Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-36

1829 Az országgyűlés 36. ülése 1957. évi június 3-án, hétfőn. 1830 Mindezeket figyelembe véve az 1957. évi költségvetés mezőgazdasági vonatkozású elő­irányzatai a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is jelentős összegekkel segítik a mezőgazdaság fejlődését. A gazdasági feladatok pénzügyi szükségle­teire előirányzott kiadások fedezetet nyújtanak a közlekedés és a kereskedelem szükségleteire is. Bár elsősorban a közlekedés jogos igényeit csak részben lehetett kielégíteni, az adott le­hetőségek keretén belül — a költségvetés elő­irányzatai biztosítják a legfontosabb feladatok megoldását. Tisztelt Országgyűlés! Az 1957. évi költség­vetés közületi kiadásai 1,7 milliárd forinttal ala­csonyabbak az előző évi előirányzatnál. A vé­delmi, igazgatási és egyéb kiadások ennél jóval nagyobb összeggel, mintegy 2,6 milliárd forint­tal csökkennek. Ugyanakkor szociális, egészség­ügyi és kulturális feladatokra kereken 900 mil­lió forinttal többet irányoz elő a költségvetés, mint az elmúlt évben. A lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítására az előző évi kiadásoknál 12 százalékkal több, 8 milliárd 480 millió forint az előirányzat. 1957-ben tovább növekednek a kórházak, rendelőintézetek, bölcsődék és egyéb gyermek­védelmi intézmények fenntartását és fejlesztését szolgáló kiadások. Az oktatási és népművelési intézmények, tudományos kutatóintézetek, a színházak, valamint a testnevelési intézmények fenntartására 1957-ben 4 milliárd 67 millió fo­rintot fordítunk. Az anyagi eszközök biztosítása révén lehetővé válik áz oktatás színvonalának továbbfejlesztése, a nagy létszámú tanuló cso­portok megszüntetése. A szocialista törvényesség megszilárdítása, a társadalmi és személyi tulajdon, a közbiztonság fokozott védelme nagy feladatot ró rend- és jog­biztonsági szerveinkre. E feladatok megvalósítá­sára a költségvetés mintegy 2 milliárd forintot irányoz elő. A honvédelemre fordított kiadások összege — mint már említettem — ez évben lényegesen kevesebb, mint a korábbi években. Az előirány­zat megállapításánál figyelembe kellett venni az ország nehéz gazdasági helyzetét. A rendelke­zésre álló keretek jó felhasználása biztosítja ha­zánk határainak és a dolgozó nép építőmunká­jának védelmét. Az elmúlt évhez képest lényegesen csökken­nek az államigazgatás kiadásai. Egyes miniszté­riumok, hivatalok megszüntetése, illetőleg össze­vonása, valamint az igazgatási szervezet egysze­rűsítése következtében 21 000 fővel csökkent az államigazgatás létszáma. Az igazgatási költsé­geknél az 1956. évhez viszonyítva ez évben 356 millió forint megtakarítás jelentkezik Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés ki­adási előirányzatainak áttekintése után rátérek a bevételek legfontosabb tételeire. Az állami vállalatok költségvetési befizeté­seinek előirányzata — 36,2 milliárd forint — az elmúlt évhez képest 9 százalékkal csökken. Az állami vállalatok forgalmi adó előirányzata kö­zel 4,5 milliárd forinttal kevesebb, mint az el­múlt évben. A forgalmi adó befizetést lényege­sen befolyásolja a termelés alacsonyabb szintje­és a kötelező beadás eltörléséből bekövetkező forgalmi adó kiesés. A szövetkezetek forgalmi és jövedelemadó befizetése az 1957. évre elhatá­rozott forgalmi adó-kulcs módosítás és a jöve­delemadó mérséklés, továbbá a termelés szerke­zetében bekövetkezett eltolódások folytán ^vala­mivel kevesebb, mint 1956-ban volt. A lakosság adó- és illetékbefizetései mintegy 5 milliárd forintot tesznek ki. A kormánynak a lakosság adóztatására vonatkozó intézkedéseit általában az jellemzi, hogy az adókötelezettsé­get az előző évihez viszonyítva változatlan mér­tékben állapította meg és emellett több adóne­met megszüntetett. Az illetékbevételek — egyes indokolatlanul alacsonyan megállapított tételek felemelése folytán — a múlt évihez képest emelkednek. Ebben az évben rendezzük a juttatott föl­dek megváltási árát. Meghosszabbítjuk a fizetési határidőt, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy je­lentős kedvezményt kapjanak azok, akik határ­idő előtt megfizetik a megváltási árat. A volt mezőgazdasági cselédek és munkások 35 száza­zalék, a többi juttatottak pedig 20 százalék en­gedményt kapnak, ha a megváltási árat ez év végéig kiegyenlítik. Egyébként a fennálló tarto­zásból annyiszor 3 százalékos kedvezmény jár, ahány évvel előbb fizetik ki tartozásukat a jut­tatottak, a megállapított határidőhöz képest. Ez az intézkedés összefügg a föld adás-vétele kor­látozásának megszüntetésével. Az erre vonatkozó rendelkezések a megváltási ár megfizetése ese­tén természetesen vonatkoznak a juttatott föl­dekre is. A végleges megváltási ár kataszteri ko­ronánként 60 kilogramm búza, vagy pedig annak a hivatalos felvásárlási áron számított pénzbeli ellenértéke. A költségvetés bevételei között szerepel 4.3 milliárd forint, ami a baráti országok, elsősor­ban a Szovjetunió által nyújtott hosszú lejáratú kölcsönök és visszatérítési kötelezettség nélkül nyújtott segélyek pénztértékét mutatja. A prole­tár internacionalizmus nagyszerű megnyilvánu­lásaként nyújtott támogatás két vonatkozásban is alapvetően érinti pénzügyi mérlegeinket. Ez a támogatás tette lehetővé, hogy 1957-ben a kor­mány szilárd egyensúlyban levő, 800 millió forint felesleget mutató költségvetést terjeszthet az or­szággyűlés elé. E támogatás pénzértéke mögött rejlő hatalmas árutömegek és nagy összegű de­viza-hitelek ez évi importunknak több mint a felét fedezik és döntő tényezőként szerepeltek és szerepelnek az ellenforradalom okozta rendkí­vül súlyos gazdasági nehézségek leküzdésében; egyúttal lehetővé tették a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának megteremtését is. A ma­gyar dolgozónép sohasem felejtheti el azt a nagylelkű, testvéri segítséget, amelyet barátaink bajba jutott hazánknak a legnehezebb időszak­ban nyújtottak (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! A tanácsok 1957. évi költségvetési előirányzata 7,4 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg magában foglalja a helyi szociális, kulturális és igazgatási kiadásokat, a tanácsi vállalatok pénzellátását, valamint a be­ruházások pénzügyi forrásait is. A tanácsok ré-

Next

/
Thumbnails
Contents