Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-40

2105 Az országgyűlés 40. ülése 1957. zott és 99 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire adta le szavazatát. Megállapíthatjuk, tisztelt Országgyűlés, hogy a ibudapesti. megyei és megyei jogú városi tanácsok munikáiában az elmúlt félév során fejlődés tapasztalható. A végrehajtó bizottságok jobban készítik elő a tanácsülések napirendjét és ennélfogva a tanácsülések vitái és határozatai sokkal konkrétabbak. A tanácsok most már túlnyomó többségükben a törvény előírásainak megfelelően megtartják ülé.stnket, megvitatják a végrehajtó bizottságok beszámolóit. Amíg az év elején az ellenforradalom utáni időben úgyszólván egyáltalán nem. addig az elmúlt félév során hét megyei, illetve megyei jogú városi tanács — köztük a fővárosi tanács — alkotott összesen 10 rendeletet. Többek között a fővárosi tanács a főútvonalakon létesíthető üzlethelyiségekről, a lakóbizottsáPokról: a Borsod és Zala megvéd tanácsok a legelőgazdálkodásról; a pécsi városi tanács a lakóházak házirendiéről; a debreceni városi tanács a víz- és gázszolgáltatásról alkotott rendeleteket. Az említett tanácsrendeletek a törvényességi követelményeknek megfeleltek. A fővárosi, a megyei és a megyei iogú városi tanácsok figvelemmel kíwérik az alájuk rendelt járási, városi és kerületi tanácsok joei aktusait s több esetben helveznek hatálvonkívül dlvan rendeleteket, illetve határozatokat, amelyek felsőbb jogszabállval ellentétben állanak. Szóvá akarom tenni azt a helves módszert, hogv az országgvűlési képviselő elvtársak az utóbbi időben mind gyakrabban részt vesznek a helvi tanánsok ülésein és tapasztalataik átadásával segítik a tanácsok munkáját s ezzel egvideiülecr mindjobban megismerik az államhatalom helvi szerveinek problémáit. A helyi tanácsok munkájában, tisztelt Országgvűlés, azonban még sok tennivaló van ahhoz, hogy maradéktalanul végrehajtsák az államhatalom és igazgatás helyi feladatait. Elsősorban növelni kell a tanácsok önállóságát, elő kell segíteni, hogy a helyi ügyek intézésébe vonják be a lakosság minél szélesebb rétegeit. Az elmúlt egy esztendő során láttuk, megismertük öntudatos munkás- és paraszt-tömegeinket. Szilárd meggyőződésünk, hogy munkásosztályunk szövetségben a dolgozó parasztsággal felszámolja az ellenforradalom okozta károkat és a Magvar Szocialista Munkáspárt vezetésével céltudatosan halad a szocializmus építésének útján. Tisztelt Országgyűlés! Az írásban bemutatott törvénverejű rendeleteken kívül, az elmondottakban kívántam beszámolni a Népköztársaság Elnöki Tanácsának munkájáról. ' Továbbra is minden erőnkkel azon leszünk, hogy munkánkkal erősítsük népi demokratikus államunk törvényes rendjét és ezzel elősegítsük népünk boldogulását. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámolót tudomásul venni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK: Felteszem a kérdést szavazásra: Az Országgyűlés a jelentésben és a beszámolóban foglaltakat jóváhagyólag tudomásul veszi-e? )i december 19-én, csütörtökön. 2106 Aki tudomásul veszi, szíveskedjék szavazni. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a jelentésben és a beszámolóban foglaltakat egyhangúlag tudomásul vette. Napirend szerint következik a külpolitikai beszámoló. Sebes István képviselőtársunk, külügyminiszterhelyettes kíván szólni. SEBES ISTVÁN külügyminiszterhelyettes: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság külpolitikájában a nemzetközi helyzet alakulását tartja szem előtt. Mint szocializmust építő ország, külkapcsolatait, nemzetközi tevékenységét a minden országgal való normális kapcsolatokra törekvés, a béke megőrzéséért és az imperialista háborús készülődések elleni harc, valamint a szocialista tábor egysége és ereje fokozásának elve vezeti. Hazánkat a Szovjetunióhoz az őszinte testvéri szeretet fűzi, amely nem 1945-ben kezdődött. Az elnyomott magyar nép mindig reménységgel tekintett a világ első szocialista államára és példaképnek tekintette a jobb jövőért folytatott harcban. Az őszinte barátság és testvéri szeretet érzéseihez 1956. november 4-én a fokozott hála is párosult, amikor a forradalmi munkásparaszt kormány kérésére másodszor szabadították fel hazánkat a szovjet nép fiai. Az 1956. októberi ellenforradalmi eseményeket követően a szocialista tábor más országaival való kapcsolataink is bensőségesebbekké váltak. Hazánk kapcsolatait a Szovjetunióval és a testvéri népi demokráciákkal a szocializmus közös útja, rendszerünk, államhatalmunk azonos osztály tartalma, a kölcsönös támogatás és segítség, a szocializmus, a kommunizmus győzelméért vívott harcban megnyilvánuló érdekközösség, valamint a közös marxista—leninista ideológia szabja meg. Hazánk és a szocialista tábor más országai közötti kapcsolatok ezen az alapon fejlődtek az elmúlt évben is. Nagyjelentőségűek voltak az ellenforradalom leverése után létrejött magasszintű találkozások, amelyeken a baráti országok vezető államférfiai országaik politikai és gazdasági támogatásáról biztosították népünket. E találkozások során pártunk és kormányunk vezetői leszögezték, hogy Magyarország továbbra is rendületlenül hű tagja marad a Szovjetunió vezette szocialista tábornak. Kormányunk vezetőinek ez a világos és határozott állásfoglalása érzékeny csapást mért egyes imperialista körökre, amelyek valamiféle nemzeti kommunista orientációt vártak Magyarországon. A barátainkkal való találkozók közül kimagasló jelentőségűek voltak a Szovjetunióval ez év márciusában Moszkvában lefolyt tanácskozások, amelyeken országunk fejlődése szempontjából döntő fontosságú megállapodások jöttek létre. A Szovjetunión kívül a Kínai Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaiság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaiság párt- és kormányküldöttségeivel folytattunk tárgyalásokat. A szocialista országok közötti magasszintű