Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-43

2249 Az Országgyűlés 43. ülése 1958. évi január 27-én, hétfőn. 2250 Az elmúlt nyolc hónap alatt sokat javult az államigazgatási szervek, minisztériumok és főhatóságok, a tanácsapparátus és az állami gazdasági szervek munkája is. E kérdésnél említést érdemel, hogy ezek a szervek ma a korábbinál lényegesen kisebb létszámmal végzik munkájukat. Az 1957. év folyamán csaknem 66 000 fővel csökkentettük a termelésben közvetlenül részt nem vevő dolgozók számát. Ezen belül a központi államigazgatási szervek létszáma mintegy 16 000 fővel csökkent. A létszámcsökkentés eredményeként számottevően javult a termelőmunkában közvetlenül résztvevők aránya a termelőmunkát nem végző dolgozókéhoz viszonyítva. Szólni kívánok a kormány törvénykezdeményező és jogszabályalkotó munkájáról is. Az elmúlt évben az ország rendjének biztosítása, a számos rendezetlen kérdés felszámolása, a kormányzati ügyek folyamatos intézése sok rendelkezést kívánt meg. Ennek ellenére — talán a vezetési stílus némi megjavításának eredményeképpen — az elmúlt évben összesen is, havonta is, lényegesen kevesebb — a korábbinak mintegy 45 százaléka — volt a kormány határozatainak száma. Ügy gondolom, ez helyes, és senki sem fogja követelni, hogy az önálló helyi munkát és kezdeményezést kormányrendeletekkel helyettesítsük. A kormány által kezdeményezett törvények és törvényerejű rendeletek, valamint a saját hatáskörben kiadott rendeletek közül néhányra szeretnék utalni. „Az államigazgatási eljárás általános szabályairól" szóló törvény rendezi az eljáró igazgatási szervek és az állampolgárok jogait és kötelességeit. Ezzel jelentős mértékben javította az eljárásokat és teljessé tette a törvényességet az államigazgatás vonalán. A Tudományos és Felsőoktatási Tanács létrehozásáról kiadott kormányrendelet, illetve az új tanács hivatott biztosítani a különböző helyeken folyó tudományos kutatás és képzés egységes irányítását. Kormányrendelettel létrehoztuk az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanácsot, amely az e célt szolgáló állami és társadalmi intézkedéseket hangolja össze, továbbá egy külön fájó kérdést, az elhagyott gyermekek kérdését igyekszik megoldani. Állami rendünk további megszilárdítását és a gazdasági visszaélések leküzdésének előmozdítását szolgálja a népi ellenőrzésről szóló törvény, és a fontos és bizalmas munkakörök betöltését szabályozó törvényerejű rendelet. A népi ellenőrzésről szóló törvényt az Országgyűlés egy hónapja tárgyalta, ezért csupán annyit kívánok megjegyezni róla, hogy jó működése esetén a kormány és a tömegek összefogott munkájának eredményeképpen nemcsak hatásos ellenőrzést valósít meg, hanem rendszerünk és társadalmunk politikai erejét is megnöveli. A fonto bizalmas munkakörök betöltésével kapcsolatban elrendeltük, hogy erk,ölcsi bizonyítványhoz kötjük ezek betöltését. Ügy véljük, a népi államinak joga és egyben kötelessége is gondoskodnia arról, hogy nálunk fontos és bizalmas munkakörökben csak feddhetetlen állampolgárok lehes nek; tartsuk távol innen a népei lenes elemeket is, a gazdasági és más bűncselekményt elkövetett személyeket is. Nagy jelentőségű az üzemi tanácsokról kiadott törvényerejű rendelet. A munkástanácsokkal szerzett rossz tapasztalatok következményeképpen e kérdésben különböző nehézségekkel kellett eddig is, és bizonyos mértékben kell majd még ezután is megküzdeni. Nincs igazuk azoknak a társadalmi és gazdasági funkcióban dolgozó elvtársaknak, akik még ma is idegenkednek mindenféle, a munkástanácsokra valamelyest emlékeztető új szerv létrehozásától. Az üzemi tanács, amely szervezetileg és közvetlenül a szakszervezet, eszmeileg és politikailag a pártszervezet irányítása alatt fog tevékenykedni, az üzemi élet demokratizmusát fejleszti tovább, de alkalmas arra is, hogy a szakszervezeti munkát helyes irányba fejlessze, végül, de nem utolsósorban növeli az üzem dolgozóinak társadalmi aktivitását. Végül a jogszabályalkotások sorában megemlítem a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező nyugdíjbiztosítását bevezető törvényerejű rendeletet. Ügy gondoljuk: e kérdés rendezése emberi kötelességünk volt a mezőgazdasági munkában munkaképtelenné vált, elaggott, öreg parasztemberekkel szemben, ugyanakkor hasznos a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése szempontjából is. Tisztelt Országgyűlés! Az ország életének fejlődésén belül az elmúlt nyolc hónap alatt á népgazdaság is jelentős mértékben erősödött. Rendelkezésre állnak már az 1957-es év egész gazdasági munkájára vonatkozó előzetes adatok. összehasonlítva 1955. — az utolsó, gazdaságilag teljes év — adataival: 1957-ben az állami ipar termelése az első negyedévben 84 százaléka, a másodikban 101 százaléka, a harmadikban 106 százaléka, a negyedik negyedévben 117 százaléka volt annak. Az állami ipar egész évi termelése 1957-ben 2 százalékkal volt magasabb az 1955-ös évi termelési színvonalnál. Ennél valamivel nagyobb mértékben növekedett a szövetkezeti ipar és a magánkisipar termelése. Az egész ipar termelése 1957-ben 6 százalékkal magasabb, mint 1955-ben volt. Az 1957-es év különleges nehézségeit figyelembe véve, £>z ipari termelés adatai komoly eredményekről tanúskodnak. Számba kell vennünk azt is, hogy az ellenforradalom által felidézett súlyos, sokszor leküzdhetetlennek látszó nehézségeket — különösen a nyersanyagellátás és az energia biztosítása terén — csak a baráti, szocialista országoktól kapott gyors és nagyarányú segítséggel tudtuk leküzdeni, örüljünk az 1957-es év valóban jelentős eredményeinek, — de semmi okunk nincs az egyébként mindig káros elbizakodottságra —, mert még sok leküzdendő és leküzdhető nehézség és hiba van az ipar terén is, mind a gazdasági vezetésben, mind az egész gazdasági életben. Ezekről még szólni fogok. A mezőgazdasági termelésben — mint ismeretes — 1957-re nem írtak elő a kenyérgabonára kötelező vetésterületet. Ennek következtében a kenyérgabona vetésterülete 10 százalékkal csökkent, és ugyanannyival növekedett a takarmánynövények vetésterülete. Ez az eltolódás