Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-45

2861 Az Országgyűlés 45. ülése 2S egyéb adottságot. Egy esztendő tapasztalatai ad­ják meg elsősorban további eredményes munká­jukhoz a leghasznosabb tanácsot. Az 1957-es esz­tendő alatt szerzett tapasztalatokból kiindulva és a tapasztalatokat felhasználva állami és szö­vetkezeti felvásárló szerveink az ezen a téren dolgozók becsületes munkájával valóra tudják váltani népgazdasági tervünkből a reájuk eső részt. Ha jól dolgoznak, teljesen ki tudják szo­rítani mind a felvásárlásból, mind az értékesí­tésből az elmúlt évben eléggé jelentős teret nyert spekuláns elemeket. A terv teljesítése mellett ez a feladat is állami és szövetkezeti felvásárló szerveinkre vár. Ha az állami és szövetkezeti felvásárló apparátus jól és tisztességesen dolgo­zik, a spekulánsok, az üzérkedők nem sokat tud­nak a termelők és fogyasztók zsebének rovására keresni és nem sok adminisztratív intézkedésre lesz szükség ahhoz, hogy az üzérkedők teljesein Kiszoruljanak a piacról. Hazánkban a szocialista kereskedelem, a felvásárló kereskedelem is, igen kedvező adott­ságok között végezheti munkáját. S ha ilyen adottságok mellett mégis jelentősebb mértékben történne üzérkedés a magyar föld termékeivel, az csak állami és szövetkezeti kereskedelmünk elégtelen munkája nyomán fordulhatna elő. Az 1958. évi népgazdasági terv mezőgazdasági ter­melésünkre és mezőgazdasági termékek felvásár­lására tervezett előirányzatai biztosítják a la­kosság zavartalan élelmiszerellátását, de módot adnak arra, hogy jelentősen emelkedjék kivite­lünk mezőgazdasági termékekből és ugyancsak jelentősen csökkenjen mezőgazdasági termékek­ből a behozatalunk. A tervnek ez a célkitűzése népgazdaságunk további megerősödése szem­pontjából igen nagyjelentőségű. A mezőgazda­sági termékek kiviteli és behozatali arányának jelentős mértékű megváltoztatása komolv segít­séget ad népgazdasági helyzetünk további meg­javításához, a még meglevő népgazdasági prob­lémáink megoldásához. Tisztelt Országgyűlés! Az 1958. évi népgazdasági tervünk sok te­kintetben eléggé feszített, de megvalósítható, mert a magyar nép bízik kormányunkban, s annak célkitűzéseit szorgalmas munkával, meg­növekedett termelési kedvvel támogatja. A Ká­dár János elvtárs vezetésével működő kormány egv és negyed év alatt megszerezte az ország dolgozói nagy többségének bizalmát, megszerezte határozott politikai irányvonalával. A párt és a kormány iránti bizalom még tovább növekszik, tovább erősödik a iövőben. mert biztosra vesy­szük, hoev a politikai irányvonal teljesen n ^ eddigi, teljesen töretlen marad. A legutóbbi hetekben igen sokfelé jártam az országban. Beszélgettem dolgozó parasztok­kal, termelőszövetkezeti tagokkal és egyénileg gazdálkodókkal egyaránt. Mindenütt azt tapasz­taltam, hogy a parasztok, mind a termelőszövet­kezetiek, mind az egyéniek megelégedettek, szinte kivétel nélkül azt mondják, azt óhajtják, maradjon továbbra is úgy, ahogy most van. És ezt, tisztelt Országgyűlés, nemcsak a jelenlegi 58. évi január 29-én, szerdán. 2362 i életmódjukra vonatkozóan mondják és értik, I hanem elsősorban arra a politikai vonalveze­i tésre, amely hazánkban az ellenforradalmi kí­, sérlet leverése óta kialakult és érvényesül. Az I egy és negyed éves következetes politikai vonal­vezetés eredményei alapján növekedett meg a I parasztok termelési kedve és bizalma a párt és | a kormány iránt. Hittel, bizalommal végzik a . parasztok mindennapi munkájukat a közös i nagyüzemi gazdaságokban és a kis parcellákon l egyaránt. Hittel és bizalommal néznek a jövő | elé, és nemcsak azért, mert van kenyérnek való a kamrájukban, jó kövér hízókat vágnak, ha­I nem elsősorban azért, mert látják, hogy jó ! irányban halad az egész magyar nép sorsa, jó a politikai vonalvezetés. Tisztelt Országgyűlés! Egy kicsit elkalandoztam, legalábbis látszólag j a felvásárlás területétől, az 1958. évi népgazda­! sági terv felvásárlási részének méltatásától. De j az a véleményem, nem lehet népgazdasági ter­j vünk egyetlen részével sem foglalkozni úgy, ; hogy ne érintsük, ha csak néhány mondatban is a legfontosabbat, a terv teljesítésének legna­j gyobb hajtóerejét, a magyar nép bizalmát, a j szocializmust építő politikánk iránt. Ez a biza­| lom adia meg számomra is azt a meggyőződést, ; hogy 1958. évi népgazdasági tervünket valóra tudjuk váltani. Csak a nép bizalmának megtar­tásáért kell a párt és a kormánv vezetőinek és mindannyiunknak dolgozni, a többi már szinte | magától jön. Az ország vezetőinek és dolgozói­| nak kölcsönös bizalma hatalmas erő, s ennek : birtokában biztosra vehetiük. hogy az 1958. évi I népgazdasági tervet is sikerül maradéktalanul J megvalósítani. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Varga Lénárd ! képviselőtársunk. VARGA LÉNÁRD: Tisztelt Országgyűlés! Mint Heves megye képviselőjét a megyei cso­port azzal a feladattal bízott meg, hogy az 1958. j évi népgazdasági terv vitájának ahhoz a részé­í hez szóljak hozzá, milyen feladataink vannak ! nekünk, üzemi dolgozóknak az 1958. évi nép­! gazdasági terv teljesítésében, sőt túltelj esítésé­I ben. Tisztelt Országgyűlés! Az ellenforradalom súlyos károkat okozott népgazdaságunknak. Ezeknek a károknak felszámolására, jövendőnk megalapozására kell összpontosítanunk minden erőnket. Ebből a szempontból tanulmányoztam J át az előttünk fekvő 1958. évi népgazdasági ter­I vet és arra a megállapításra jutottam, az 1958. i évi népgazdasági terv abból indul ki, hogy a j népgazdaság feilesztését elsősorban belső erő­! forrásainkra támaszkodva kell megvalósíta­nunk. E célkitűzések elérésében nagy jelentő­sége van a politikai és gazdasági konszolidá­cióért folytatott harc sikerének, valamint a Szovjetunió és a baráti országok által nyújtott segítségnek, amelynek alapján az 1957. évi nép­gazdasági terv teljesítésében a konszolidáció kö­vetkeztében komoly eredményeket értünk el.

Next

/
Thumbnails
Contents