Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-37

1013 Az országgyűlés 37. ülése 1957. évi június 4-én, kedden. 1914 dések területén is veszélyt jelentenek. Saját tapasztalatomból említhetem meg azt is, hogy még mindig nem fordítunk elég gondot a természetes meleg vizek hasznosítására, amelyeket akár gyógy- és tisztasági fürdőnek, akár mezőgazdasági célokra gyümölcsözően tudnánk felhasználni. A kútfúrás és karbantartás, valamint a belvíz-levezetés területén jelentkező problémák részbeni megoldását szintén elősegíti az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága által javasolt 34 millió forintos költségvetési keretfelemelés, amit a magam részéről örömmel üdvözlök. Az emberről való gondoskodás egyik fontos része a társadalmilag elesettekkel való törődés, az idősebb dolgozók gondozása, megfelelő életkörülményeinek biztosítása. Népi demokratikus államunk az elmúlt időszakban figyelemmel kísérte és biztosította a szociális gondozásra szoruló dolgozók megfelelő segítését, a hozzátartozó nélküliek, vagy elaggottak szociális gondozásban részesítését. Az egészségügyi tárca költségvetése a szociális feladatok közül a szociális segélyezés és a szociális otthoni ellátás költségeit foglalja magában, míg az egyéb szociális intézkedések kiadásai több más tárcánál vannak biztosítva. A szociális otthoni férőhelyek száma is emelkedik 1956-hoz viszonyítva. A férőhelynövekedés lehetővé teszi, hogy a szociális otthoni ellátásra szorultakat nagyobb számban lehet elhelyezni. A szociális otthoni férőhelyek számának növelése mellett folyamatosan megvalósítható a szociális otthonoknak a gondozottak állapota szerinti szétválasztása. Ez lehetővé teszi, hogy egyes szociális otthonokban megfelelő egészségügyi ellátást biztosító betegotthonok alakuljanak ki. Ez az átszervezés nagymértékben elősegítené kórházi ágyaink tehermentesítését, s ezzel a szociális feladatok megoldása mellett az aktív gyógyító munka további fejlesztését. A szociálpolitikai munkát, véleményem szerint, megnehezíti, hogy a feladatkör ellátása nagymértékben tagolt. Mint ezt már az előzőekben említettem, az irányító munka több tárca hatáskörébe tartozik. Szociálpolitikai feladatokat lát el az Egészségügyi, a Munkaügyi, a Művelődésügyi, az Igazságügyi és a Belügyminisztérium is. Ez a széttagoltság nem teszi lehetővé ezeknek a feladatköröknek egységes irányítását. Az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága éppen ezért feladatának tűzte ki a szociális területre' vonatkozó feladatok felmérését és javaslat készítését a Minisztertanácshoz, az egységes irányítás és a feladatkör meghatározására. Tisztelt Orzsággyűlés! Hozzászólásomban két íőbb témakörben kívántam foglalkozni az egészségügyi és szociális feladatokra fordított előirányzatokkal. Ezek az előirányzatok azt bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk gazdasági adottságainkat figyelembe véve igyekszik maximális erőfeszítéseket tenni az e téren jelentkező igények hathatós kielégítésére. A költségvetés anyagi alapját azonban tovább tudnánk növelni akkor, ha az ország széles területein rá tudnánk irányítani a figyelmet az egészségügy megbecsülésének fontosságára, s ha tanácsi és társadalmi szerveink az adott lehetőségeken belül igyekeznének is e munka megbecsülésének érvényt szerezni. Sajnos, ez irányú tapasztalataink még nem mondhatók túlságosan egyöntetűnek, éppen ezért az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatát figyelembe véve az a megállapításom, hogy e munka iránti megbecsülés még nem mindenütt mutatkozik meg. A területi munka megerősítése nagymértékben azon múlik, hogy tanácsaink, és természetesen felsőbb szerveink is, milyen feltételeket tudnak biztosítani a vidéki egészségügyi dolgozók megfelelő életkörülményeinek kialakítására. Itt gondolok arra, hogy például Békés megyében a tanácselnökök megfelelő lakás biztosításával elő tudták segíteni több, eddig üresen álló orvosi körzet betöltését. Más megyékben a községfejlesztési tervekben biztosított hitelekből elősegítették a körzeti orvosi rendelők és lakások megfelelő felújítását és karbantartását. Segítséget jelentett a területi munka jobb ellátásában az is, hogy az elmúlt évben mintegy száz körzeti orvos részére lehetővé vált gépkocsi, illetve motorkerékpár beszerzése. Itt is fel szeretném hívni az illetékesek figyelmét arra, hogy körzeti orvosaink gépkocsiellátása elsősorban hivatásuk teljesítését szolgálja, nem pedig luxuscélt, éppen ezért indokoltnak tartanám, hogy a beérkező gépkocsikból orvosaink minél nagyobb számban részesüljenek. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakból, valamint a költségvetés áttanulmányozásából kitűnik, hogy az 1957. évi költségvetés magában foglalja mindazoknak a fő feladatoknak a megoldását, amelyeket népgazdaságunk teherbíró képessége az egészségügyi és szociális igények kielégítésére rendelkezésre tud bocsátani. Ezeknek az eszközöknek célszerű és gazdaságos felhasználása nagyrészt az egészségügy dolgozóin múlik. Nehéz, de megtisztelő feladat az egészségügyi dolgozók számára az ország lakossága egészségvédelmének megszervezése és ellátása. A magyar egészségügyi dolgozók nemcsak az ellenforradalom nehéz napjaiban, de az elmúlt évtized alatt is bebizonyították helytállásukat és biztos vagyok abban, hogy az 1957. évben rájuk háruló feladatokat pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megfelelően maradéktalanul végre fogják hajtani. Tisztelt Országgyűlés! Az 1957. évi költségvetést a magam részéről örömmel fogadom el. (Taps.) ELNÖK: Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter kíván szólni. Dr. DOLESCHALL FRIGYES egészségügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt az 1957. évi egészségügyi költségvetés néhány vonását ismertetném, azokhoz megjegyzést fűznék, bevezetőül megpróbálom jellemezni az ország egészségügyi helyzetét. Az ország lakossága egészségügyi viszonyainak alakulását egyes népmozgalmi és megbetegedési statisztikai adatokon keresztül szokták értékelni. Ezek 1956-ra a következő képet adják: Az élveszületések száma és aránya 1956ban a korábbi évekhez képest tovább csökkent, amiben kétségkívül szerepet játszott a terhesség