Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-46

2407 Az Országgyűlés 46. ülése 1958. évi április 16-án, szerdán. 2408 hoznak. Miként valamennyi többi szocialista országban, az önök hazájában is gyökeres változást hozott a népi hatalom megteremtése. Gyárak, kombinátok és nagyszerű új iparvárosok épültek. A tehetséges magyar nép erőfeszítései révén és a Szovjetunió nagy segítségével az önök hazája hatalmas ipari országgá fejlődött, ugyanakkor emelkedett a magyar nép anyagi és kulturális életszínvonala is. Mialatt azonban Magyarország dolgozó népe nagy alkotásokat hozott létre és két keze munkájával építette boldog jövőjét, az imperialisták — együttműködve a külső és belső reakciós erőkkel és a Nagy Imreféle revizionisták segítségével — fasiszta ellenforradalmat szerveztek és robbantottak ki, hogy megdöntsék a népi hatalmat és visszaállítsák a kapitalizmust. Az imperializmus és az ellenforradalom nemcsak a magyar nép és a magyar államhatalom ellen indított támadást, hanem támadása ugyanakkor a szocialista tábor ellen is irányult, amelynek egyik méltó tagja Magyarország, A magyar kérdés, a magyar ügy, tehát ugyanakkor egész szocialista táborunk ügye is volt. Egész népünk kifejezésre juttatta mélységes együttérzését, amikor a másfél évvel ezelőtti tragikus események annyi kárt okoztak az önök országának. A szívünk sajgott, amikor az ellenforradalmárok barbár tetteiről hallottunk, amikor hírt kaptunk arról, hogy az ellenforradalmárok kegyetlenül legyilkolják magyar kommunista elvtársainkat, akik hősiesen védelmezték pártjukat, a népi hatalmat és a szocialista tábort. Pártunk mindenkor a testvéri magyar nép létérdekeinek megfelelő magatartást tanúsított. Azokban a napokban az egész albán nép a népük mellett hűségesen kitartó hazafias magyar képviselők mellett, a magyar munkások és parasztok mellett állt, akik védelmezték népi hatalmuk vívmányait és hazájuk függetlenségét. Pártunk ingadozás nélkül támogatta a Magyar Szocialista Munkáspártot és a forradalmi munkás-paraszt kormányt, amely az aljas ellenforradalmi támadás, az imperialisták által szervezett ellenforradalom nehéz napjaiban kezébe vette és biztos kézzel irányította a testvéri magyar nép sorsát. Meg voltunk győződve arról, hogy ezekben a zavaros napokban a nép legkiválóbb és leghűségesebb fiai kezükbe veszik hazájuk magasztos érdekeinek és a népi hatalom vívmányainak védelmét. Ezekben a kritikus percekben rendkívül nagy érdemeket szerzett a magyar nép méltó fia, a mi hőn szeretett Kádár János elvtársunk, (Lelkes taps.) aki a párt és a kormány élén, a szovjet hadsereg segítségével, visszaállította a népi hatalmat. Rendkívül nagy örömmel tölt el bennünket, amikor az önök fővárosának utcáin járva azt látjuk, hogy milyen gyorsan eltűnnek az ellenforradalom által okozott nagy károk. Jóleső érzéssel halljuk, hogy a termelés színvonala meghaladja az ellenforradalom előtti színvonalat, és hogy napról-napra jobban él a testvéri magyar nép. Biztosak vagyunk abban, hogy az önök pártjának és kormányának bölcs és helyes vezetésével a testvéri magyar nép tovább szilárdítja egységét és mindig meg tudja védeni a nép hatalmát, egyre újabb és újabb sikereket fog aratni a szocializmus építésében. Kedves Elvtársak! Az önök Országgyűlése jelenlegi ülésszakán az emberiség sorsának egyik létfontosságú kérdését vitatja meg, azt a felhívást, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa valamennyi ország dolgozóihoz, parlamentjéhez és kormányához intézett a béke megvédésére, a jóhiszeműség megteremtésére és a népek közötti együttműködés fejlesztésére. Nagy örömmel közölhetem önökkel, hogy a mi nemzetgyűlésünk legutóbbi ülésszakán csatlakozott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának e felhívásához, mégpedig egyhangúlag és hatalmas lelkesedéssel. Mçg vagyunk győződve arról, hogy ez a felhívás az önök részéről is teljes támogatásra és szolidaritásra talál. A béke megvédésének kérdése az egész világ valamennyi parlamentjének és minden népnek legfőbb feladata. Meg kell fékezni az imperialistákat. A világ valamennyi népének arra kell kényszeríteni az imperialistákat, hogy felhagyjanak háborús előkészületeikkel és a hidegháborúval. Csupán a népek megbonthatatlan egysége és akarata érheti el ezt a magasztos célkitűzést, a béke megvédését. A Szovjetunió, a világbéke élharcosa, újabb jelentős, bátor, kezdeményező lépést tett, amikor egyoldalúan beszüntette az atomfegyverekkel folytatott kísérleteket. Ezekben a napokban a mi kormányunk pozitív választ adott, szolidaritást vállalt a Szovjetuniónak ezzel a határozatával, amely a béke ügyét szolgálja. Miközben azonban a Szovjetunió ilyen határozatot hozott, az amerikai és az angol imperialisták a Csendes Óceánon újabb atomkísérletekre készülődnek, a bonni parlament pedig határozatot hozott az újjáélesztett hitlerista hadsereg atomfegyverekkel való felszerelésére. A tények most újból leleplezik a világ minden népe előtt az amerikai és az angol imperialistákat, megmutatva ezeknek a háborús uszítóknak, a romboló háború előkészítőinek igazi arcát. Egy idő óta azonban a nemzetközi helyzet alakulása egyáltalán nem kedvez az imperialistáknak. Az imperialisták képtelenek ellentállni a Szovjetunió békeoffenzivájának. Az imperialisták számára napról napra nehezebbé válik a belső és a külső helyzet, mialatt a mi táborunk szakadatlanul napról napra jobban erősödik. Fáradhatatlanul kell dolgoznunk táborunk egységének acélos megszilárdításáért, mert ezzel a békét erősítjük, mert így nem engedjük meg, hogy az ellenség bárhol is befurakodhassék sorainkba. Kedves Elvtársak! Nagy örömmel töltenek el bennünket az önök sikerei és saját sikereink, de azért nem pihenünk meg babérainkon, mert jól tudjuk, hogy még sok munka vár ránk, amíg felépítjük a szocializmust, s még több munka vár ránk, amíg eljutunk a kommunizmusba. Rendíthetetlenül bízunk azonban abban, — és ezt a bizalmat az önök körében is tapasztalhatjuk — hogy a jövő a mienk, a jövő a szocializmusé, a jövő népünké! A jövőben egyre újabb és újabb sikereket fogunk aratni, ha tovább erősítjük a Szovjetunió