Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-47

2487 Az Országgyűlés 47. ülése 1958. évi április 17-én, csütörtökön. 2488 A földművelésügyi tárca költségvetése a mezőgazdasági termelés növeléséhez és a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges feladatok megvalósítását elősegíti, biztosítja, ezért a költségvetést az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága és a macám nevében elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Dögei Imre földművelésügyi miniszter elvtárs kíván szólni. DÖGEI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés elé terjesztett 1958. évi állami költségvetési javaslat kifejezi azt a fejlődést, amelyet az ellenforradalom utáni első évben, 1957-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével elértünk. A költségvetési javaslat helyes arányban osztja el az állam kezében levő anyagi erőket a népgazdaság egyes ágai között, biztosítja a legszükségesebb pénzügyi és anyagi eszközöket népgazdaságunk, s ezen belül a mezőgazdaság előtt álló 1958. évi feladatok sikeres végrehajtásához. Azt, hogy az országgyűlés elé terjesztett 1958. évi állami költségvetésben előirányzott összegek alátámasztják-e kellőképpen a mezőgazdaság előtt álló 1958. évi feladatok végrehajtását, akkor tudjulk helyesen elbírálni, ha figyelembe vesszük népgazdaságunk és ezen belül a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét és a mezőgazdaság előtt álló feladatokat. A mezőgazdaság terén az elmúlt évben jelentős eredményeket értünk el — erre már Sasi János képviselőtársam is utalt. Három alapvető feladatot kellett megoldanunk: az ellenforradalom támadásaival szemben meg kellett védeni a mezőgazdaság területén elért szocialista vívmányainkat, a termelőszövetkezeteket, a gépállomásokat és az állami gazdaságokat. Rendezni kellett a vitás földügyeket, helyre kellett hozni az ellenforradalom által okozott károkat és biztosítani kellett a termelés zavartalan menetét. A mezőgazdasági termelés irányításában a helytelen, túlzott adminisztratív módszerek helyett ki kellett dolgozni a mezőgazdasági termelés irányításának új módszereit. Ezen feladatokat lényegében sikeresen megoldottuk. A kormány az ellenforradalom utáni nehéz gazdiasági helyzet ellenére is biztosította a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagokat és eszközöket. így a költségvetésben előirányzott állami vetőmagakció keretében az elmúlt év során minőségi kalászos és kukorica-vetőmagból 10,5 százalékkal, ezenkívül takarmány-vetőmagból 25 százalékkal bocsátottunk nagyobb menynyiséget a termelők rendelkezésére, mint 1956ban. Javítottuk a műtrágya-ellátást is. Az 1956. évi 25 500 vagon műtrágyával szemben 1957-ben 36 000 vagon műtrágyát kapott a mezőgazdaság. Általában zavartalan volt a növényvédőszer-elIátás és teljes egészében biztosítottuk a zöldségtermesztésihez szükséges anyagokat, üveget, ablakkeretet stb. Az állattenyésztés fejlesztését nagymértékben elősegítette a tenyész- és vágómarha, valamint a tej árának rendezése, és a mértéktelen borjúvágások megakadályozására hozott intézkedések. A mezőgazdasági termelést nem a korábban alkalmazott bürokratikus módszerekkel, mint például a kötelező vetéstervek, a központilag előírt termelési és tenyésztési módszerek, hanem átgondolt, a termelők anyagi érdekeltségét szem előtt tartó sazdaságDolitikai intézkedésekkel igyekeztünk befolyásolni. Terveink reálisabbak voltak, jobban építettünk a termelők, a dolgozó parasztság tapasztalatára. A tapasztalat, a tények azt igazolják, hogy ez helyes volt. A kormány helyes gazdaságpolitikai intézkedései, a termelőszövetkezetek megvédése, a vitás földügyek rendezése, a megfelelő felvásárlási és árrendszer, valamint a közvetlen anyagi támogatás nyomán megnövekedett a dolgozó parasztság termelési kedve. Ez párosulva a viszonylag kedvező időjárással, 1957-ben jelentős eredményeket hozott a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdasági termelés az 1957. évi népgazdasági tervben előírt termelési tervét 105,2 százalékra teljesítette. Jelentős eredménynek kell tekinteni, hogy az ellenforradalom utáni nehéz helyzetben, a sok vitás földkérdés ellenére is az egész ország szántóterületét megművelték. Az 1956. évihez mérten 13,9 százalékkal, kereken 600 000 kat. holddal növekedett az abrakés szálastakarmány-növények területe. Javult a termelés színvonala. Az állami tervben előirányzott termésátlagokat úgyszólván minden növénynél túlteljesítettük. A mezőgazdasági termelés másik fő ágában, az állattenyésztésben is értünk el eredményeket. Állattenyésztésünk nagy részben kiheverte az ellenforradalom által okozott károkat. A szarvasmarha-tenyésztésben növekedett a vemhes tehenek aránya és javult borjúszaporulat. Az egy tehénre jutó „átlagos évi tejtermelés országosan 200 literrel növekedett. Az állami gazdaságokban levő mintegy 54 000 tehén évi tejtermelése átlag 3024 liter, az országosan törzskönyvi ellenőrzés alatt álló 65 000 tehén évi átlagos tejtermelése pedig 3214 liter, ami több mint 1200 literrel ha-, ladja meg az országos átlagot. A vágómarha átlagsúlya 1957-ben 10 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Biztatóak az eredmények a sertéstenyésztésben is. A központi ellátásra felvásárolt összes sertések vágósúlya 9 kilogrammal növekedett darabonként.- 1957-ben a juhállomány 150 000-nrel növekedett és 18 vagonnal több gyapjút vásároltunk fel, mint 1956-ban. Baromfiállományunk növelésére 1957-ben kereken 20 millió naposcsibét keltettünk és a baromfitörzsállomány egymillióval növekedett. Az eredményeket elősegítette a tenyészállatok jobb kiválasztása, a javuló takarmányellátás, gondozás és az állategészságügyi rendszabályok fokozottabb betartása. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredmények mellett azonban vannak még hibák, hiányosságok is. amelyet a legsürgősebben ki kell javítanunk. Ezek közül egynéhányra már Sasi elvtárs is utalt felszólaláséban. Amit ő bírálatként felvetett, az jogos bírálat. A termésátlagok növelésének alapvető tényezője a talajok termőerejének fokozása. Ennek ellenére az istállótrágya és egyéb szervestrágya helyes kezelésére és felhasználására még