Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-34
1741 Az országgyűlés 34. ülése 1957. évi május 10-én, pénteken. 1742 pártszervezetek, a szakszervezetek a dolgozókkal, és ha a teljesítmény-bérrendszert helyesen alkalmazva bevezetjük, akkor azon is gyorsan tudunk változtatni, amelyről Kádár elvtárs beszélt, hogy időlegesen, nehéz gazdasági helyzetünkre tekintettel bizonyos gazdasági intézkedéseket leszünk kénytelenek foganatosítani. Ez elengedhetetlen és szükséges, de ha ezt a három feltételt biztosítjuk, meggyőződésem, hogy ezek a gazdasági kényszerintézkedések nem lesznek hosszúéletűek. (Taps.) r ELNÖK: Szólásra következik Horváth Ede képviselőtársunk. HORVÁTH EDE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Kádár elvtárs tegnapi beszédében elmondotta, hogy Budapest területén, s az egész ország területén milyen komoly károkat okozott a 23-i ellenforradalom mind politikai, mind gazdasági tekintetben. Képviselőtársaink még emlékeznek arra, hogy a győri ellenforradalmárok milyen komoly tevékenységet fejtettek ki, hogy egy ellenkormányt hozzanak létre, a munkás-paraszt kormánnyal ellentétben egy fasiszta kormányt, amelyet majd fel tudnak használni céljaikra. Ebben a tevékenységben a Győr megyei ellenforradalmároknak döntő szerepük volt. Már 23-a után megalakultak Győrben a különböző nemzeti tanácsok, amelyeknek az volt a legfontosabb feladatuk, hogy az államigazgatás teréről elmozdítsák a kommunistákat, megtisztítsák tőlük a vállalatokat, kivezessék őket a gyárból, sőt nem egyszer tettlegesen bántalmazzák is. Az ellenforradalmárok világosan tudták, hogy ameddig a megye területén a dolgozókat nem sikerül félreyezetniök — ami meg kell mondanom, ideig-óráig sikerült nekik — nem tudják végrehajtani azokat a terveket, amelyeket október 23 előtt, de főképpen október 23-a után már minden dolgozó világosan láthatott. Éppen ezért az ellenforradalmárok Győr-Sopron megye legnagyobb üzemét, a Győri Vagongyárat szemelték ki központjuknak. Létrehoztak egy olyan munkástanácsot, amely nemcsak a Győri Vagongyárat, hanem az egész Dunántúlt irányította. Félrevezették a munkásokat, megszervezték a sztrájkot, sőt ha november 4-e után valamelyik üzem hozzákezdett a munkához, a legvadabb fenyegetésektől sem riadtak vissza, hogy a dolgozókat megfélemlítsék. A győri dolgozók sajnos, elég későn vették észre, hogy a belső reakció és a határon majdnem szabadon közlekedő ügynökök mire akarják őket felhasználni. A Győr megvei eseményekhez nagyon nagymértékben hozzájárult a megye opportunista vezetőinek megalkuvása az ellenforradalommal. Ez abban nyilvánult meg, hogy hozzájárulták egy olyan úiság kibocsátásához, amely november 4-e után is uszított a munkásparaszt kormány, annak vezetői ellen és azokat a dolgozókat, azokat a vezetőket bélyegezte meg, akik ellene voltak a sztrájknak és a munka felvétele mellett foglaltak állást. Sajnos, meg kell mondanom, hogy ennek a lapnak a beszüntetése is elég vontatottan és lassan történt meg. Az úgynevezett Hazánk című lap mellett a Kisalföld is nagyon sokszor még november 4-e után is helytelen cikkekkel az ellenforradalom malmára hajtotta a vizet, és csak nagyon lassan foglalt állást a munkáshatalom és a munkás-paraszt kormány mellett. Természetesen ami Győr-Sopron megyében a városokban lezajlott, ha kisebb mértékben is, de ugyanaz történt a községekben is. A községekben az első napokban megkezdték a becsületes tanácselnökök leváltását, a falusi pártszervezetek támadását, ugyanakkor hozzákezdtek különböző reakciós pártok megszervezéséhez. Például Téten október 23-a után azonnal megalakult a nyilas párt, amely azonnal rendelkezett autóval is. Ennek vezetője az 1945 előtti nyilas vezető volt. Csornán horthysta tiszti számonkérő széket alakítottak és az első vádlott, akit a számonkérő szék elé állítottak, a község párttitkára volt, aki felett ők próbáltak ítélkezni. Vagy például Kajárpécen Varga nevezetű csendőr az ellenforradalom alatt egyenruhában járt és úgy végzett ellenforradalmi tevékenységet. És így lehetne még sorolni nagyon sok Győr megyei községet, ahol hasonlók történtek. Ahogyan Kádár elvtárs mondotta, az ellenforradalom nyugati támogatói nagyon nehezen nyugszanak bele abba a vereségbe, amely november 4 után érte őket. Most már nem az utcán, nem nvíltan uszítanak, hanem a vállalatoknál, gyárakban, üzemekben próbálják a munkáshatalmat aláásni és támadni. A Győr-Sopron megyei dolgozók az ellenforradalom alatt világosan láthatták, kik azok a személyek, akik 12 évig vártak arra. hogv újból visszajöjjenek Magyarországra, hogy visszavegyék a birtokokat és újból a nép nyakára üljenek. Ezeknek tanúbizonyságai a győri szálloda bejegyzései, amelyek írásos bizonyítékai annak, hogy herceg Eszterbázy és hasonszőrű társai októberben Sopronban várták a munkáshatalom megbukását, hogy utána visszavehessek a parasztoktól a földet, a munkásoktól a gyárat és visszatérjen az a rendszer, amelyet egyetlen becsületes, józanul gondolkodó dolgozó sem kíván mégegyszer vissza. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az ellenforradalom gazdasági téren is nagyon komolv károkat okozott megyénkben, annál is inkább, mert, Gvőr megve az ország egyik igen komoly inari megvéie. A sztráikók. a munka nélWM kifizetett bérek, a különböző anyagok széliéi hordása a gvárakból hatalmas összegekbe került a néngazdaságnak. Ezt még csak fokozta — ami sainos, még ielenleg is fennáll —, hogv az ellenforradalom demagóg módon megszüntette a teli esi tménvbérezést. Nagvrészt ennek tudható be. hogv a megye ipara csak 79.5 százalékban telipsítette tervét, s ugvanakkor 20 százalékkal több béri fizetett ki. mint 1956. október 23 előtt. A kormány november 4 után bebizonvította, hogv segíteni akar a fizikai dolgozók helvzetén. Fzt irTT7r>liáV azok a bérprne]Ások. amelveket az elmúlt hetekben fizikai és műszaki vonalon a kormánv utasítására végrehajtottunk. Nem his?em. hogv különösebb hozzáértésre lenne szükfîk a vállalatok fizikai, műszaki és egvéb vevetőinek ahhoz, hogv megértsék, mit jelent a tervet 79 százalékban teli esi teni és 120 százaiéÚr^ vv+ kifizetni, örökké nem élhetünk abból, bogv p baráti országok, a Szovietunió. Kína, Csehszlovákia és a többi ország segítenek ben-