Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-29

1411 Az országgyűlés 29. ülése 1956. július 31-én, kedden. 1412 séges, hogy dolgozó népünk ugyanúgy, mint a múltban annyiszor, erejét nem kímélve fog dolgozni azon, hogy a szocialista hazánk építésében előttünk álló feladatokat minél sikeresebben oldjuk meg. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a minisztertanács Hegedűs András elvtárs által előterjesztett beszámolója hűen tükrözi a minisztertanács elmúlt hónapok során kifejtett tevékenységét, s mivel azok a célok, amelyeket a minisztertanács az elkövetkezendő hónapokban maga elé tűz, megfelelnek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatainak, a beszámolót elfogadom, s a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Felszólalásra következik Kiss Imre képviselőtársunk. KISS IMRE: Tisztelt Országgyűlés! A minisztertanács elnökének beszámolóját nagy érdeklődéssel és megelégedéssel hallgattam, mert az a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa szellemében és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésein hozott határozatoknak megfelelően, az elmúlt nyolc hónap eseményeit, politikai és gazdasági eredményeit világosan és őszinte tárgyilagossággal tárta fel. A beszámolónak azzal a részével kívánok foglalkozni, amely az államhatalom és az államigazgatási szervek munkáját, eredményeit és hibáit elemezte és meghatározta e szervek közvetlen és távolabbi feladatait. Az 1954-ben megalkotott tanácstörvény, amely megszüntette a tanácstagok lajtsromos választását és helyébe területi alapon a személy szerint választás elvét állította, osztatlan megelégedést váltott ki dolgozó népünk legszélesebb köreiben. A megválasztott tanácstagok megválasztásuk folytán közvetlenebbül érezték választókerületük lakosainak bizalmát és döntő többségük örömmel is vállalta a tanácstagi munkával járó kötelezettségeket. A tanácstagoknak ez a lelkesedése azonban, amelynek éltető ereje a választók bizalma és rendszeres támogatása, a tanácstagok egy részénél nem bizonyult tartósnak, ami egyre inkább érezhetővé vált a tanácsülések látogatottságának csökkenésében, a határozatképtelen tanácsülések számának emelkedésében és a választókerületi munka elhanyagolásában. Mindennek kedvezőtlen hatása megmutatkozott gazdasági feladataink teljesítésében is. A Veszprém Megyei Tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt év végén behatóan foglalkozott megyénkben a tanácsi tömegszervező munka helyzetével és helyesen állapította meg, hogy a hibák okai nem a tanácstagoknál, hanem elsősorban a végrehajtó bizottság vezetőinél találhatók meg. Ugyanerre hívta fel figyelmünket a minisztertanács tanácsi végrehajtó bizottsági osztálya is. A hibák felfedését követő időkben hathatós intézkedéseket tettünk azok kiküszöbölésére, és intézkedéseink egyes területeken több-kevesebb eredménnyel is jártak. A végrehajtó bizottságok vezetőinek nagyobb részénél sikerült elérnünk, hogy belássák: a tanácstagok és választók közreműködése és aktív támogatása nélkül nem beszélhetünk a tanácsi munka javulásáról és az esetenként elért eredményeknek sincs az élő tömegkapcsolatok nélkül szilárd alapja. E kérdésről a községi tanácsstagokig lemenő ankétok a maguk valóságában tárták fel a hibák okait. Egyes végrehajtó bizottsági vezetők sok esetben egyszerűbbnek tartották csak a végrehajtó bizottság tagjaival, vagy a munkatársak bevonásával megoldani a feladatokat és elhanyagolható többletmunkának tekintették a tanácstagokkal való foglalkozást. A tanácstagok megválasztása után több helyen már nem tartották szükségesnek a választók, a dolgozó tömegek véleményének kikérését, a feladatok végrehajtásába való bekapcsolását. E hibákra, a tanácsdemokrácia megsértésére legjellemzőbbek azok az esetek, amikor egyes járási végrehajtó bizottságok huzamosabb ideig olyan személyekkel töltöttek be a községi végrehajtó bizottsági elnöki és titkári funkciókat, akik tanácstagoknak sem voltak megválasztva. Ezekre a visszás esetekre nem egy esetben maguk a választók hívták fel figyelmünket. Tömegkapcsolataink lazulását segítette elő a meggyőző nevelőmunka helyett az adminisztratív intézkedések előtérbe helyezése. Igen sok esetben a felsőbb tanácsi, de még inkább a szakigazgatási szervek részéről indokolatlan türelmetlenség volt tapasztalható, aminek káros következményei legélesebben a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló községi tanácsaink, illetve végrehajtó bizottságaink munkájában jelentkeznek. A tanácsszervek és a lakosság közötti megértést és együttműködést zavaró hibák okai a politikai tisztánlátás és határozott irányvonal hiánya és a felettes szervek sokszor helytelen intézkedései. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai frissítően hatottak tanácsaink életében is és ehhez az egészséges fejlődéshez határozott iránymutatást kaptunk a Központi Vezetőség, illetve a Politikai Bizottság időközben megjelent határozata révén is. Ezt az egészséges fejlődést mutatják az elmúlt pár hónap eredményei is. Mintegy 10 százalékkal nőtt tanácstagjaink részvétele a tanácsi munkában. Körülbelül 20 százalékkal emelkedett a tanácstagi beszámolók száma és megélénkülés jelei mutatkoznak állandó bizottságaink munkájában is. Ezek a kezdeti eredmények is azt igazolják, hogy a határozatok helyesen irányítják figyelmünket a tanácsok tömegkapcsolatainak elmélyítésére és a dolgozó tömegek is örömmel veszik ki részüket ezeknek a határozatoknak a végrehajtásából. Feladatunk világossá vált: minden rendelkezésünkre álló eszközzel növelni népünk részvételét az állami munkában, harcolni a törvényesség mindenirányú megsértése ellen, egyszerűsíteni államigazgatási munkánk jelenlegi rendszerét, kiszélesíteni a demokratizmust és tovább növelni a helyi szervek önállóságát. E hatalmas feladatköröket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy bőven van tennivalónk. Az elmúlt évek adminisztratív intézkedéseinek kihatása — bár szórványosan —, de még napjainkban is jelentkezik egyes tanácsfunkcionáriusaink munkájában. Ezek a tanácsvezetők nehezen akarják megérteni, hogy törvényeink minden állampolgárra, mindkét oldalról nézve kötelezőek. A pénzügyi munka' és begyűjtés területén, ahol az elmúlt időszakban viszonylag a legtöbb tör-