Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.
Ülésnapok - 1953-31
1579 Az országgyűlés 31. ülése 1956. A 33. § (1) bekezdése az elnökre bízza a hozzászólások sorrendjének megállapítását. Minthogy természetszerűleg a vita lezárására is elképzelhető javaslat, különösen amikor az idő már előrehaladott, így a mindenkori elnöktől függ — ez nem személyi megjegyzés kíván lenni —, hogy ki mondhatja el hozzászólását és esetleg ki nem. Helyesebbnek vélném, ha a felszólalások a jelentkezés sorrendjében történnének. Ez természetszerűleg nem érinti a miniszterek, a bizottsági elnökök és előadók jogát, hogy bármikor felszólalhassanak, mint ahogyan azt a (3) bekezdés tervezi. A 41. § (3) bekezdés szerint a kinyomtatott naplót 21 napon belül kapnók kézhez. Kissé sokallom ezt. Nagyon megnehezíti beszámolóink friss megtartását. Nem tartanám házszabálysértésnek, ha előbb kaphatnók meg a naplót. A 48. §-ba (4) bekezdésként javaslom felvenni a sürgősség kimondásának lehetőségét egyes interpellációk vonatkozásában is, az interpellált egy-két napon belül történő kötelező válaszával. Az 50. § (3) bekezdését szeretném úgy értelmezni, hogy azok a képviselők, akik nem tagjai valamely bizottságnak, javaslataik megtárgyalásában tanácskozási joggal akkor is részt vehetnek, ha a bizottsági ülést zártnak nyilvánítják. Az 51. § (1) bekezdésével kapcsolatban megemlítem, hogy a múltban a képviselők ellen csak hatósági vagy hivatali pecséttel, vagy magánfél esetén közjegyzőileg hitelesített, a lakóhely igazolásával ellátott bejelentéseket lehetett elfogadni. Ezt a régi gyakorlatot — bár régi — helyesnek tartom és a jövőben is megfontolásra ajánlom. Ez azonban általában felveti az összeférhetetlenség és a mentelmi jog új viszonyainknak megfelelő szabályozásának kérdését, hiszen az Alkotmány ezek részleteire természetszerűen nem térhetett ki. A beterjesztett javaslatot, amely képviselői jogaink gyakorlásának minden eddiginél szélesebb szervezeti kereteit teremti meg. híven tükrözve pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozatait, módosító és kiegészítő javaslataimat a tisztelt Országgyűlés figyelmébe ajánlva, azzal fogadom el, hogy valamennyien tekintsük kötelességünknek e keretek megtöltését a szocializmus építését híven szolgáló gyakorlattal. (Tops.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Minthogy több felszólaló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Pongrácz Kálmán előadó képviselőtársunkat illeti a szó. PONGRÁCZ KÁLMÁN előadó: Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott hozzászólások általában helyeselték a jogi bizottság által előterjesztett javaslatokat és sokoldalúan bizonyították azok indokoltságát. Éppen ezért ezekre nem szükséges válaszolnom. Dinnyés képviselőtársunkat kérem, hogy álljon el attól az indítványától, hogy a,tizedik bizottság az összeférhetetlenségi, évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1580 illetőleg a mentelmi bizottság legyen. (DINNYÉS • LAJOS: Elállók!) Efelett mind az albizottség! ban, mind a jogi bizottságban vita volt, és megvan minden indoka annak, hogy az eredeti felsorolást, rangsorolást javasoljuk. (MATOLCSI JÁNOS: Mi az oka?) Karácsonyi képviselőtársunk a lényeget | illetően egyetértett javaslatunkkal, néhány rész, létkérdésben azonban módosítást ajánlott. Ezek| kel röviden foglalkozni kívánok. Az ügyrend 15. §-ának (5) bekezdéséhez ja• vasolt kiegészítés szükségtelennek látszik. Az 1 ügyrend ugyanis általában törvénytervezetekről beszél és így természetes, hogy ezek körébe a \ költségvetést és a tervtörvényt is be kell érteni. ! Ezek külön kiemelése indokolatlan lenne. Kérem, ! hogy az országgyűlés ezt a módosító javaslatot utasítsa el. Az ügyrend 27. §-ának (2) bekezdéseként javasolt kiegészítéssel javasolom, hogy az országgyűlés értsen egyet. Az országgyűlés plenáris tárgyalása valóban eredményesebb lesz, ha az előadó a bizottság jelentése során az esetleges kisebbségi véleményeket is ismerteti. Ez egyébként növeli az országgyűlési munka demokratizmusát is. Javasolom ennek a kiegészítésnek elfogadását. Az ügyrend 33. §-ának (1) bekezdéséhez javasolt módosításnak elfogadását nem javaslom j az országgyűlésnek. Ez a probléma a jogi bizottI ság ülésén is felmerült. A jogi bizottság teljes ! egyhangúsággal fogadta el az ügyrend-tervezetbe ! eredetileg felvett szöveget, abból kiindulva, hogy a szólásjog sorrendjének megállapítása az országgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik. Ez egyáltalán nem csorbítja a képviselők jogát, hiszen a vita során mindenki szóhoz juthat. A jogi bizottság véleménye szerint azért is szükséges az elnöknek ezt a jogot megadni, mert ennek segítségével előmozdíthatja a vita eredményes tovább vitelét. Javaslom a módosító indítvány elutasítását. Az ügyrend 48. §-ánák* (4) bekezdéseként javasolt kiegészítés az interpelláció sürgősségéről, helyesnek látszik. Szélesíti az országgyűlés hatáskörét és alkalmas arra. hogy megnövelje az országgyűlés ellenőrző tevékenységének hatékonyságát. Javasolom a kiegészítő indítványt elfogadását. Amit Karácsonyi képviselőtársunk a 41. pai ragrafusnál javasol, hogy a képviselőtársak a | képviselőházi naplót előbb kapják meg — ez technikai kérdés. Kérem, hogy ezt az országgyűlési hivatal vizsgálja meg. mert nem tartozik a jogi bizottsághoz. (Közbeszólás: Túl lehet teljesíteni a normát!) Javaslat hangzott el arra vonatkozólag is, hogy a zárt ülésen a nem bizottsági tag képviselőtársak is részt vehessenek. Azt hiszem a helyes az volna, hogyha a képviselőtársak 75 százaléka részt venne a bizottságok munkájában. Ahogy előadói beszédemben mondottam, igen sok nem lényeges, nem a lényegbe vágó, { módosító javaslat hangzott el szóban, írásban; javaslat, hogy változtassuk meg a szavak sorrendjét, hogy más legyen a mondatfűzés stb. Ezekre én nem válaszolhatok, s nem is fontos, hogy az országgyűlés ezekben a kérdésekben 117*
