Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-32

1605 Az országgyűlés 32. ülése 1956. évi augusztus 3-án, pénteken. 1606 fcése már folyik. Minden reményünk megvan arra, hogy rövidesen üzembe is helyezik. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Rigó János képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? RIGÖ JÁNOS: Tudomásul veszem. ELNÖK: Képviselőtársunk a választ tudomásul vette; az országgyűlés is tudomásul veszi. Következik Sasi János képviselőtársunk interpellációja — a földművelésügyi miniszterhez — a termelőszövetkezetek beruházásairól. Sasi János képviselőtársunké a szó. SASI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Termelőszövetkezeti mozgalmunk az 1953. évi egyhelyben topogás, megtorpanás után — pártunk Központi Vezetősége 1955. évi határozatai végrehajtásának eredményeképpen — számszerűleg jelentősen fejlődött. 1955-ben területünk több mint 20 százalékkal, a családok és tagok száma több, mint 30 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezetek tulajdonában" levő szántóterület 1955. december 31-én az ország szántóterületének 18,9 százalékát tette ki az 1954. évi 15,6 százalékkal szemben. Számottevő a szövetkezeti mozgalom ezévi fejlődése is. Második ötéves tervünk irányelvei meghatározzák azokat a feladatokat, amelyekkel a mezőgazdaság szocialista átszervezését a tervidőszak alatt az önkéntesség elvének szem előtt tartásával tovább kell folytatnunk. Az irányelvtervezet több olyan kérdés megoldását javasolja, amelyek ez ideig kedvezőtlenül érintették a termelőszövetkezeteket és az azokba belépő dolgozó parasztokat. Nem célom ezeket a javaslatokat itt felsorolni, mivel azok ismeretesek és az országgyűlés decemberi ülésszaka részletesen tárgyalni fogja. A mi megyénk termelőszövetkezeti tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok is egyöntetű helyesléssel fogadják, hogy a termelőszövetkezetbe való belépéskor a tehenek, üszők és kocák ellenértékét azonnal, egy összegben lehet kifizetni. Vagy a felesleges lóállományt a közgyűlés határozata alapján a tagok személyesen eladhatják. Nagy jelentőségű az irányelv-tervezetnek az a kivétele is, hogy a háztáji keretet meghaladó állatállományt nem mereven, mechanikusan, hanem olyan mértékben kell és lehet a közösbe vinni, ahogy a közös állattenyésztéshez szükséges előfeltételek — elhelyezés, takarmánybázis biztosítása — lehetővé teszik. Ez nagymértékben segíti az állattenyésztést és fejlődését és lehetővé teszi, hogy az állattenyésztésben átmeneti visszaesés ne következzék be. Pártunk és kormányunk a termelőszövetkezeteket messzemenő anyagi segítségben részesíti. Az 1955. évi költségvetésből mintegy 600 millió forint hosszú- és középlejáratú hitelt, ezen belül 70 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást bocsátott a termelőszövetkezetek rendelkezésére. E jelentős összegen belül* azonban nem kielégítően emelkedik az építkezésekre fordított állami hitelmennviség. Az 1955. évben építkezésekre fordított állami hitel országosan csak 9 százalékkal emelkedett, az előző évhez viszonyítva. Az ez évben betervezett férőhelyek építése, például szarvasmarhaistállók létesítése, hétezer darabbal maradt alatta a szarvasmarha-állomány ez évi, tervszerinti növekedésének. A Földművelésügyi Minisztérium helyesen javasolta a termelőszövetkezeteknek, hogy növeljék saját erőből való építkezéseiket. A saját erőből és a vissza nem térítendő állami támogatásból végzett beruházások és építkezések aránya kedvezően alakul. Az 1955. évi mintegy ötmillió forint értékű, saját erőből történt építkezéssel szemben ez év első felében már mintegy négyszeresét teszi ki a termelőszövetkezetek saját erőből való építkezése, nem számítva az építési anyagot, a szállítás és a munkadíjak költségét. A termelőszövetkezeti építkezések meggyorsítását a Földművelésügyi Minisztérium ez évben néhány helyes intézkedéssel segítette elő. Megkönnyítette a rendelkezésre álló hitelek felhasználását, egyszerűbbé tette az építkezések lebonyolítását. ELNÖK (csenget): Képviselőtársamat figyelmeztetni kívánom, hogy az interpellációs jog nem jelenti külön beszéd elmondását. Szíveskedjék az illetékes miniszterhez kérdést intézni, milyen kérdésre kíván választ kapni. SASI JÁNOS: Kérdezem a földművelésügyi minisztertől: Milyen intézkedéseket kíván tenni a termelőszövetkezeti építkezések meggyorsítása érdekében? (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra a földművelésügyi miniszter válaszol. MATOLCSI JÁNOS földművelésügyi miniszter: Sasi János képviselőtársunk felszólalásában elmondott adatokat helyesbítenünk kell. A kormány a termelőszövetkezetek építkezéseire nem 9 százalékkal használ fel nagyobb összeget ebben az évben, mint az elmúlt évben, hanem körülbelül húsz százalékkal nőtt a termelőszövetkezetek építkezéseire fordított összeg. Ebtíol a keretből a Somogy megyei termelőszövetkezetek is nagyobb mértékben részesültek, mint bármikor az eddigi évek során. Például 1953-ban az országos keretből 4,5 százalékot kapott Somogy megye. 1956-ban viszont 6.3 százalékot, vagyis 14 milliót. Tehát igenis volt előrehaladás. Rá kell mutatni arra is, hogy a termelőszövetkezetekben megépült és megépülő férőhelyek száma is évről évre jelentős mértékben növekszik. Itt a differencia abból adódik, hogy Sasi képviselőtársunk nem számítja azokat a férőhelyeket, amelyeket átalakítással hoztak létre, és ezeket nem úgy veszi, mint megépített új férőhelyeket. Az újonnan épített férőhelyek száma a termelőszövetkezetekben két év alatt csaknem megkétszereződött. Igaz azonban, hogy a termelőszövetkezetek építkezését nem pénzügyi keret, hanem építkezési anyag hiánya akadályozza jelen pillanatban. Itt hivatkoznom kell korábbi felszólalásomra, hogy tudniillik az építőanyagipar elmaradt a termelésével, s az építésben új feladatok jelentkeztek és emiatt jelentkezik most a szövetkezeti építkezéseknél anyaghiány. Hiszem, hogy az épitőanyagipar az Építésügyi Minisztérium intézkedései folytán igyek-