Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-32

1609 Az országgyűlés 32. ülése 1956. évi augusztus 3-án, pénteken. 1610 I tek és legelők vízlevezetésének megoldását tartom egyrészt állami beruházással, vagy — ahogy Erdei elvtárs megjegyezte — a társadalmi munka széleskörű kiterjesztésével. De addig is, amíg az idevonatkozó célkitűzések megvalósulnak, szükségesnek tartanám hathatósabban kézbevenni a mételykór elleni küzdelmet, amelynek során kötelezővé kellene tenni a fertőzött területen az állatok gyógykezelését, és ezzel kapcsolatban esetlegesen megvizsgálni, milyen lehetőség volna a Distol árának leszállítására. A szarvasmarha-tenyésztést azonban a takarmánybázis helyzete mellett — véleményem szerint — még erősen befolyásolják egyes szervezeti intézkedések. így például helytelennek tartom, hogy a tenyészállat-neveléssel, ennek irányításával a Földművelésügyi Minisztérium mellett az Élelmiszeripari Minisztérium is foglalkozik az általa irányított üszőnevelési szerződéskötésekkel. E minisztériumnak elsősorban, a hizlaltatás és a vágóállat felvásárlás lenne a feladata, és ez, sajnos, jelenleg érződik is a tenyészállat-szerződéses tervek teljesítésénél. Például Somogy megyében az Állatforgalmi Vállalat a július 10-i értékelés szerint az éves üszőhizlalási tervét 70 százalékra teljesítette, vagyis az 5100 darabos tervéből 3570 darabot kötött le. Ezzel szemben a vemhes üszők tenyésztési tervét — ami tenyésztési kérdés — 38 százalékra teljesítette. ELNÖK (csenget): Nem szívesen akasztom meg beszédében képviselőtársamat, de az interpellációs jog gyakorlásában úgy látszik — miután eddig nem gyakoroltuk — nem is tudunk megfelelően alkalmazkodni az ügyrendhez. Az interpellációs jog azt jelenti az ügyrend szerint, hogy a képviselőtársak interpellációt intéznek bármely kérdésben a kormány bármely tagjához. Elmondják az interpellációt és nem egy beszédet, akár a második ötéves terv feladatairól, akár másról. (Felkiáltások: Helyes! — Taps.) Arra kérem tehát képviselőtársamat és ezután interpelláló képviselőtársakat is, hogy rövid indokolással magát az interpellációt szíveskedjenek előterjeszteni. VARGA KÁROLY: Véleményem az, tisztelt Országgyűlés, hogy helyes lenne a tenyészállatnevelés kérdését a Földművelésügyi Minisztériumra bízni, és annak a szerződésre vonatkozó megszervezését is. Kérdésem: A földművelésügyi miniszter milyen intézkedéseket kíván tenni egyrészt a rétek, legelők vízlevezetésének megjavítására, valamint a mételykór leküzdése érdekében, másrészt a tenyészmarha-szerződések helyes megszervezése érdekében? (Taps.) ( ELNÖK: Az interpellációra a földművelésügyi miniszter válaszol. MATOLCSI JÁNOS földművelésügyi miniszter: Ami a rétek és legelők víztelenítését illeti, részben erre a kérdésre már Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese előbbi válaszadásában kitért. Ugyanez vonatkozik ide is, mert a rétek és legelők víztelenítése a szántóföldek víztelenítésétől nem választható el. A kormány felfigyelt arra, hogy az elmúlt években, különösen az esősebb időjárás következtében, az elhanyagolt rétek és legelők következtében a máj mételykór a szarvasmarháknál komoly károkat kezdett okozni. Ezért már ebben az évben is, az elmúlt év második felében is, több intézkedést tettünk olyan helyeken, ahol nagyobb mértékben jelentkezett a májmételykór. Most, a második ötéves tervben, éppen ebből kiindulva, 330 millió forintot irányoz elő kormányunk vízrendezésre, amelynek tekintélyes része a rétek és legelők víztelenítésére fog jutni. De itt is meg kell említenem annak a társadalmi munkának a szerepét, amely nélkül ezt nem lehet elvégezni és amit csak a helyi elvtársak jó szervező munkával tudnak biztosítani. Ezenkívül szükséges állategészségügyi intézkedéseket is tenni a májmételykór ellen, és már eddig 150 000 szarvasmarhát részesítettek gyógykezelésben az állatorvosok. Megjegyzem, hogy Somogy megyében a kaposvári Állategészségügyi Intézet mellett három ilyen bélsárvizsgáló állomás működik, amely 30 000 szarvasmarhát részesít gyógykezelésben. De egyetértünk azzal a felvetésével is, hogy a Distol árának felülvizsgálása szükséges éppen azért, hogy a termelők minél nagyobb mértékben kezeltethessék beteg állataikat. Megvan a lehetőség arra, hogy a közeljövőben a Distol árát mintegy 30—40 százalékkal csökkentsük, hogy minél több termelő tudja az állatát ezáltal is kezeltetni. Ami azt a szervezeti kérdést illeti, hogy a tenyésztési szerződések kötését részben a Földművelésügyi Minisztérium, részben pedig az Slemiszeripari Minisztérium végzi, rá kell mutatni, hogy egy szükséghelyzet hozta létre ezt a szervezeti formát, mégpedig az, hogy az állatbegyűjtéssel kapcsolatban nagyon sok esetben összefügg maga a tenyésztés is. Sokszor adnak be a termelők állatot levágásra — akár bikát, akár pedig növendék üszőt —, amely tenyésztésre alkalmasabb, mint vágóállatnak. Azonban most, az államapparátus egyszerűsítése során, ezt a kérdést újra felülvizsgáljuk és igyekszünk olyan megoldást találni, ami biztosítja a tenyésztői munkának egységes irányítását és abban a szakmai szempontok helyes érvényesítését. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Varga Károly képviselőtársunkat, tudomásul veszi-e a választ? VARGA KÁROLY: Igen. ELNÖK: Az interpelláló képviselőtársunk a választ tudomásul vette, az országgyűlés is tudomásul veszi. Következik Köböl József képviselőtársunk interpellációja — a Minisztertanácshoz — az országgyűlési képviselők tevékenységének elősegítése tárgyában. Köböl József képviselőtársunké a szó. KÖBÖL JÓZSEF: Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszabb idő óta vagyok az országgyűlés megválasztott tagja, interpellációt azonban elsőízben mondok. Erre az alkalomra igen komolyan felkészültem, rengeteg anyagot és adatot gyűjtöttem arra vonatkozólag, hogy nem megfelelőképpen kezeli sok állami szerv és tisztviselő az országgyűlési képviselőket és tanácstagokat, vala-