Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-33

1695 Az országgyűlés 33. ülése 1957. évi május 9-én, csütörtökön. 1696 gálja. A német militarizmus növekvő veszélye csak megerősít bennünket abban az elhatározásunkban, hogy elvi engedményeken kívül mindent megtegyünk annak érdekében, hogy viszonyunk Jugoszláviával ne csak a békés egymás mellett élés elveinek feleljen meg, hanem szívélyes és baráti legyen. A nemzetközi helyzet jelentős tényezője az a hatalmas méretű függetlenségi mozgalom, amely a Közép-Keleten, Afrikában és Ázsiában folyik. Ez a hatalmas mozgalom szervesen beleilleszkedik a világ népeinek a békéért, az imperialista agresszió ellen folytatott harcába. A magyar kormány szükségesnek tartja ismételten kijelenteni, hogy támogatja a békeszerető ázsiai és afrikai népek jogos nemzeti törekvéseinek megvalósítására irányuló harcát. Az elmúlt esztendőben az agresszív imperialista körök általános támadása egyidőben indult meg Magyarország és Egyiptom ellen. A magyar nép már akkor a legteljesebb szolidaritásáról biztosította Egyiptom népét. Kormányunk most is kifejezi teljes együttérzését Egyiptom szabadságharcával, és mélyen elítéli az Egyiptom elleni agressziót, akár imperialista nagyhatalmak, vagy ezek biztatására Izrael részéről is történt. Osztrák szomszédunkkal az ellenforradalmi események következtében megromlottak kapcsolataink. A magyar kormány korrekt és jószomszédi kapcsolatot akar Ausztriával. Ezért örömmel üdvözölnénk, ha egy sor olyan, a két ország közötti viszonyban problémákat okozó kérdésben — mint a kiskorúak hazatelepítése, az elhurcolt magyar vagyon visszaszolgáltatása, a határsértések — a megoldást elősegítő pozitív lépéseket tapasztalnánk az osztrák kormány részéről. Ezek elősegítenék a népeink érdekeit kölcsönösen szolgáló kapcsolatok helyreállítását és további javítását. A nemzetközi helyzetben a feszültség enyhítéséért folyó harcot most is, mint a múltban, a Szovjetunió vezeti. Ezt szolgálják a Szovjetuniónak a legutóbbi időben a leszerelés kérdésének megoldása érdekében tett nagyfontosságú újabb javaslatai is. Ugyanakkor az imperialista nagyhatalmak, elsősorban az Amerikai Egyesült Állmok a feszültség fenntartására törekszenek. Ez nyomja rá bélyegét hazánk és az Egyesült Államok kapcsolataira is. Mint az várható volt, a Magyar Népköztársasággal szemben ma a legbarátságtalanabb álláspontot az Amerikai Egyesült Államok kormánykörei foglalják el. A budapesti amerikai követség diplomatáinak tevékenysége és magatartása is bizonyítja azt a különleges szerepet, amelyet az Amerikai Egyesült Államok az októberi eseményekben játszott. A „Berliner Zeitung" című német lap szerint múlt év október végén az Egyesült Államok tekintélyes képviselői több titkos értekezletet tartottak a magyar fasiszta emigráció vezetőivel. E megbeszéléseken Jackson őrnagy, a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai fegyveres erők képviselője, biztosította a magyar emigránsok vezető szervét, hogy haladéktalanul rendelkezésére bocsátja a szükséges anyagi segítséget, beleértve a személy- és fegyverszállításra szolgáló eszközöket, tehergépkocsikat és repülőgépeket is. Ugyanerről a kérdésről a „Liberation" című francia polgári lap így ír: „Nyugat-Németországban levő menekült magyarok elbeszélése szerint a budapesti amerikai követség nem maradt tétlen az októberi események idején. Október 27-én az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője felajánlotta a magyar kormánynak, hogy közvetítői szolgálatot teljesít a felkelők és a kormány között. Erre a küldetésre Nyerges Miklós másodtitkárt és Nagy Ernő attasét javasolta. Mindketten magyar származású amerikaiak. Nyerges kapcsolatban állott az Országos Forraradalmi Bizottsággal és számos katonatiszttel is, így különösen Király Bélával. Megerősítik azt is, hogy Nyergest használták fel az Egyesült Államokból érkező tanácsok és az úgynevezett Magyar Felszabadítási Bizottság utasításainak a felkelőkhöz való közvetítésére. Nyergesen keresztül kaptak a magyar földalatti mozgalom vezetői október 22-én utasítást az úgynevezett „Magyar Menekültek Központjától." Nem véletlen tehát, hogy az októberi ellenforradalom leverése óta az Amerikai Egyesült Államok kormánykörei barátságtalan magatartást tanúsítanak a Magyar Népköztársaság iránt. Nem véletlen az sem, hogy az amerikai követségen keresett és talált menedéket a burzsoá restauráció zászlóvivője, Mindszenty is. Amerikai hivatalos szervek minden eszközzel gátolják washingtoni követségünk tevékenységét, letartóztatják a követségre látogató személyeket, megtűrik a fasiszta tüntetéseket, nem engedték beutazni Amerikába a sportolóinkat, a korcsoly aba jnok Nagy testvérpárt, eltanácsolták Jehudi Menuhin hegedűművészt attól, hogy Budapestre jöjjön hangversenyezni. És így lehetne folytatni tovább. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozottan visszautasítja az Amerikai Egyesült Államok hivatalos köreinek Magyarország belügyeibe történő beavatkozási kísérletét. Mi a normális államközi kapcsolatok megteremtésének és fejlesztésének hívei vagyunk, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy felhagyjanak a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkával. A normális államközi kapcsolatok elősegítése érdekében a kormány az amerikai mesterkedésekkel szemben messzemenő türelmet tanúsított: szabadlábra helyezte a budapesti amerikai követség magyar alkalmazottját — nem tartóztattuk le, hanem kiutasítottuk az országból a Life tudósítónőjét, aki illegálisan lépte át az ország határát, s elengedtük az embercsempésző amerikai diákot is. Nem növeli a magyar dolgozó nép soraiban Anglia és Franciaország kormányai iránti megbecsülést az, hogy feltétel nélkül követik az Amerikai Egyesült Államok magyarellenes politikáját. Végül néhány szót a Magyar Népköztársaság viszonyáról az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Emlékezetes, hogy hazánkat az imperialisták által okozott akadályok miatt csak évekig