Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-28
1375 Az országgyűlés 28. ülése 1956. évi július 30-án, hétfőn. 1376 telenségek is nagy részben az érvényben levő törvényeink megszegésével állottak elő. Ezért intézményesen biztosítani kívánjuk törvényeink betartását. Ennek során intézkedtünk az államvédelmi és rendőrségi szervek fokozott ellenőrzésére. A minisztertanács úgy rendelkezett, hogy megszünteti a külön bíróságok különböző felügyeleti szerveit és valamennyi bíróság működése feletti szakfelügyeletet az igazságügyminiszterre bízza. Előkészületben van a büntetésvégrehajtás — azaz a börtönök — átadása az igazságügyminiszter felügyelete alá a belügyminisztériumtól. Ezzel biztosítjuk, hogy ne az a minisztérium gyakorolja a börtönök felügyeletét, amelynek szervei a nyomozást végzik. A minisztertanács fontos feladatának tartja a helyes bírói ítélkezési gyakorlat kialakításának biztosítását is. Bíróságainknak úgy kell ítélkezniük, hogy a kiszabott büntetés egyezzék a dolgozók igazságérzetével, mindig arányban álljon a cselekménnyel, hogy ne kerüljenek börtönbe olyan, először megtévedt, kisebb törvénytelenséget elkövető dolgozók, akikkel szemben a pénzbüntetés, a javító-nevelő munka, vagy más nevelő hatású intézkedés is elegendő. Viszont az államunk biztonsága ellen támadó ellenséges elemek, a megrögzött bűnözők példás büntetést kapjanak. E cél megvalósításában vannak már eredmények, de további intézkedések szükségesek. A területrendezés és egyéb szervezeti kérdések megoldása után a jövő év tavaszán, az Alkotmány rendelkezéseinek végrehajtásaként, a bírákat a tanácsoknak meg kell választaniuk. A bírák eddig ugyanis csak kinevezve voltak. Intézkedést készítünk elő, a Központi Vezetőség határozata értelmében, a rendes bíróságok hatáskörének kiterjesztésére olyan ügyekben, amelyekben eddig államigazgatási szervek jártak el. Így egyes munkaügyi, nyugdíjügyi, esetleg lakásügyi viták elbírálását már ebben az évben a bíróságok hatáskörébe utaljuk. A szocialista törvényesség biztosítása érdekében növelni akarjuk a védelem szerepét az igazságszolgáltatásban. Ezért tervezetet készítünk a védelem munkájának érdemibbé tétele érdekében és színvonalának emelésére. A szocialista törvényesség további szilárdítását szolgálják a közeljövőben megszervezésre kerülő szabálysértési bizottságok is — amennyiben az országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadja. A törvények és rendeletek betartása és betartatása azonban korántsem csak az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés szervein, vagy a szabálysértési bizottságokon múlik, hanem az államhatalom és az államigazgatás minden szervén, a tanácsokon, a tanácsok végrehajtó bizottságain, a szakigazgatási szerveken, a begyűjtési hivatalok vezetőin, ideértve a gazdasági irányító szerveket, a vállalatok igazgatóit és az ipari irányító szervek vezetőit, akik naponta döntenek az állampolgárokat érintő sok fontos kérdésben. A kormány alapvető feladatának tartja a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítését, az állampolgárok törvényes jogainak tiszteletben tartását. A minisztertanács messzemenő és sokoldalú intézkedésekkel harcot indít az állami szervek törvénytelen intézkedései ellen. Ugyanakkor felhívja a dolgozókat arra, hogy magatartásukkal, a törvények betartásával, az állampolgári kötelezettségek teljesítésével járuljanak hozzá az előbb említett célok megvalósításához. Mindezeken túl szükséges az is, hogy harcoljunk az úri Magyarországról reánk maradt terhes örökség, a kijárás, a protekciózás, a részrehajlás ellen. A legsúlyosabban el kell ítélni az olyan eseteket, amikor állami funkcionáriusok, hatalmukkal visszaélve, személyes ismeretség, rokoni vagy baráti kapcsolatok alapján elfogultan döntenek az eléjük kerülő ügyekben. Ugyanúgy el kell ítélni azokat is, akik beosztásukkal visszaélve, ki járóként lépnek közbe egyéni ügyekben. A szocialista demokratizmus kiszélesítése, az alsó szervek hatáskörének növelése segíti a népi, nemzeti egység további megerősödését. Ehhez hozzájárulnak azok az intézkedések, amelyeket a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének határozata értelmében a minisztertanács tenni kíván, felülvizsgálva mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az osztályharc kiélezett szakaszában foganatosított. A minisztertanács e munka során úgy határozott, hogy mindazokban a városokban, tehát Budapesten, Miskolcon, Sztálinvárosban, Várpalotán és Komlón, ahol eddig csak külön engedéllyel lehetett letelepedni, a letelepedés, illetve állandó lakosként való bejelentkezés engedélyhez kötését eltörli. Mindez azonban nem jelenti azt természetesen, hogy célszerű ezekben a városokban a lakosság növelése, azonban ezt nem adminisztratív eszközökkel akarjuk megakadályozni, hanem azzal, hogy ezekben a' városokban elsősorban a régi lakosságot juttatjuk munkához. Tisztelt Országgyűlés! A népi-nemzeti egység megteremtését elősegíti, hogy az elmúlt nyolc hónap alatt kedvezően alakult az állam és az egyházak közötti viszony. Jelentős szerepet játszott ebben a javulásban az a körülmény, hogy az utóbbi időben a katolikus egyház felelős vezetőinek túlnyomó többsége is meggyőződött az állam és az egyház közötti jóviszony kialakításának szükségességéről. Látjuk természetesen azt is, hogy vannak még a katolikus egyházon belül is olyan tényezők, akik a kákán is csomót keresnek és nem értik, hogy az állam és az egyház között időnként felmerülő vitás kérdéseket kölcsönös jóindulaton alapuló megbeszélések útján rendezni lehet, mint ahogy ezt eddig is tettük. Ezekben a napokban kezdődött meg hazánkban az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának ülésszaka, amelyen közel 200 külföldi egyházi személy, a protestáns egyházak legkiválóbb képviselői és sok újságíró vesz részt. Ez is bizonyítja, hogy Magyarországon szabad a vallásgyakorlás, mint ahogy ezt Grősz József kalocsai érsek úr legutóbbi nyilatkozatában leszögezte és ahogy ezt a protestáns egyházak vezetői több ízben is megerősítették. Tisztelt Országgyűlés! Országunk belpolitikai helyzete ma olyan, hogy kedvező lehetőségek vannak népi demokratikus rendszerünk további megszilárdítására, arra, hogy minden becsületes dolgozót tehetségéhez és tudásához mérten bevonjunk a szocializmus építésébe. A kor103*