Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-36

í 835 Az országgyűlés 36. ülése helyütt meglevő helytelen üzemi szerkezet megjavítása. A kisterenyei állami gazdaságban a sertéstenyésztést fejlesztették ki aránytalanul, bár nagy kiterjedésű legelőik'^miatt elsősorban a juhtartás lett volna gazdaságos. A zabarai állami gazdaság gyakran küzd pénzügyi nehézségekkel. Ennek többek közt az az oka, hogy a takarmányterülethez viszonyítva olyan nagy az állatállománya, hogy a szénán kívül még a takarmányszalmát is másoktól kell megvásárolnia. Az ilyen és hasonló jelenségek mutatják, hogy az észszerű üzemi arányok kialakítása útján állami gazdaságaink jelentősen javíthatják termelési és pénzügyi eredményeiket. Sok baj van még állami gazdaságainkban a munkafegyelemmel is. A termelőszövetkezetek részére biztosított hitelek hatékony felhasználása nagyot lendíthet termelőszövetkezeteink megerősítésében. Az elmúlt években a termelőszövetkezetek által igénybevett hitelek 31 százalékát improduktív kiadásokra, a gazdálkodás hiányainak fedezésére használták fel és mindössze^69 százalék jutott a termelés fejlesztésére. A jövőben olyan hiteleket, amelyek nem a termelés fejlesztését szolgálják, nem szabad nyújtani, mert ezek nem a termelőszövetkezetek megerősödésére, hanem csak fokozódó eladósodásukhoz vezetnek. Az elmúlt évek tapasztalatai nem egy helyen azt mutatták, hogy e beruházási hitelek felhasználásával párhuzamosan nem járt együtt a termelés növekedése. A mezőgazdaság irányító apparátusa és a bankszervezet nyújtson segítséget a termelőszövetkezeti beruházások hatékonyságának előmozdításához. A forint vásárlóerejének stabilitása nem kis mértékben függ attól, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlása során sikerül-e meggátolni mindenféle spekulációs és árfelhajtó tevékenységet. Tekintettel a kötelező begyűjtés eltörlésére, méltányos, hogy a felvásárlási árak a múlt évi piaci árakhoz képest ne emelkedjenek, sőt ahol az általános mezőgazdasági árszínvonalhoz képest az elmúlt években indokolatlanul magas árak alakultak ki, ott csökkenjenek. Parasztságunk azzal járulhat hozzá a lakosság ellátásának biztosításához, a kormánynak a kötelező beadás eltörlésére vonatkozó határozata alátámasztásához, hogy időben és reális árakon kínálja fel a mezőgazdasági termékeket az állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek, gondosan ügyelve arra, hogy a városi lakosság élelmezését szolgáló termékek ne kerüljenek spekulációs kezekbe. A pénzügyi szervek — elsősorban a bankapparátus — fontos teendője, hogy ügyeljen a felvásárlás előirányzott, méltányos árszintjének betartására. Tisztelt Országgyűlés! Jelentős tartalékaink vannak a külkereskedelmi munka megjavításában. Gazdasági életünkben a külkereskedelmi forgalom igen nagy 'súlyt képvisel és ezen a téren az eddigi, sok esetben nem a gazdaságosság követelményeihez igazodó munka megjavításával jelentősen növelhetjük a népgazdaság anyagi forrásait. A fő figyelmet az importanyagokkal való maximális takarékosságra, az export fokozására és a külkereskedelem gazdaságosságának megjavítására i7. évi június 3-án, hétfőn. 1836 kell fordítani. Az export növelése, az exporttervek túlteljesítése tehát változatlanul nagy fontosságú feladat, de a népgazdaság számára nem az akármilyen, hanem csak a gazdaságos export jelent hasznot. Jelentős devizatöbbletre tehetünk szert, ha a gazdaságos termékek exportját növeljük, és a rossz áron értékesíthető termékekét pedig mellőzzük. Ebben az évben jelentős lépést tettünk előre a termelőüzemek és a külkereskedelmi apparátus érdekeltségének megteremtésében. Vállalataink most már az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a belföldi és a külföldi árak összhangjára. Az exportárak szorosan összefüggnek a termékek minőségével. Csak kitűnő minőséggel lehet többlet devizabevételt elérni, a rossz minőség súlyos terhet jelent népgazdaságunknak. Az elmúlt évben például 80 gépet adtunk el DélAmerikába — kielégítő árakon. A minőségi kifogások azonban olyan súlyosak voltak, hogy utólag az árnak mintegy 30 százalékát el kellett engedni. Így azután — különösen, ha a magas szállítási költségeket is figyelembe vesszük — ez az egyetlen exportügylet 110 000 dollár rendkívüli veszteséget jelentett népgazdaságunknak. Exporttermékeink minőségének javításával egyidejűleg arra is ügyelnünk kell, hogy különleges kivitelezést csak akkor adjunk, ha az a külföldi árban megtérül. Például ne építsünk be autóbuszainkba 14 000 forintos különleges rádiót, ha azért csak 120 dollárt kapunk, 6000 forintos szőnyeget, ha azért csak 25 dollárt fizetnek és 2000 forintos herendi vázát, ha annak ellenében csak 10 dollár térül meg. A mezőgazdaság területén is számos olyan gazdaságos exportlehetőségünk van, amelyeket a belső ellátás sérelme nélkül fejleszteni lehet. Így például az egyik legjövedelmezőbb tradicionális exportcikkünk, a szalámi exportja az 1934 —1938-as évek átlagához képest kétszeresére nőtt 1952 és 1956 között. A külföldi értékesítési lehetőség további mintegy 50 százalékos emelést is lehetővé tesz. A mezőgazdasági exportot sem helyes növelni anélkül, hogy ne vizsgálnánk, milyenek a belföldi és külföldi árarányok. Például a cikória exportja az utolsó öt évben az 1933—1938. évi átlag háromszorosára emelkedett. Közben azonban 1953 és 1956 között a cikóriagyökér felvásárlási ára több mint kétszeresére nőtt, a külföldi ár ugyanakkor húsz százalékkal csökkent. Ennek következtében a megnövelt cikória-export jelentős arányú állami veszteséget okoz. Hasonló a helyzet például a fűmag exportjánál is. Nagy figyelmet kell fordítani a forgalmi költségekre is. Nem egy mezőgazdasági exporttételnél az ország határáig felmerülő költség a termelőnek kifizetett felvásárlási ár indokolatlanul nagy hányadát teszi ki. A tojásnál például csaknem 40 százalékot tesz ki a költség a felvásárlási árhoz képest. Az éghajlati és talajviszonyainkban rejlő adottságok kihasználásával, a felvásárlási árra rakodó forgalmi költségek csökkentésével a mezőgazdasági exportnak is olyan tartalékait lehet feltárni, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremtéséhez.