működik. Több mint kétharmaduk a falura esik. Népünk a szovjet népek nagy családja segítségével levetette nyakáról a vad úri tatárokat, új életet épített magának. Ez fájt ama sötét erőknek, amelyek 1956 októberében kimutatták Igazi szándékukat. Felvetődik a kérdés, voltak-e hibák az építés során? Voltak. De a művelődésügy terén is kijavításuk útján jártunk. Volt-e helyenként dogmatizmus? Volt. De itt úgyszólván mindent, ami a szocialista kultúra megteremtésére irányult, dogmatizmusnaftc kiáltottak ki. A Szovjetuniót, ahol az elmúlt negyven évben a tudomány, a technika az egész világot bámulatba ejtő konstrukciókat alkotott és amelynek segítségével népünk elérhette e ragyogó fejlődést, hazánk ellenségeként tüntették fel, míg az imperializmust, amely népünknek e vívmányai ellen tört, barátiként próbálták ránkerőszakolni. Az ellenforradalom során azonos színűnek mutatkoztak e sötét erők a hitleri fasiszta könyvégetőkkel és az SS-hóhérokkal, s csak helyeselni lehet pártunknak, kormányunknak azt a politikáját, hogy határozottan lépett fel és lép fel azok ellen, akik nem óhajtanak tanulni az ellenforradalom nagy történelmi leckéjéből. Gazdasági vonalon alapvető fordulat következett be hazánkban. A termelőeszközök az iparban iszinte teljességgel társadalmi tulajdonban vannak. Falun is erősödik — ha lassan is — a közös, az enyém helyett a mindnyájunké elvére való törekvés. De a társadalmi tudat — az elért hatalmas fejlődés ellenére — el van maradva a szocialista alaptól. Némi elmaradás itt törvényszerű, a nagyobb elmaradás viszont hátráltatja az alap gyorsabb fejlődését.