Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-42

2231 Az országgyűlés 42. ülése 1957 Foglalkozott a polgári kollégium a termelőszövetkezetek problémáival, szem előtt tartva azt a tényt, hogy az ellenforradalom vidéken ezek ellen intézte legélesebb támadásait. Megvitatta a polgári kollégium a beadási rendszer eltörléséből, különösen a haszonbérleti jogviszony területén adódó problémákat. Állásfoglalása szerint a beadási kötelezettség eltörlése jogalapot teremt a haszonbérleti szerződés feltételeinek módosítására. Ennél azonban elsősorban a termelés érdekét kell szem előtt tartani és abból kell kiindulni, hogy a beadási kötelezettség megszüntetése a termelő termelési tervének fokozása érdekében történt. Az új haszonbér tehát semmi esetre se jelentsen nagyobb 'terhet a termelőre, mint amennyit a beadási rendszer mellett viselt. A polgári kollégium igyekezett segíteni azokon a fájó sérelmeken is, amelyek egyénileg gazdálkodó parasztságunkat az ingatlanforgalom korlátozásáról szóló rendelet nemegyszer szélsőségesen túlhajtott alkalmazásából érték. Az ellenforradalmi események nemcsak a termelés menetében, hanem a városi lakosság és az ipari munkásság ellátásának, sőt exportunknak is egyik legfontosabb bázisává vált termelési szerződések teljesítése körében is súlyos zavarokat okoztak. Az ebből keletkezett kárigényeket az adósi, illetőleg hitelezői késedelemre vonatkozó szabályok helyett, az eset összes körülményeinek, valamint a kölcsönös érdekkiegyenlítés és méltányosság elveinek körültekintő alkalmazásával kell elbírálni. Számos problémát vetett fel a polgári ítélkezés területén az országnak az ellenforradalmi események során bekövetkezett tömeges elhagyása, az úgynevezett disszidálás is. Foglalkozott a kollégium a disszidáltakkal szembeni házassági-vagyonjogi, tartási és gyermekelhelyezési kérdésekkel, valamint a disszidálással kapcsolatos lakás problémákkal. Közéletünk egyik fájó kérdése a fasizmus pusztításainak, s emellett az igények ugrásszerű emelkedésének eredményeként előállott lakáshiány, valamint a lakásfronton elburjánzott uzsora. Állást foglalt a kollégium abban a kérdésben is, hogy a 35/1956. számú minisztertanácsi rendelet következtében szabadrendelkezésűvé vált lakások korábbi bérét egyoldalúan nem lehet megváltoztatni. Irányt mutatott a megüresedett lakásba jogtalanul, önkényesen beköltözött személyekkel szemben követendő eljárás. Ha a tulajdonos szabadrendelkezése alatt álló lakás bérlője disszidált, vele lakott hozzátartozója a bérleti jogviszonyt ugyan folytathatja, a bíróság azonban ilyenkor a jogutódlás kérdésének elbírálása során afelől is határozhat, hogy a lakás terjedelme nem haladja-e meg az itthonmaradt hozzátartozó jogos lakásigényének a terjedelmét. Az ellenforradalmi események a munkajogi szabályok alkalmazása területén több olyan kérdést vetettek fel, amelyekben a Legfelsőbb Bíság iránymutatására volt szükség. így országszerte helytelen gyakorlat kezdett kialakulni az 1956 november—december hónapokra felvett munkabérek visszafizetése körül. Egyes munkálORSZAGGYÜLÉSI ÊRTEStTrt évi december 21-én, szombaton. 2232 tatok a dolgozóknak olyan összegeket, például prémiumokat is kifizettek, amelyekre a jogszabályok helyes értelmezése mellett nem lett volna mód. A polgári kollégium iránymutatást adott e kifizetések visszatérítésére. Számos munkajogi problémát vetett fel az 1956. évi 31-es számú törvényerejű rendelet alapján elrendelt közbiztonsági őrizetbevétel is. A polgári kollégium állásfoglalása szerint a Legfőbb Ügyész által felülvizsgált határozaton alapuló közbiztonsági őrizetbevétel alapul szolgálhat arra, hogy a munkáltató az ilyen munkavállaló viszonyát a Munkatörvény 29. szakasza első bekezdésének c) pontja alapján felmondja, vagy ellene a Munkatörvény 112. szakasza alapján fegyelmi eljárást indítson. Ilyen személynek felmondási járandóságra sincs jogszerű igénye. A polgári kollégium az alsófokú bíróságoknak — nem annyira a megfellebbezett ügyekben hozott konkrét ítélkezésén keresztül, mint inkább az egyes hatóságok — elsősorban az Igazságügyminisztérium és a Legfőbb Ugyész^ség —, valamint a fővárosi és megyei bíróságok által felvetett problémák tárgyában hozott s a Bírósági Határozatokban időről-időre leközölt állásfoglalások útján adott elvi irányítást. Elvi irányítást tartalmaznak a törvényességi óvás tárgyában hozott határozatok és a bíróságokra kötelező elvi döntések. A beszámolási időszakban a Legfelsőbb Bíróság két polgári jogi elvi döntést hozott. A XIV. számú elvi döntés a társadalmi tulajdon megszilárdítása és fokozott védelme érdekében felállítja az állam tulajdonjogának a védelmét a termelőeszközök tekintetében. A XV. számú elvi döntés pedig semmisnek nyilvánítja az állam megkárosítására vagy gazdasági célkitűzéseinek megkerülésére irányuló szerződéseket. A Legfelsőbb Bíróság előtt jelenleg négy polgári jogi elvi döntés van előkészületben, a kertesházak bérletével, munkabér problémával, lakbér-megállapítással és a szabadrendelkezésű lakások felmondásával kapcsolatos egyes kérdések tárgyában. Mind a négy elvi döntésre a legfőbb ügyész tett javaslatot. A polgári kollégium munkásságáról adott rövid beszámoló is betekintést nyújtott arról, hogy az egyéni és társadalmi élet mily sok kérdését öleli fel a bírói munkakör, mennyire mindennapos életünket döntik el a bírói döntések és mennyire hozzájárulhatnak a társadalmi problémák feltárásához, a tömegek szocialista neveléséhez. Tisztelt Országgyűlés! Beszámolóm befejezéséhez értem. Köszönöm az igen tisztelt Országgyűlésnek, hogy beszámolómat meghallgatta; de egyben az Országgyűlés szíves elnézését is kéI rem beszámolón hiányosságai miatt. E hiányosságoknak a beszámoló személyi gyarlóságain túl két fő oka van. A hiányosságok egyik főoka éppen abban a körülményben rejlik, hogy ez a beszámoló első a maga nemében, tehát precedens nélküli, minden gyakorlati tapasztalat híján készült, s eként az úttöréssel természetszerűen együttjáró fogyatékosságok számos bélyegét viseli magán. A hiányosság másik főoka pedig a beszámolási időszak rendkívüliségében van. Alig