Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-47

2 475 Az Országgyűlés 47. ülése 1958. évi április 17-én, csütörtökön. 2476 bolyokat vezetni be ás hathatósabb belügyi intézkedéseket alkalmazni. Hozzá szeretném tenni ehhez rendőrségünk, ügyészségünk dolgozói, bíróságaink bírái felé, hogy ebben a munkában számíthatnak minden becsületes emberre, mindazokra, akik szocializmust akarnak építeni, mindazokra, akik a szocializmust védik, akik munkájukkal erősítik államunkat és népi rendszerünket, akik pártunk és kormányunk mögé tömörülve építik a szocializmust. Hadd tegyem hozzá, megint a külső iés a belső ellenség kétkedő és hitetlenkedő erőihez szólva, hogy ez a szocializmust építő dolgozó nép, amely támogatja belügyi és igazságügyi szerveink ilyen irányú munkáját, népünknek, az ország lakosságának többségét teszi ki. Nyugodtan merem állítani: a szocializmust építő és az ellenforradalomból sok tanulságot levonó dolgozó magvar nép jól tudja, hogy békés építőmunkánk sikereit, a szocializmus építésének eredményeit csak az ellenség minden téren való üldözésével, munkájának lehetetlenné tételével tudjuk megvédeni, akkor, ha csírájában fojtunk el minden olyan kísérletet, amely társadalmunk ellen akármilyen bűncselekmény formájában megnyilvánul. Bátran mondhatom, hogy minden becsületes, a szocializmust, hazáját szerető ember helyeslésével találkozik állami és belügyi szerveinknek az az intézkedése, amely a fegyelmet és a rendet követeli meg és elősegíti a társadalmi tulajdon védelmét. Szocializmust épito munkásosztályunk és dolgozó népünk sokkal odaadóbban és lelkesebben dolgozik, ha látja, tudja és érzi: van erős állami szervünk, amely megvédi munkájának gyümölcsét, amely nem engedi hogy egyesek elherdáljak a nep vagyonát, megvédi szocialista építésünk eredményeit és sikereit. Ha dolgozó népünk érzi es tudja, hogy szocialista államunk támaszkodik ra, akkor vele összefogva akadályozza meg a bűncselekmények elkövetését, bármely oldalról es irányból kíséreljék azt meg és kiküszöböli mindazokat a jelenségeket, amelyek kárt és bajt okoznak, gátolják a szocializmus építését Ezt bizonyítják azok az eredmények is, amelyeket dolgozó népünk másfélévi tevékeny munkaival rîépt Befejezésül csak annyit: ahhoz, hogy e két minisztérium, amelynek munkájával hozzászólásomban foglalkoztam, feladatait a jövőben meg eredményesebben és jobban tudja megoldani, tovább kell fejleszteni a dolgozók Politikai képzettségét, szakmai műveltségét es hadd tegyem hozzá, technikai felszerelését is. A jogi és igazságügvi bizottság a költségvetés tárgyalásakor megállapította, hogy e ieJadatok megoldására a kormányunk által ,eloiranyzott költségvetés megfelel a követelményeknek, megteremti annak alapját, hogy a ket minisztérium munkáját jobbá, eredményesebbe es hasznosabbá tegvék. Éppen ezért a jogi es igazsagüevi bizottság, valamint a magam neveben a költségvetést elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Iván Istvanne képviselőtársunk. IVÁN ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának megbízásából kívánok hozzászólni a bel- és a külkereskedelmi tárca költségvetésének néhány fontosabb kérdéséhez. A bel- és külkereskedelem költségvetési feladatainak meghatározásában alapvető kiindulópont, hogy a bel- és külkereskedelem feladata szoros összefüggésben van népgazdaságunk helyzetével, az ipar és a mezőgazdaság termelésével és az abból következő életszínvonal-alakulással. A belkereskedelem dolgozói a múlt évben eredményes munkát végeztek, s az 1957. évi áruforgalmi tervet 100 százalékra teljesítették, aminek eredményeképpen a kereskedelem az elmúlt évben 9,7 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1956-ban. Ezt a nagyobb forgalmat részben a hazai fogyasztási iparnak a vártnál gyorsabb helyreállítása és tervtúlteljesítése, résziben a Szovjetunió és a többi baráti országok nagymérvű segítsége és támogatása, végül a fogyasztási cikkek importjának a korábbi évekhez képest nagyobb mennyisége és Választéka tette lehetővé. A lakosság jövedelmének emelkedése és az egyre színvonalasabb áruellátás eredményeként az áruforgalom összetételében az életszínvonal emelkedését tükröző szerkezeti változások következtek be. 1956-hoz viszonyítva 1957-ben az élelmiszerforgalom 90,2 százalék, a ruházati cikkek forgalma 102,7 százalék, a vegyes iparcikkek forgalma 113,5 százalók volt. Ha megvizsgáljuk a fogyasztás alakulását, látjuk, hogy mind az élelmiszer-forgalom, mind iaz iparcikk-forgalmon belül jelentős minőségi változás következett be. Az élelmiszer-áruellátás általában bőséges, kielégítő és zavartalan, cukorból, lisztből, ecetből, rizsből jobb az ellátás, mint eddig bármikor. Az egész országban és Bács megyében is az elmúlt évben igen jó volt a húsellátás. Ebben az évben azonban a kereskedelem — ezt őszintén meg kell mondani — nem tudta az igényeket 100 százalékig kielégíteni, ami elsősorban a megnövekedett keresletből adódik. Különösen a sertéshús-kereslet kielégítése hiányos. A hiányok oka — mint hangoztattam — elsősorban az, hogy fokozottabban megnövekedett .az élelmiszerfogyasztáson belül a hús és a húskészítmények fogyasztása. A földművesszövetkezetek sokat segíthetnének a húsellátás megjavításában, azonban jelenleg az a helyzet, hogy ezt nem minden falusi földművesszövetkezet tartja szívügyének, mellékes feladatként kezeli, s így az állami készletből kell a falu ellátását is biztosítani. Ha minden földművesszövetkezet szívügyének tekintené a falu húsellátásának biztosítását, ez a'város ellátását is segítené, mert nemcsak a falura kiszállított sertés- és marhahús maradna a városban, hanem a faluról is több baromfi kerülne a városba. Javaslom, hogy a SZÖVOSZ vizsgálja meg ezt a problémát és a lehetőségek felhasználásával segítse a húsellátás problémájának megoldását. Az élelmiszerellátás 1958-ban továbbra is kielégítő lesz, s egyes cikkekből tovább javul az ellátás. Például 17 millió literrel több tejet, 280 vagonnal több citromot, 60 vagonnal több csokoládés árut, 170 000 hektoliterrel több söt hoz forgalomba a kereskedelem, mint 1957-ben. Az