Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-34
1719 Az országgyűlés 34. ülése 1957. évi május 10-én, pénteken. 1720 dés, szédelgés volt, ami hazug, káros illúziókat ébresztett egyesekben. Népi hatalmunk, nemzeti függetlenségünk, a szocializmus építése — tehát legalapvetőbb nemzeti érdekeink védelmében nem vagyunk, mert nem lehetünk semlegesek. Tisztelt Országgyűlés! A hadsereg újjászervezése befejeződött. Leszereltük a hadseregből azokat a tiszteket, akik a nehéz időben meginogva, nem voltak hajlandók fegyveres szolgálatot vállalni a népi hatalom védelmében, nem írták alá a tiszti nyilatkozatot. De eltávolítottuk a hadseregből azokat a tiszteket is, akiknek az ellenforradalmi napokban tanúsított magatartásával kapcsolatban jogos kifogás merült fel. Az új sort már behívtuk a hadseregbe. Ezek kiképzése a tegnapi nap folyamán megkezdődött. Arra tanítják meg őket parancsnokaik, hogy mesterien kezeljék fegyverüket az ellenséggel szemben, bárhol is legyen az ellenség. Arra tanítják meg őket, hogy hű védelmezői legyenek népi hatalmunknak, szabadságunknak és függetlenségünknek. Tisztelt Országgyűlés! Mivel úgy látom, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány egész eddigi tevékenységével és a tegnap itt elmondott további céljaival a dolgozó magyar nép érdekeit, valódi érdekeit szolgálja, és bátran szolgálja — ezért a magam és pártom nevében a kormánynak bizalmat szavazok és munkámmal támogatom. (Taps.) ELNÖK: Az ülést 15 percre felfüggesztem. (Szünet 11.37—12.01.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Antos István pénzügyminiszter kíván szólni. ANTOS ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az ellenforradalmi események során hazánkban rendkívül súlyos gazdasági helyzet alakult ki. A gyáripari termelés 1956 novemberében csupán 18 százalék, decemberben 31 százalék volt a tervezetthez képest. Ugyanakkor munkabér címén nem kevesebb, hanem a tervezettnél lényegesen nagyobb összeg áramlott ki, hiszen számos üzemben nagyösszegű jogtalan bért fizettek ki. Megrendült a bizalom a pénz iránt, a lakosság igyekezett pénzét azonnal elkölteni. Minthogy áruutánpótlás alig volt, a kereskedelem készletei december végére több mint 40 százalékkal csökkentek. A forgalomban levő pénzmennyiség pedig mintegy 20 százalékkal emelkedett. Komoly inflációs veszély lépett fel. A sztrájkok szervezőinek éppen az volt a céljuk, hogy az ellenforradalom fegyveres felkelésének leverése után gazdasági katasztrófába döntsék az országot. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ilyen körülmények között bármely kapitalista országban elkerülhetetlenül megindult volna az árak széleskörű emelkedése, az infláció folyamata. Szocialista gazdasági rendszerünk azonban ebben a súlyos helyzetben is kiállta a próbát. A magyar népgazdaságban a szocialista szektor van túlsúlyban. A több mint 14 milliárd forintot kitevő fogyasztási cikk-készlet nem kapitalista vállalkozók, hanem szocialista állami kereskedelmi szervek kezében volt, amelyek a kormány utasítására az áruhiány ellenére is változatlan állami árakon biztosították a lakosság ellátását. A nemzetközi proletárszolidaritásnak nagyszerű megnyilvánulása volt, hogy a baráti szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — nagymennyiségű élelmiszert és ipari fogyasztási cikket küldtek segélyként hazánkba. Ezek a tényezők: a szocialista rendszer ereje, a barátaink segítsége, a párt következetes politikája és a kormány helyes intézkedései — segítettek bennünket ebben a legnehezebb szakaszban és lehetővé tették, hogy az ellenforradalmi események és az ellenforradalom által szított sztrájkok ideje alatt is sikerült megőrizni pénzünk szilárd vásárlóerejét. Az ellenforradalom okozta súlyos gazdasági károk természetesen éreztették hatásukat a termelés megindulása után is. A korábbi termelési színvonal helyreállítása csak fokozatosan lehetséges, s ezt nagymértékben hátráltatta a szenes energiahiány, az üzemek dezorganizált állapota. Ennek ellenére — a bányászok, a munkások és az értelmiségi dolgozók áldozatkész munkája nyomán — már az első negyedévben gyors ütemben haladt előre a gazdasági élet normalizálódása és sikerült a korábbi termelési színvonalat az élelmiszeriparban 89 százalékra, a könnyűiparban 86 százalékra, a nehéziparban 72 százalékra megközelíteni. A dolgozók jövedelme és vásárlóereje azonban nemhogy megközelíti, hanem jóval meghaladja a korábbi színvonalat. A kormány intézkedései nyomán a munkabérek a népgazdaság minden ágában jelentős mértékben emelkedtek. A kötelező beadás eltörlése komoly többletjövedelmet biztosít a parasztságnak.. Ilyen körülmények között a lakosság áruk iránti keresletének kielégítése komoly erőpróba elé állította népgazdaságunkat. Segítette e feladat megoldásában, hogy az ioari termelés azokban az ágakban emelkedett a legnagyobb "mértékben, amelyek a lakosság fogyasztása szempontjából legfontosabb termékeket állítják elő. A múlt évinél alacsonyabb termelés azonban így sem fedezhette a múlt évinél lényegesen magasabb vásárlőerőt. Ehhez olyan kiegészítő árualapokra volt szűk-, ség. mint a fogvasztási cikkek importja, külkereskedelmi raktárkészletek átadása a belkereskedelemnek s a fogyasztási cikkek exportjának jelentős csökkentése. Mindezek természetesen erősen terhelték külkereskedelmi mérlegünket, amelvnek rendkívüli mértékű passzív eevenlegét csakis a baráti szocialista országok által nvűitott hosszúlejáratú kölcsönök segítségével fedezhettük. Április hónapban — bár az értékeléshez még csak részadatokkal rendelkezünk — folytatódott a gazdasági élet normalizálódásának folyamata. Tovább emelkedett az ipari termelés, javult a gazdaságosság. A tavaszi mezőgazdasági munkákat áz egész országban megfelelő időben, gondosan elvégezték. A szocialista kiskereskedelem áprilisban 29 százalékkal több árut adott el a lakosságnak, mint az előző év ugyanezen hónam'ában. A bankiegvforgalom átlagos szintié ánrilisban 290 millió forinttal alacsonvabb volt. mint januárban. Tovább javult az adófizetés, és áprilisban több mint 70 millió forinttal emelkr127*