Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-37
1911 Az országgyűlés 37. ülése 19 népgazdasági ágak aránytalan fejlődése következtében állott be. Bár a biztosítottak létszáma a felszabadulás előttinek mintegy három és félszeresére emelkedett, nem fejlődött ezzel arányban a biztosítottakat ellátó egészségügyi intézményhálózat. Éppen ezért az utóbbi évek viszonylagos gyorsabb ütemű fejlesztése célszerűnek, indokoltnak és szükségesnek látszik annak ellenére, hogy népgazdaságunk teherbíróképessége eléggé túlterhelt. Az 1957. év végéig 1956 első fél évéhez viszonyítva csaknem hatezerrel növeljük a kórházi ágyak számát. Ezzel a jelentős ágyfejlesztéssel biztosítani tudjuk, hogy tízezer lakosra a folyó év végéig 68,3 kórházi ágy jusson az 1938. évi 46,4-gyel szemben. Ez az emelkedés jelentős mértékben elősegíti a dolgozók jobb kórházi ellátását. Ezáltal lehatővé válik a betegségben szenvedők idejében történő színvonalas gyógyítása, valamint a fertőző betegek megfelelő gyógyintézeti izolálása. Különösen ki kell emelni, hogy az ágy fejlesztést en mintegy ezer ágy a tüdőbeteg-gyógyintézeti ellátás célját szolgálja. Ezzel az intézkedéssel jelentős mértékben csökkentjük az intézeti beutalásra várakozók számát. Emelkedés történik továbbá a rendelőintézeti ellátásban is. Az 1957. évi költségvetés 60U órával növeli a napi szakrendelési óraszámot. A szakrendelési óraszám-emelkedés dolgozóink jobb szakellátását szolgálja és bizonyos mértékben csökkenti a rendelőintézetekben eltöltött várakozási időt. Erősítjük az egészségügy területének ellátási alappillérét is, a körzeti orvosi hálózatot 90 új orvosi körzet kialakításával. Az üzemi dolgozók egészségvédelmének javítására tovább szélesítjük az üzemorvosi hálózatot. Erre napi 177 új üzemorvosi óra beállítását tervezzük. A megelőző egészségügyi ellátás továbbfejlesztését biztosítja a gondozás szervezetének végleges területi kiépítése. Ebben az évben válik ugyanis teljessé a röntgen-ernyőképszolgálat, a rák-, ideg-, bőr-, nemi és gyermek-, szívgondozás, továbbá az iskolaegészségügyi szervezet kiépítése. Nagy gondot fordítunk az 1957. évi költségvetésben az anya- és gyermekvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatban megnövekedett igények kielégítésére is. E feladatkörön belül növeljük a szülőotthoni, a bölcsődei, az egészségügyi, a gyermekotthoni és a csecsemőotthoni férőhelyek számát. Az anya- és gyermekvédelmi gondozási munkát elősegíti mintegy 300 új védőnő munkába állítása, továbbá — az anyatejellátás fokozása érdekében — a begyűjtött anyatej árának tervezett felemelése. Az egészségügyi hálózat fejlesztésén kívül a költségvetés fedezetet nyújt 1956 közepétől kezdődően az egészségügyi és szociális intézményeknél végrehajtott napi élelmezési költségemelésre, továbbá a tüdőbeteg-gyógyintézetek napi élelmezési költségének 1957. január 1-től J történő felemelésére. Az orvostudomány fejlődésével arányban a költségvetés biztosítja az intézetek gyógyító munkájához szükséges gyógyszerek előirányzatát, lehetővé téve a nagyhatású antibiotikumok és egyéb új gyógyszerféleségek alkalmazását. >7. évi június 4-én, kedden. 1912 1957-ben tovább csökken a főváros és a vidék között fennálló intézményi ellátás különbség. Ez főként a gyógyszerellátásban jelentkezik. A legnagyobb lemaradás az egészségügy területén az intézményhálózat létszámellátottságában mutatkozik. Nagyon jól tudjuk, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a létszámfejlesztés nehézségekbe ütközik, éppen ezért a költségvetés is csak minimális, mintegy ezer fő minőségi létszámfejlesztést foglal magában, amelynek beállítása az eredeti költségvetési tervek szerint csak az év utolsó hónapjában vált volna lehetővé. Nem kielégítő még és a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani az intézmények műszerellátottságának fokozására. Az egészségügyi intézményhálózat e súlyos problémáit ismerve, e kérdéssel több ízben foglalkozott a költségvetés előkészítése folyamán az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága és tett javaslatot a népgazdaság adott keretein és lehetőségein belül az e téren jelentkező problémák kisebb mérvű orvoslására. Ennek tudható be — amiről örömmel emlékezhetem meg —, hogy az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága az említett problémák részbeni megoldására javasolta, hogy 10 millió forinttal emeljék meg az egészségügy 1957. évi költségvetését. Az egészségügyi tárca 1957. évi tervében fokozott gondot fordít a már korábban kiépített közegészségügyi és járványügyi állomások munkájának további megerősítésére, felszereltsége tökéletesítésére és megfelelő szakmai káderek beállítására. Ebben az évben kapcsolódnak be a közegészségügyi szolgálatba a higiénés orvos-segédek és szélesedik a fertőtlenítő hálózat szervezete is. A járványok megelőzését segíti elő a kombinált oltóanyagok fokozott alkalmazása, a DDT-permetezés további kiterjesztése és az egészségre ártalmas munkaterületek szűrővizsgálatainak átfogóbb megszervezése. A folyó évben megkezdődik a gyermekbénulással kapcsolatos oltóanyagtermelés előkészítése is. A közegészségügy problémáinak érintésénél az egészségügyi tárcát érintő fő feladatok mellett külön kell foglalkoznom azokkal a feladatokkal is, amelyeknek végrehajtása nem szorosan egészségügyi szakmai feladatkörbe tartozik, de ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a jó közegészségügy megteremtéséhez. A közegészségügy és járványvédelem munkájához szervesen kapcsolódik az ország jó ivóvízellátásának megszervezése. E téren erős hiányosságok tapasztalhatók, különösen a falusi kutak fúrását, karbantartását illetően. Választóim, valamint a szomszéd megyék dolgozói felkértek arra, hogy ezt a kérdést vessem fel a tisztelt Országgyűlés előtt, hogy az 1957. évi tervek végrehajtásánál e költségek biztosításáról az illetékes szervek gondoskodjanak. Ugyancsak választóim kérését tolmácsolom, amikor felhívom az illetékes szervek figyelmét a Békés megyében és a környező megyékben évről évre jelentkező belvíz-levezetés területén mutatkozó hiányosságokra, amelyek nemcsak gazdasági téren, hanem a járványos megbetege140*
