Országgyűlési napló, 1953. II. kötet • 1956. július 30. - 1958. szeptember 26.

Ülésnapok - 1953-31

1565 Az országgyűlés 31. ülése 1956. évi augusztus 2-án, csütörtökön. 1566 Sok panasz hangzott el az információ hiánya miatt is. Ügy gondolom, hogy ezért az országgyűlés elnöki hivatalát is meg kell erősíteni, ugyanakkor meg kell javítani az országgyűlés és az Elnöki Tanács kapcsolatát is. Meg kell teremteni közös erővel az előfeltételét annak, hogy itt, az országgyűlésben a képviselők számára olyan irodát rendezzünk be, ahol lehetőség nyílik a rendszeres tájékoztatásra, a választóktól felküldött panaszos ügyek gyors elintézésére. Elő kell segíteni, hogy a képviselők ne csak az ülések alkalmával járjanak az ország házába, hanem minél többet más alkalommal is — tájékozódás, információ végett. (Felkiáltások: Helyes, helyesl Taps.) Itt kapjanak meg munkájukhoz minden segítséget. Tartsanak a miniszter elvtársak a képviselők számára tájékoztatókat. A legjobb szakembereket, tudósokat vonjuk be egy-egy téma alapos megismertetésébe, hogy tájékozottak legyenek a képviselőtársak a napirendre kerülő dolgokkal kapcsolatban. Képviselőtársak! Amit beszédem bevezető részében mondottam az országban a politikai, gazdasági kérdések iránt megnövekedett érdeklődésre, ez sokszorosan áll az országgyűlés tagjaira. Meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy egyes képviselők azért nem tudnak beszámolókai tartani, mert nincsenek tájékozódva az ország ügyeiről. A minisztertanácsnak gondoskodnia kell arról, hogy az állami hivatalokban, minisztériumokban soronkívül intézzék a képviselők hozzájuk beküldött kéréseit, a választópolgárok panaszait. (Felkiáltások: Helyes! — Tavs.) Ha így alakítjuk ki az országgyűlés munkáját, kollektívabbá tesszük e munkát, akkor megnövekszik az országgyűlés tekintélye, a képviselők tekintélye. Ha az ülések között rendszeresen dolgoznak az állandó bizottságok, akkor időben és jól elő lehet készíteni az országgyűlés következő ülésszakait. A minisztertanács meg akarja szüntetni azt az állapotot is, hogy igen nagy horderejű kérdésekben törvényerejű rendeletek alapján kormányozzon. 1949. óta 44 törvényt hozott az országgyűlés, ezzel szemben 229 törvényerejű rendeletet hozott az Elnöki Tanács. Az elmúlt évben négy törvényt hozott az országgyűlés, és ugyanakkor 39 törvényerejű rendeletet az Elnöki Tanács. Ügy hiszem, e számok is mutatják, hogy változtatni kell az állami vezetés munkamódszerein is. A határozati javaslat részletesen előírja az országgyűlési képviselők jogait, kötelességeit. A képviselőket az állampolgárok milliói választják meg, felelősségteljes megbízatással küldik az országgyűlésbe. Pártunk álláspontja, hogy a jövőben a megtisztelő képviselői címnek nagyobb súlyt, tekintélyt kell adni, mindenekelőtt azzal, hogy a képviselők mindennapos munkájukkal bizonyítsák be, hogy a dolgozó népet szolgálják, hogy a képviselő valóban összekötő kapocs a nép, a párt, a kormány között és élenjár közéletünk demokratizálásában. A határozati javaslat rendszeres beszámolók megtartására kötelezi a képviselőket és előírja, hogy a képviselő köteles együttműködni a dolgozó nép állami és társadalmi szervezeteivel, mindenekelőtt a tanácsokkal, a dolgozók tömegmeg kell mondani, ez elsősorban a vezetés hibája. De ne haragudjanak tisztelt Képviselőtársaim, amikor én elismerem a vezetés hibáit, nem akarok elhallgatni olyan hibákat sem, amelyek a képviselőtársak munkájában mutatkoztak. Sokan nem jártak el rendszeresen az ülésekre, nem mutattak megfelelő érdeklődést a napirenden levő kérdések iránt, sokan nem tartottak beszámolókat, s nem egy képviselő felszólalása, amely elhangzott az országgyűlésben, olyan benyomást tett az emberre, amikor a költségvetés, vagy más kérdésekben folytak a tanácskozások, hogy egyes felszólalók úgy beszéltek, mintha nem a nép választott képviselői lennének, hanem olyan beszámolókat tartottak, melyekben számokkal, tények tömegével csak azt bizonyították, hogy egy-egy minisztérium milyen jól dolgozik. (SZÁLAI BÉLA: Mintha a minisztérium képviselői lennének! — Derültség.) Kicsit hasonlítottak ezek a beszámolók a rossz minisztériumi főkönyvelők beszámolóihoz, amikor a főkönyvelő igyekszik a minisztérium munkáját a lehető legkedvezőbb színben feltűntetni. Pedig az élet, a gyakorlat, sajnos, sokszor mást bizonyított: azt ugyanis, hogy igenis van sok hiba, fogyatékosság a mi munkánkban, a minisztériumok munkájában, a végrehajtó bizottságok munkájában, amelyet joggal és bátran lehet bírálni, személyre való tekintet nélkül itt az országgyűlésben is. (Taps.) Az építő bíráló hang nagyon gyenge volt az országgyűlés tanácskozásain. Az államigazgatás központi és helyi szerveinek munkája felett gyakorolt bírálat ritka volt, mint a fehér holló. Pedig a jó szándékú építő bírálattal, a hibák nyílt őszinte feltárásával sokat segíthetünk a minisztereknek és a végrehajtó bizottságoknak a munkájukban levő hibák és fogyatékosságok kijavítása, a túlzott centralizáció megszüntetése, a vezetésbeli, vagy a helytelen magatartásbeli hibák kijavítása érdekében. Mivel az országgyűlési képviselők nemcsak képviselői feladatokat látnak el és nem ez tölti ki teljes munkaidejüket — legtöbbjük felelős párt- állami, társadalmi, vagy gazdasági funkciót visel —, így kevés idejük adódik arra. hogy a népgazdaság egyik, vagy másik kérdését, annak összefüggéseit, a készülő törvényeket, rendeleteket, a minisztertanács és a végrehajtó bizottságok munkáját behatóan tanulmányozzák. Emiatt sokszor fordult elő olyan eset, hogy a képviselők csak itt, az országgyűlési teremben tudták meg, hogy miről is lesz szó, milyen kérdések kerülnek napirendre. Ezt a tájékozatlanságot, alkalomszerűséget akarjuk most felszámolni, ezért örömmel lehet üdvözölni azt a javaslatot is, hogy az országgyűlési képviselőkből nagyszámú bizottságot válaszszunk, rendszeresítsük az ülések között a bizottsági tárgyalásokat, megkönnyítve, elősegítve ezáltal azt, hogy államigazgatási, ipari, mezőgazdasági, külügyi, honvédelmi, kulturális és más kérdésekben a jövőben tájékozottabbak legyenek az országgyűlés tagjai, vagyis a képviselők részvételével készítsük elő az országgyűlés üléseire kerülő napirendi javaslatokat. Enélkül nem lehet megjavítani az országgyűlés egészének munkáját sem.