Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-43
2261 Az Országgyűlés 43. ülése 1958. évi január 27-én, hétfőn. 2262 mázni a mi viszonyaink között mind az egyéni parasztság, mind a városi kispolgárság irányában. Lenin azt tanította, hogy a proletariátus feladata a szocialista társadalom építésének időszakában is, hogy a kispolgárságot megnyerje és vezesse a szocializmus építésének útjára. Tisztelt Országgyűlés! A belpolitikai kérdések után beszámolok a kormány külpolitikai téren végzett munkájáról és országunk külpolitikai helyzetének alakulásáról is. Magyar párt- és kormányküldöttség járt Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségein. Testvéri szívvel mentünk oda és testvéri fogadtatásban részesültünk. Nagyszerű érzés volt látni a szovjet nép eredményeit, hatalmas alkotásait és együtt örülni velük annak, hogy az első és a második mesterséges hold kilövésével a Szovjetunió láthatóan is a tudományos kutatásban és alkotásban, világviszonylatban az első helyre lépett. (Hosszan tartó taps.) Ez a 40. évforduló a szovjet emberek és a mi számunkra is, akik oda vendégségbe mentünk, a visszatekintés alkalma is volt. Mindenki arra gondolt, hogy csak a szocialista forradalom és a szocialista eszme volt képes olyan példátlan eredményt elérni, amely a 40 évvel azelőtt elmaradott, tömegeiben írástudatlan népet egy emberöltő alatt a tudományos képzés és a tudománv kérdésében, a haladás legfontosabb kérdésében az emberiség élére tudta vezetni. A szovjet nép öntudattal, határtalan bizalommal és magabiztossággal harcol a vezetői által kidolgozott józan és reális célért, hogy az egy főre eső termelésben túlhaladja az Egyesült Államokat. De már ezzel egy időben hangzik a leghaladottabb tőkés ország, az Egyesült Államok felelős vezetői szájából a kétségbeesett kiáltás, hogv a tudományos kutatás és a tudósképzés területén utói kell érniük a világ első. mindössze 40 éves, munkás-paraszt államát, a Szovjetuniót. Az elmúlt év szeptemberében kormányküldöttségünk örömmel tett látogatást a Kínai Népköztársaságban és szíves fogadtatásban részesült mind e nagyszerű nén vezetői, mind tömegei részéről. A Kínai Népköztársaság a mi szocialista táborunkon belül, de Ázsia minden népe szemében is tiszteletre méltó és példaként emlegetett helvét vívott ki magának. A Kínai Népköztársasághoz és a kínai néphez pártunkat, államunkat és nénünket őszinte barátság fűzi. Ez a barátság 1956 súlyos naniaiban kiállta a próbát és még inkább elmélvült. Erre a barátságra büszke lehet pártunk is, államunk is, népünk is. (Naqv taps.) Kipróbált barátaink párt- és kormánykül• loiiségei jártak nálunk; iúniu^ban Jugov elvtárs, a Minisztertanács elnökének vezetésével bolgár, augusztusban Ho Si Minh elnök elvtárs vezetésével vietnami és szeptemberben Cedenbal miniszterelnök elvtárs vezetékével mongol párt- és kormányküldöttség látogatott hazánkba. Ezek a látogatások, tárgyalásaink még jobban erősítették és mélyítették a párti a ink. államaink és népeink között fennálló, a proletár internacionalizmus szellemétől áthatott barátságunkat.. Decemberben az első hivatalos szíriai kormányküldöttség látogatott el hazánkba Azem miniszterelnökhelyettes úr vezetésével. Ez a látogatás és tárgyalásaink erősítették baráti viszonyunkat a Szíriai Köztársasággal, amellyel öszszekapcsolnak bennünket az imperializmussal szemben és a békés együttélés kérdésében vallott azonos nézeteink és érdekeink. A párt- és Kormányküldöttségek kölcsönös látogatásához hasonlóan, hasznos és jó eredményekkel jártak az országgyűlési küldöttségek kölcsönös látogatásai. Magyar országgyűlési kül-, döttség járt Bulgáriában és eljött hozzánk a Német Demokratikus Köztársaság parlamenti küldöttsége, Dieckmann elvtársnak, a Népi Kamara ! elnökének vezetésével. A magyar—jugoszláv jószomszédi viszony mindkét részről óhajtott egészséges fejlődését mutatja, hogy 1957. évben Magyarország és Jugoszlávia különböző állami, gazdasági és kulturális szervei sok, korábban függő kérdést rendező, öszszesen 16 megállapodást és egyezményt kötöttek. Ausztriával normális szomszédi viszonyra törekvésünkben említésre méltó esemény volt Horváth Imre külügyminiszter elvtárs és Fiegl külügyminiszter úr novemberi találkozása és megbeszélése. E megbeszélésen kölcsönösen kifejezésre jutott viszonyunk rendezésének óhaja. Ami bennünket illet, mi e kérdésben következetesek vagyunk és reméljük, hogy törekvéseink sikerrel járnak. Ami a NATO-országokhoz való viszonyunkat illeti, ismeretes, hogy az nem ideális. A magyar kormány a viszony normalizására törekszik, anélkül, hogy ezt függővé tenné az említett országok belügyeinek valamely kérdésétől. 1957ben 41 országgal tartottunk fenn diplomáciai kapcsolatot, s a 12 szocialista országon kívül 9i más országgal állottunk kereskedelmi kapcsolatban. Nemzetközi helyzetünk még egy sommás mutatója, hogy 30 kormányközi és 195 egyéb nemzetközi szervezetnek vagyunk tagjai és eleget tettünk 1957-ben is a tagsággal járó kötelezettségeknek. Tisztelt Országgyűlés! Külön kell szólnom a nemzetközi szervezetek kérdése kapcsán az Egyesült Nemzetek Szervezetével összefüggő ügyeinkről. A magyar kormány a néptömegek I aktív helyeslésével és támogatásával határozottan visszautasított minden kísérletet, amely az I ENSZ szerveinek alapokmányellenes kihasználásával a Magyar Népköztársaság belügyeibe akart beleszólni. Sajnálatos — és a magyar dolgozó nép körében nem nagyon emelte az ENSZ tekintélyét —, hogy bizonyos ismert imperialista körök mesterkedéseire felhasználhatták az Egyei sült Nemzetek Szervezetét. Ezek az imperialista ! körök az ötös-bizottság jelentésével kapcsolatban j kierőszakolták ugyan az ENSZ szeptemberi ráfcdkívüli közgyűlését, de ezzel a magyar nép! nél mindössze csak azt érték el, hogy a bel] ügyeinkbe való beavatkozás ellen még olyan j emberek és csoportok is tiltakoztak, akik, illetve | amelyek egyébként nem mindenben értenek i egyet a kormánnyal. Ismét világosan le kívánom szögezni, hogy — , ami a magyar belügyeket illeti — a magyar kormányra és annak tagjaira csak a Magyar Népköztársaság Alkotmánya és törvényei kötelezőek,