Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-37
Í931 Az országgyűlés 37. ülése I lésének azonnali megindítása, hogy ellássák az ipari üzemeket szénnel és energiával. Ebben az időszakban sietett a magyar forradalmi munkásparaszt kormány a szénipar vezetőinek segítségére, s a bányászok régi jogos sérelmét, a bányászok bérhelyzetét felülvizsgálva összesen 645 millió forint értékben, mintegy 30 százalékkal emelte a bányászok keresetét. A bérügyi intézkedések kellő eredménnyel jártak. A bányászok megértették a kormány ez irányú intézkedését, valamint a széntermelés megindítására való felhívást. A mátravidéki szénbányászati tröszt bányászai az elsők között voltak a széntermelés megindításában. Ez annak volt köszönhető, hogy a kommunisták, az ellenforradalom legdühödtebb időszakában is fegyverrel védték üzemüket, s a bánya állapotában és berendezésében lényeges károk nem keletkeztek. Nagy részük volt ebben a bányászasszonyoknak is, akik a nehéz helyzetben helytállásukkal nagyban hozzájárultak az ellenforradalom leveréséhez, a széntermelés megindításához. A mátravidéki tröszt bányászai megmutatták, hogy a proletárhatalom szilárd támaszai és kiváló munkateljesítményükkel komoly mértékben hozzájárultak gazdasági életünk megszilárdításához. Jó munkájuk eredménye volt az, hogy a mátravidéki erőmű — csökkentett üzemeltetés mellett ugyan —> de megszakítás nélkül biztosította az energiaellátást, amiért dicséret illeti dolgozóit. A bányászok ismerik népgazdaságunk jelenlegi nehéz helyzetét, tudják, hogy van tennivalójuk éppen elég, elsősorban a munkafegyelem további megszilárdítása és ezzel az egy főre eső termelékenység növelése, a szén minőségének megjavítása és az önköltség csökkentése terén. Ezt bizonyítja a szénbányászat május havi munkája is, amikor átlagban 70 000 tonnán felül volt a széntermelés és a havi előirányzatot 105,5 százalékra teljesítette. A bányászok terven felül 80 000 tonna szenet adtak népgazdaságunknak. Bányászaink jelenlegi fizetésükkel meg vannak elégedve. Arra kérik a kormányt, hogy tovább szilárdítsa a helyzetet, ök a maguk részéről megadják a támogatást, s ígérik, hogy a kormány jóban-rosszban számíthat rájuk. Az 1957. évi költségvetést és tervet helyesnek tartom, s a bányászok és a magam nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Petrovics Jánosné képviselőtársunk. PETROVICS JÁNOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A népgazdasági terv és az állami költségvetés tárgyalásra évről évre az országgyűlés egyik legfontosabb feladata. Ilyenkor mód nyílik arra, hogy a számok tükrében is megvizsgáljuk, értékeljük a kormány politikáját, évi programját. Ilyenkor nyílik a legjobb alkalom annak vizsgálatára is, hogyan hasznosítsuk az előző évek során elért eredményeket és hogyan javítsunk azokon a hibákon, amelyeket elkövettünk. A költségvetési vitában módot kell találniuk az országgyűlés tagjainak arra, hogy ne csak a már kidolgozott javaslatok elfogadásáról vagy visszautasításáról döntsenek, hanem javaslatokat is te957. évi június 4-én, kedden. 1932 gyének arra, hogy az év folyamán a kormány és az állami vezetés milyen feladatokat vizsgáljon meg, milyen újabb javaslatokat dolgozzon ki. A következő évben aztán számon kell kérnünk az egyes minisztériumoktól és a kormánytól is, mennyire hasznosította a képviselők észrevételeit, javaslatait. Az 1957. évi népgazdasági terv és költségvetés számai egyrészt számszerűen megmutatják azt a hatalmas kárt, amelyet az ellenforradalom és az esztelen sztrájk okozott, másrészt megmutatják azokat a rendkívüli erőfeszítéseket is, amelyekkel pártunk útmutatása alapján a raaI gyár forradalmi munkás-paraszt kormány mij előbb be akarja gyógyítani a sebeket, sőt az adott j lehetőségeken belül megkezdi a régebbi hibák kihatásainak s felszámolását is. A költségvetés ugyanakkor kézzelfogható ; bizonyítéka annak a testvéri együttérzésnek. I szolidaritásnak, amit elsősorban a Szovjetunió, és a baráti államok éreznek dolgozó népünk ; iránt. Míg az -ellenforradalom napjaiban hemzsegtek a nyugati ígéretek, amelyekből igen keI vés konkrét segítség lett, a testvéri népek több | mint négy és félmilliárd forintos támogatást nyújtottak részünkre. Ezzel lehetővé tették, hogy a legnagyobb nehézségeket legyőzzük, s aztán elsősorban saját erőnkre, dolgozó népünk szorgalmára támaszkodva, erősebbé tudjuk tenni gazdasági rendszerünket, mint eddig bármikor volt. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy ezért a hatalmas segítségért a magam és a könynyűipari dolgozók, munkások és értelmiségiek nevében is soha el nem múló hálánknak adjak kifejezést a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió népei iránt. (Taps.) Ez a baráti segítség s dolgozó népünk erőfeszítése teszi lehetővé azt, hogy kormányunk tartani tudja azt az életszínvonalemelkedést, amit eddigi intézkedései, a bérek jelentős emelése, a kötelező beadás megszüntetése már edtKg is biztosított. Ezeknek az intézkedéseknek nyomán csaknem 14 százalékkal növekedett a lakosság vásárlóereje. A könnyűiparban, ezen belül elsősorban az állami vállalatokra, majd a kisipari szövetkezetekre, sőt jelentős mértékben a magánkisiparra hárul ma elsősorban az a feladat, hogy ezt a vásárlóerőt megfelelő árualappal fedezze. Ezt biztosítja a javaslatnak az a része, amely szerint a nehézségek ellenére a könnyűiparban 13,3 százaléltkal többet kell termelni, mint 1956-ban. A könnyűipar számos hátráltató körülmények ellenére meg fogja oldani ezt a nehéz feladatot. Tisztelt Országgyűlés! A tervelőírásnak megfelelően a könnyűipar 1957 második háromnegyed évében ugyanannyit fog termelni, mint 1956. első háromnegyed évében termelt. Ebből az átlagos teljesítményből kiemelkednek azok a számok, amelyeket Kiss Árpád elvtárs is ismertetett, nevezetesen, hogy 14 millió négyzetméter pamutszövettel, 4 millió négyzetméter gyapjúszövettel, 1570 tonna kötöttáruval, 3 millió pár cipővel fog többet termelni a könnyűipar, mint 1956-ban. Kisebb választékbeli hiányosságoktól eltekintve úgy tűnik, hogy biztosítani fogjuk a lakosság zavartalan iparcikkellátását.
