Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-28

13G1 Az országgyűlés 28. ülése 1956. évi július 30-án, hétfőn. 1362 tartja, mert tudatában van annak, hogy egész népgazdaságunk helyzetére és az életszínvonal alakulása szempontjából milyen nagy jelentőségű a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása, a korszerű, fejlett nagyüzemi gazdálkodás kialakítása. A kormány már eddig is több fontos intézkedést tett a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Az elmúlt gazdasági évben a mezőgazdaság gépesítésében nagy lépéssel jutottunk előbbre. Traktorállományunk mintegy 3500 darabbal, ezen belül az univerzál-traktorok száma 1600-zal, a kombájnoké 370-nel, a kévekötő aratógépeké 270-nel, a négyzetbevető gépeké 900 darabbal emelkedett, a burgonyaszedő gépek száma csaknem megkétszereződött és nagyszámú más gépet is kapott a mezőgazdaság. Az alapvető talajmunkák zömének — a szántásnak és a vetésnek — gépesítése az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben már az elmúlt években megvalósult, örvendetes, hogy ezen a téren végre bekövetkezett a döntő fordulat. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink ma már nélkülözhetetlen segítségnek tartják a gépeket. Megjavult a mezőgazdaság ellátása vegyianyagokkal, kisgépekkel, különféle alkatrészekkel is. Ugyanakkor azonban nem tudtunk javulást elérni a műtrágyaellátásban. A kormány a mezőgazdasági termelés fellendítését, a mezőgazdasági munkák minőségének megjavítását és a bőséges termés elérését — a termeléshez szükséges anyagok és gépek biztosítása mellett — a dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségére is építi. A minisztertanács ennek megfelelően a növénytermelésben előnyös árat és egyéb feltételeket biztosított a szerződéses rendszer keretében, elsősorban a belterjes termelési irányt képviselő ipari növényeknél. A szerződéses rendszer bevezetése és a helyes ármegállapítás segített abban, hogy ipari növénytermelésünk területe a felszabadulás előttinek mintegy négyszeresére növekedjék. Az elmúlt hónapokban rendezte a minisztertanács a kerti- és egyéb aprómagvak — legutóbb pedig a múlt héten a fűszerpaprika — átvételi árát és ezzel az intézkedéssel elő kívánta mozdítani ezen hagyományos termelési ágak fejlesztését. Az anyagi érdekeltség helyes érvényesítésére különösen nagy szükség volt az állattenyésztésben, mert az egyes állattenyésztési ágak, főképpen a sertéstenyésztés és a szarvasmarhatenyésztés között aránvtalanság volt. Sertésállományunk az élősúlyban számított 18—22 forintos kilogrammonkénti szerződéses átvételi ár eredményeként, vagy legalábbis nagyrészt ennek eredményeként, nagymértékben megnőtt. Az 1955. és 1956. gazdasági évi akció keretén belül több mint kétszerannyi sertés- szállítására kötött az állam szerződést, mint az előző gazdasági évben. Ily módon biztosítani tudjuk a lakosság húsellátását. Ugyanakkor a minisztertanács szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztése érdekében jelentősen felemelte a vágómarha árát, amelynek szabad felvásárlási ára két és félszerese az 1953. évinek. Nagyrészt ezen intézkedések hatására szarvasmarhaállományunk csökkenése megállt, sőt az utóbbi időben már lassú fejlődés is tapasztalható. A kormány intézkedéseinek eredményeként az utóbbi időben sokat javult a beadási fegyelem is. Az 1955. évi országos begyűjtési tervet teljesítettük. A dolgozó parasztság túlnyomó többsége felszólítás nélkül eleget tett beadási kötelezettségének és a folyó év első felére esedékes együttes beadási tervet a mezőgazdaság túlteljesítette. A kormány az országgyűlés színe előtt mond köszönetet dolgozó parasztságunk szorgalmas, odaadó, népi demokratikus rendszerünket lelkesen támogató munkájáért. (Taps.) Dolgozó parasztságunk örömmel és helyesléssel fogadta a kormánynak azt az intézkedését is, hogy két év teljesítésétől függően, az alaptalanul kulákoknak minősített dolgozó parasztoknál felfüggesztette a beadási hátralékokat és megszüntette a hátrányos beadási kötelezettségeket. A kormány határozatot hozott arra is, hogy az előző évek során helytelenül kuláknak minősített dolgozó parasztoknál a kulák-terhelésből származó adót, mezőgazdasági fejlesztési járulékot és az ebből származó hátralékokat is törölni kell. Ezekkel az intézkedésekkel a párt és a kormány orvosolta középparasztságunk egy részének becsületét sértő, őket hátrányos helyzetbe hozó hibás intézkedéseket, és ezzel nagy lépést tett előre a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, a parasztság termelési kedvének növelése érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági termelés fellendítése elválaszthatatlan a mezőgazdaság szocialista átszervezésétől, és ezért a kormány legfőbb feladata állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink megerősítése és fejlődésük előmozdítása. Állami gazdaságaink egészségesen fejlődnek, gazdálkodásuk megszilárdult. A kormány az utóbbi időben az állami gazdaságok termelői árainak rendezésével, a tervezés egyszerűsítésével kapcsolatban több fontos intézkedést tett és így minden remény megvan arra, hogy állami gazdaságaink gazdálkodása már a folyó évtől kezdve jövedelmezővé válik. Bízunk abban, hogy állami gazdaságaink egy-két év alatt olyan magas színvonalú üzemekké fejlődnek, amelyek példamutatásukkal bizonyítják egyénileg dolgozó parasztságunk előtt a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A kormány messzemenő támogatása, gépállomásaink fokozódó segítsége lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek erős, gazdaságilag szilárd mezőgazdasági nagyüzemekké fejlődjenek, s ilymódon egyre jobb életkörülményeket biztosítsanak tagjaik számára. A kormány e célkitűzések megvalósítása érdekében több fontos intézkedést tett. Többek között növelte a termelőszövetkezetek pénzbeni támogatását: 120 millió forint rövidlejáratú hitelt biztosított munkaegységelőlegek fizetésére. Tudatában vagyunk annak, milyen nagy jelentőségű munkát végeznek azok a dolgozó parasztok, akik a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. A kormány támogatja és megbecsüli úttörő munkájukat és teljes erejével segíti, hogy minél gyorsabban komoly eredményeket érjenek el és ezáltal mind meggyőzőbben bonta-