Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-46

2403 Az Országgyűlés 46. ülése 1958. évi április 16-án, szerdán. 2404 zók egy emberként tettek hitet dolgozó népünk iránt érzett őszinte szeretetük mellett, s minden erkölcsi és anyagi támogatást megadtak ahhoz, hogy elháríthassuk a bennünket fenyegető ha­lálos veszedelmet. Kérem önöket, kedves albán barátaink, tol­mácsolják a testvéri albán népnek a magyar dolgozó nép köszönetét a nehéz időkben nyúj­tott segítségért. (Nagy taps.) Kedves Elvtársak! Kedves Barátaink! Ha­zánkban való tartózkodásuk alatt lehetőségük lesz még jobban megismerni népünket; meggyő­ződni arról, hogy dolgozó népünk egységesen követi pártunknak, a Magyar Szocialista Mun­káspártnak és forradalmi munkás-paraszt kor­mányunknak a politikáját és sikeres erőfeszíté­seket tesz hazánk felvirágoztatása, a szocializ­mus építése érdekében. Alkalmuk lesz 'meggyőződni arról is, milyen mélyen él a magyar dolgozó népben az albán nép iránti szeretet, a dolgozók nemzetközi szoli­daritásának nemes érzése, a béke megvédésének szilárd akarata, valamint a hála és szeretet ér­zése közös felszabadítónk és nagy barátunk, a Szovjetunió iránt. (Taps.) Bizonyosak vagyunk abban, hogy hazánkban tett látogatásuk még jobban elmélyíti és megszi­lárdítja népeink között a barátságot és testvéri együttműködést. Érezzék jól magukat, s legyen örömteljes hazánkban való tartózkodásuk. Éljen és virágozzék a magyar és az albán nép megbonthatatlan örök barátsága és testvéri együttműködése. (Hosszantartó, lelkes taps.) Tisztelt Országgyűlés! Az Albán Népköztár­saság Nemzetgyűlése küldöttségének vezetője, Tónin Jakova elvtárs üdvözölni kívánja az Or­szággyűlést. TÓNIN JAKOVA: Tisztelt Elnök Elvtárs! Kedves Képviselő Elvtársak és Elvtársnők! Ked­ves Barátaink! Engedjék ímeg, hogy az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése és az egész albán nép nevében köszönetet mondjak a Magyar Nép­köztársaság Országgyűlésének és a testvéri ma­gyar népnek azért a meghívásért, hogy résztve­gyünk az Országgyűlés ülésszakán, s hogy meg­látogassuk az önök szép országát. Ugyancsak engedjék meg, hogy a magam és az egész küldöttség nevében szívemből köszöne­tet mondjak ezért a rendkívüli szívélyes és test­véri fogadtatásért, amelyben részünk van, ami­óta lábunkat az önök hazájának földjére tettük. Otthon érezzük magunkat, mint testvérek kö­zött, és ez nagy melegséggel tölt el bennünket. Nagy fontosságot tulajdonítottunk annak a meghívásnak, hogy vegyünk részt az Országgyű­lés ülésszakának munkálataiban. Ezt a körül­ményt fontos eszköznek tartjuk ahhoz, hogy or­szágaink képviselői közvetlenül találkozzanak, hiszen országaink a Szovjetunió által vezeteti legyőzhetetlen szocialista béketábor két tagja, és sikeresen építik a szocializmust. A szocialista tábor országai között a parla­menti küldöttségek cseréje nagyon nagy jelen­tőségű, hiszen ezek a cserék elősegítik, hogy még jobban megerősítsük országaink kapcsolatait, hogy tovább szilárdítsuk hatalmas táborunk egy­ségét, mert ezek a küldöttség-cserék lehetővé te­szik, hogy kölcsönösen jobban megismerjük egy­mást, s kicserélhessük tapasztalatainkat. Nemzetgyűlési képviselőink azt a feladatot bízták küldöttségünkre, hogy adjuk át a magyar Országgyűlés képviselőinek — és önök révén az egész magyar népnek — forró testvéri üdvözle­tünket és jókívánságaikat, hogy a magyar nép egyre nagyobb sikereket érjen el országának szo­cialista építésében. Az albán népet ősi, baráti hagyományok fű­zik a testvéri magyar néphez. Azokban a közös harcokban, amelyeket 500 évvel ezelőtt az Euró­pára törő törökök ellen vívtunk Szkander bég és Hunyadi János egyesítette őseink dicső fegyve­reit és attól az időtől kezdve az évszázadok fo­lyamán az albán nép mindig úgy tekintett a ma­gyar népre, mint olyan barátjára, akiben rendít­hetetlenül bízhat. Ez a bennünket összefűző ba­rátság acélosan szilárd, megbonthatatlan alapot kapott, amikor felszabadultunk a fasiszta meg­szállás alól, és amikor országainkban a munkás­osztály, valamint a város és a falu többi dolgozói vették kezükbe az államhatalmat. El vagyunk tökélve arra, hogy napról-napra tovább erősít­sük ezt a barátságot, és mindent elkövetünk e nemes kötelességünk teljesítéséért. Követve Munkapártunk bölcs tanításait és politikáját, napról napra növeljük népünkben azt a szerete­tet és barátságot, amelyet a magyar nép iránt táplál, az iránt a magyar nép iránt, amelyik pártjának, valamint a forradalmi munkás-pa­raszt kormánynak a vezetésével bebizonyította az egész világ előtt, hogy semmi sem akadályoz­hatja meg Magyarországon a szocializmus épí­tését, hogy a népi Magyarország mindenkor a dicsőséges Szovjetunió vezette szocialista béke­tábor méltó tagja volt és az is marad mindörök­re. (Nagy tapST) Kedves Elvtársak! Amióta hazánkban megalakult a népi hata­lom, Munkapártunk helyes marxista-leninista vezetése mellett országunk nagy léptekkel halad előre a gazdasági és a kulturális felemelkedés útján a szocializmus építésének útján. Mielőtt 1944-ben megalakult volna hazánkban a népi ha­talom, országunk gazdasági és kulturális téren egyaránt nagyon elmaradott ország volt. Az im­perialisták és a feudális burzsoá klikk tudatlan­ságra, és nagyon súlyos gazdasági helyzetre kár­hoztatta népünket. A felszabadulás óta eltelt 14 év alatt azonban eltüntettük a szomorú múlt nyomait, és népünk lelkesen hozzálátott az építő munkához. Pártunk különösen nagy gondot fordított és fordít az ipar és a bányászat fejlesztésére, amely népgazdaságunk jövendő fejlődésének alapja. A felszabadulás előtt úgyszólván egyáltalán nem volt albán ipar, ma viszont nemcsak tucatjával, hanem százával működnek hazánkban gyárak, bányák, és különböző iparvállalatok. 1960-ban az albán ipar össztermelésének része egész népgaz­dasági termelésünkben meghaladja majd az 50 százalékot. Ez azt jelenti, hogy megszűntek or­szágunkban a régi viszonyok és hazánk ipari or­szággá válik. Különösen nagy fontosságot tulaj­donítottunk a termelő eszközök fejlesztésének, és kiváltképpen a bányák fejlesztésének. A leg-

Next

/
Thumbnails
Contents